Ahol Casablanca és Kolozsvár összeér
Megérkezett Zágoni Balázs Abszolút töri regénye, a Szamos-parti Hollywood! Állítjuk, hogy ezt a könyvet a szülők ugyanannyira fogják élvezni, mint a kamaszok. Ismerd meg ezt a sodró lendületű, kalandos történetet a kolozsvári némafilmforgatásról és az első világháborút megelőző utolsó pillanatokról Budapesten és Erdélyben. Olvasd el Szakács Zsu ajánlóját!
Akkor lesz a történelem, de igazából bármilyen történet érdekes a kamaszok számára, ha sikerül valamilyen kapcsolódási pontot találniuk hozzá, és nem utolsó sorban önmagukat is meglátják benne. Az Abszolút töri-sorozat ebben is egyedülálló: izgalmas, humoros és a mai gyerekek számára is érdekessé teszi a múlt eseményeit. A legújabb kötet, a Szamos-parti Hollywood1914 nyarára röpít vissza, mégpedig Erdélybe.
Tedd kosárba itt!
Megvallom, hatalmas lelkesedéssel vettem kezembe a regényt. Kolozsváron töltöttem életem legszebb éveit, itt voltam egyetemista. Mindig is lenyűgözött a város romantikája, bohémsága, a történelem és a pulzáló jelen egyvelege, valamint a multikulturalitás varázsa. Az első világháború előtti éra hangulata is közel áll hozzám, ám amit Zágoni Balázs szövege elém tárt, az felülmúlta minden elvárásomat. A kamasz célközönség számára a regényben leírt történelmi és kultúrtörténeti tények bizonyára újdonságként hatnak majd, ám, én magam is gyakran jutottam olvasás közben olyan információkhoz, melyek elgondolkodtattak és további kutakodásra sarkalltak.
A Vitéz János Gimnázium hetedikes osztálya ezúttal egy unalmasnak ígérkező tanulmányi napon vesz részt a Magyar Nemzeti Filmarchívumban. Na de kinek fűlik a foga egy egész napos programhoz, amely ódivatú, fehér-fekete filmekről fog szólni, ráadásul mindez Zeller, az iskola nem túl népszerű töritanárának kíséretében? Arról nem is beszélve, hogy egy minden lében kanál ötödikes osztály is csatlakozik a nagyokhoz.
A tárlatvezető lelkesen és kitartóan próbálja fenntartani a gyerekek érdeklődését, mindenféle érdekes dolgot mesél a magyar filmkészítés kezdetéről és arról, hogy miért számított a korai magyar filmgyártás fellegvárának Kolozsvár. Az is kiderül, hogy Jászai Mari nevét nem csak egy tér viseli, a színésznő filmekben is szerepelt. Az egyetlen fennmaradt film, amiben láthatjuk, A tolonc, ami Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar díjas rendező legrégebbi magyar alkotása, s amire csupán 2006-ban bukkantak rá Amerikában.
Egyik főhősünk, Karola – akinek a Curtiz rendezte Casablanca a kedvenc filmje – azonnal lázba jön az információáradattól, és hála neki, egyre gazdagabb képet kapunk Kertész munkásságáról és a kor filmes törekvéseiről. Másik két főszereplőnket eleinte teljesen hidegen hagyja a téma: Bende csupán Karola figyelmét próbálja felkelteni, ezért csatlakozik hozzá a csapatmunkában, Fejó pedig csak sodródik az árral. Viselkedésük miatt Zeller tanár úr extra feladatot szab ki a csapatra: egy negyedórás PowerPoint prezentációt kell következő órára összedobniuk. Ettől aztán teljesen lelombozódnak, az egész projekt reménytelennek tűnik egészen addig, míg Karola el nem árul egy titkot...
Kiderül, hogy az iskola udvarán álló öreg platánfa átjárót rejt a múltba, a lány pedig nagyon is tisztában van azzal, hogyan csikarja ki az osztály gerlepárjából az időutazáshoz szükséges információkat. Van ugyanis néhány osztálytárs, aki már megjárt egy-egy történelmi kort! Hamarosan Karola, Bende és Fejó belép a platánfa törzsébe és kezdetét veszi a kalandos utazás, s ezzel együtt a rendhagyó történelemóra is.
Kattints ide egy múltbéli fejezetért!
Főszereplőink a maguk módján élik meg az időutazás eseményeit, és vitathatatlan, hogy kicsit mindhármukat átformálják a kalandok. Karola már az archívumban tett látogatás során is rendkívül lelkes, hiszen rengeteg információ birtokába jut nem csak kedvenc filmjét, de Kolozsvárt illetően is. Utóbbihoz is erős érzelmi szálak fűzik, hiszen ott született nagyanyja, dédapja pedig, akkor volt vele egyidős fiatal, mikor Kertész Kolozsváron forgatott. A lány mindvégig a lelke a csapatnak, aki önmagáról tanul a legtöbbet az utazás során. Bende menthetetlenül belezúg Karolába, eleinte ez az egyetlen ok, amiért csatlakozik a csapathoz. A történet sodrása azonban a legnemesebb érzéseket és tetteket hozza ki belőle. Ami Fejót illeti, talán az ő jellemfejlődése a leglátványosabb. Esetlen, idegesítő kiskamaszból kreatív, magabiztos fiatal válik, s nem utolsó sorban tisztába kerül saját képességeivel. Sokszor húzza ki őket ez a fajta tudás a slamasztikából.
Számomra az volt a leginkább megragadó Zágoni Balázs regényében, hogy betekintést nyertem egyrészt az 1910-es évek Kolozsvárjának pezsgő kulturális életébe, másrészt az első világháborút közvetlenül megelőző időszak hangulatába is. A szerző objektív narrátorként mutatja be az akkori emberek mentalitását, a román-magyar, paraszti-nemesi viszonyok retorikáját, mindent, ami tulajdonképpen oda vezetett a háborút követően, ahova. Rendkívül fontosnak tartom ezeket a kitérőket, melyekkel Zágoni gazdagon teletűzdelte az események sorát.
Kattints ide, és olvasd el a szerzővel készített interjúnkat!
A regénybeli valós és fiktív szereplők (Gróf Bánffy Miklós, a neki dolgozó román parasztok, Kolozsvár elit közege, szolgálók, színészek stb.) által az érem mindkét oldala megmutatkozik, és a történelmi, de főként az egyéni veszteségek is kicsit más fényben tűnnek fel. Zágoni egészen egyedülálló módon járja körül a problémát, egyszersmind olyan Trianon-övezte tabukat is döntöget, amiről nem csak a kiskamaszoknak fontos olvasni, hanem nekünk, felnőtteknek is. Úgy vélem, ezáltal rendkívül releváns jelentéstartalmat kap a regény.
Van azonban a történetnek egy másik, valamiképp szórakoztatóbb és könnyedebb történelmi szála is: lendületes és izgalmas világba csöppenünk, a 20. század eleji színház világába, részt veszünk egy filmforgatáson, és állítom, időutazó főhőseinkkel együtt szippantja be az olvasót is a korszak bohém romantikája.
A kötet végén található történelmi magyarázat igazán élvezetes kiegészítésként szolgál. A cselekmény befejeztével nekem kifejezetten jól esett olvasni még kicsit a történelmi háttérről, a valós eseményekről és a szerző kutatói munkájáról. Pont annyit kap ebből az olvasó, amennyi még kell egy igazán szórakoztató olvasmány lezárásához.
Szakács Zsu ajánlóját olvastad.
