"Régi szerelmem a film"
Vajon hogyan lehet a némafilmek világát, a 20. század eleji pezsgő színházi élet hangulatát és az első világháborút közelebb hozni a kamaszokhoz? Ráadásul egy regényen belül? A válaszunk: Zágoni Balázs és a Szamos-parti Hollywood segítségével. Ismerd meg a legújabb Abszolút Töri kötet szerzőjét!
Imádtunk Bánffy grófról olvasni a Szamos-parti Hollywoodban, többen úgy éreztük, ő az igazi hőse a regényednek. Miért esett a választásod erre a történelmi alakra? Téged mi fogott meg az ő karakterében?
Bánffy gróffal tizenhét évesen ismerkedtem meg. Ekkor olvastam először az Erdélyi történetet, és ekkor kezdtem el mániákusan kutatni a múlt század eleji kolozsvári napilapokat is, elsősorban az Ellenzéket. Drámát próbáltam írni róla, de néhány oldalnál tovább nem jutottam.
Amikor a Pagony felkérésére elkezdtem írni ezt a regényt, már tudtam hogy ő benne lesz, de nem tudtam hogy ennyire hangsúlyos karakter lesz belőle. Valószínűleg most sikerült megírni azt, amit tizenhét évesen még nem tudtam. Bánffy Miklós igaziból egy nagyon szerethető tragikus figura. Talán olyan, mint a bárzongorista a Titanicon. Gyönyörködünk a zenéjében és közben nem tudunk nem arra gondolni, hogy ez a világ hamarosan mindenestől elsüllyed. És mintha ezt ő is tudná. Nagyon sokoldalú tehetség, érzékeny ember, nagy jómódba születik bele, mégis úgy tűnik, az teszi a legboldogabbá, ha a hegyekben-erdőkben kószálhat.
Hogy lett a történet központi eleme a filmforgatás? Miért fontos számodra ez a téma?
Régi szerelmem a film, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen többek között filmtörténetet tanítok. Kolozsvárnak roppant izgalmas a némafilmes múltja, és a város szülöttjeként büszke vagyok arra, hogy majd a világhírű, Oscar-díjas Casablanca-t rendező Kertész Mihály itt bontogatta szárnyait, hogy Korda Sándor rendező, akiről később a Brit Filmakadémia a legjobb angol filmnek járó díjat is elnevezte, szintén Janovics Jenő kolozsvári stúdiójában tanulta a szakmát. A némafilmkorszak amúgy is egy izgalmas időszak, a hang megjelenése előtt a filmesek tökélyre fejlesztették a szavak nélküli, csak gesztusok, mimika, testbeszéd általi történetmondás művészetét. Mindazonáltal Kolozsváron nem volt ritka az olyan felháborodott levél, ami azt kérte számon a rendőrfőkapitánytól, hogy hogyan engedhette meg, hogy egy mozi magát mozgókép színháznak nevezze? Micsoda szentségtörés a színház nevet egyáltalán az ajkára vennie egy ilyen olcsó vásári mulatságnak? A mozinak innen kellett felküzdenie magát a hetedik művészet rangjáig.
Tudj meg többet a filmtörténetről! Olvass bele a regénybe itt!
Honnan merítettél inspirációt a Kertész Mihályról szóló jelenetekhez?
Én magam is szemtanúja, résztvevője voltam nem egy filmforgatásnak. Tudom, hogy ez nem egyszer egók, személyiségek harca, és gyanítom, hogy ez száztíz éve sem volt nagyon másképp. A történetből persze sok pontot ismerünk, de hogy hogyan kötjük össze ezeket, abban az írónak nagy szabadsága van. És végső soron ebből bontakozik ki a szereplők jelleme. Kertész Mihály nálam egy kifelé magabiztosságot mutató, valójában igen csak önbizalomhiányos ember. Aki mint volt színész, inkább eljátszani akarja a nagy rendezőt, mintsem alázattal és munkával azzá válni. De a regény hősei segítenek neki abban, hogy valóban jó rendezővé nője ki magát. Mindenki más, aki a regénybeli forgatáson szerepel, Berki Lilitől Jászai Marin át Várkonyi Mihályig valós szereplő, valóban ott izzadt, nevetett, ordibált vagy éppen unatkozott A tolonc forgatásán 1914-ben, pár nappal az első világháború kitörése előtt.
Itt találod Szakács Zsu ajánlóját!
A regényben korabeli újsághirdetéseket olvashatunk, a szereplők korhű ételeket kóstolnak, egy csomó mindent megtudunk olvasóként az akkori emberek mindennapjairól. Hogyan gyűjtöttél ennyi hiteles információt?
Azt az elvet követtem, hogy a 21. századi szereplőim bármit tehetnek, a történelmiek esetében viszont ragaszkodom mindahhoz, ami könyvekből, korabeli forrásokból megismerhető. Abban reménykedem, hogy egy történelemtanár sem fogja a falhoz vágni a könyvet, azt mondván, hogy ez tele van hülyeségekkel. Így aztán a filmtörténeti könyvek mellett legalább tucatnyi életrajzot és önéletrajzot olvastam, és a Vargabéles legendájától az első világháborús inflációig igyekeztem minél több mindennek utánanézni. Hisz az sem mellékes, hogy a főszereplőknek második látogatás alkalmával mennyivel ér kevesebbet a pénzük!
Kíváncsi vagy, hogy kezdődik a regény? Kattints ide!
A történelemtankönyvek nem sokat írnak az “érem másik oldaláról” a Trianon fejezetekben. A Szamos-parti Hollywoodban viszont képet kapunk az erdélyi nemzetiségi feszültségekről az első világháború előtt. Szerinted miért fontos, hogy ezt az oldalt is lássák az Abszolút Töri-olvasók?
Azt, hogy az éremnek másik oldala is van, a regényben épp Bánffy gróf illusztrálja egy nagyon konkrét egykoronással. Egyébként egy történész ismerősöm mondta, hogy a kisebbségben élők nagy előnye, hogy tudják, mindig van egy másik igazság is. A mellettünk élő másik embercsoport nemcsak más nyelvet beszél, de valószínűleg kicsit másképp is látja a világot, mint ők. Bánffy gróf révén a 21. századi szereplőink megismerik a magyar-román kérdést Erdélyben, és hiányos történelmi tudásuk alapján is rádöbbennek, hogy az ország vonata a szakadék felé rohan. Ami talán meglepő, hogy a nagy befolyású Bánffy, de még a miniszterelnök sem tudja ezt megakadályozni, noha tisztában van a helyzettel.
Olvasd el Vinczellér Kati cikkét a könyvről!
Kivel szimpatizáltál leginkább a három hetedikes szereplő közül? Melyikük állt legközelebb hozzád?
Némiképp meglepett, hogy Fejónak, az osztály lúzerének végül mekkora szerep jutott. De Bende hirtelenkedéseit és suta udvarlását, Karola felbuzdulásait és elcsábulásait is nagyon közel érzem magamhoz.
Ha létezne az időfa, te melyik korba utaznál vissza?
Például a honfoglalás előtti időszakba. De ez a vágyam, azt hiszem, teljesül is, mert Majoros Nóra épp ezt a korszakot írta meg!
