Mit üzen az északi szél?
Északon jó gyereknek lenni! Hatékony és élvezetes az oktatás, és az élmény alapú, játékos tanulás tükröződik a gyerekirodalomban is. A skandináv országok pontosan tudják, tiszteletben tartják, hogy milyen egy gyerek. Ezért, ha azt szeretnéd, hogy egy könyvnek 100%-os sikere legyen, és évekkel később is leemelje a gyerek a polcról, akkor válassz skandináv meséket!
Most pedig bemutatjuk a felejthetetlen kedvenceinket.
Szutyoksári és Titi
Kezdjük a listát a holland gyerekirodalom egyik legnagyobb klasszikusával, az Annie M. G. Schmidt és Fiep Westendorp párossal!
Titi, a vörös hajú kisfiú személyében a modern európai meseirodalom egy igazi klasszikusa tolat be piros daruskocsijával a magyar gyerekszobákba. A könyvön holland gyerekek generációi nőttek fel. Persze, ahogy a hölgyeknek, úgy az igazán jó meséknek sincsen kora; Titi kalandjain sem fogott az idő, talán csak akkora újdonságnak nem számítanak már, mint anno, a hetvenes évek elején, amikor e mesék nyelve, témaválasztása még szokatlannak számított.
A Titiről szóló történeteinek helyszíne a kortárs hétköznapok prózai környezete. Főhőse – egy csaknem átlagos kisfiú – a könyv nyitó történetében egy átlagos város minden varázslattól mentes utcáit rója daruskocsijával: lakást keres.
Itt találod a sorozat további köteteit!
A Szutyoksári egy üde színfolt (vagy mondhatnám azt is, hogy paca) a gyerekirodalomban. Egy kislány, aki folyamatosan összepiszkolja magát. Kicsit meggondolatlan, kicsit ügyetlen, de mindig a legnagyobb jóindulat vezérli.
Csak ebben a történetben fordulhat elő az is, hogy kilenc gyerek feje egy időben lesz kopasz, valamint hogy Sári sokat megélt anyukája nem ismeri meg kékre festett gyerekét.
Egyébként Sári édesanyja annyira edzett már, hogy többnyire teljes belenyugvással konstatálja, hogy a lánya piszkosodásra hajlamos. Van egy gigantikus kádjuk és 10 doboz mosóporuk. Ezek a mesék, amellett, hogy nagyon, de tényleg nagyon viccesek, azt is megmutatják gyerekeknek és szülőknek egyaránt, hogy nem a világ vége, ha néha kicsit piszkosak vagyunk.
Ismerd meg Szutyoksárit!
4 éves kortól ajánljuk.
Aino Havukainen finn gyermekkönyv író többszörösen díjazott sorozata, a Tatu és Patu egy testvérpár története, akik Furaváron laknak. Nem meglepő tehát, ha az átlag ember számára, egy kissé furának tűnik a viselkedésük. A módszereik nem mindennapiak, ha altatásról, űrhajóépítésről, a tökéletes szuperhős jelmez megalkotásáról, vagy csak egy óvodában töltött nap átvészeléséről van szó. Viszont vitathatatlanul kreatívak, és nagyon viccesek.
A könyvek különlegessége, hogy egyszerre mesekönyv, történelmi ismeretterjesztő, képes böngésző, képregény és kreatív ötletek tárháza. Ha kifogytál a játékötletekből, viszont rengeteg a szabadidőd, válaszd a Tatu és Patu elszabadul – szabadtéri játékok fura kézikönyvét. Megtudhatod belőle, hogy hasznosítható a toboz 22-féle módon (pl. fakírágyként, bicepszként, vagy tobozfürdőként), de tökéletes hóembert készíteni is megtanulhatsz belőle.
Ha gondok vannak az étkezéssel, a Tatu és Patu, asztalhoz! kötet segít megérteni, hogyan, mit és miért eszünk. Meghozza az étvágyat, ráadásul úgy tanítja meg az ételek feldolgozási módjait, vagy az emésztés folyamatát, hogy a gyerekek észre sem veszik.
A Tatu és Patu trükkös találmányainál szórakoztatóbb könyvet alig ha találsz a boltok polcain. 14 abszurd, mégis hasznos masinát vonultat fel, melyek különböző történelmi korszakokhoz, és azok jellemzőihez kötődnek. Milyen hasznos lett volna pl. az ókori Rómában egy cserélhető elemekből álló császár szobor? Na, és milyen lehetett volna a kőkorszaki kommunikációs rendszer? Keresd a Tatu és Patu sorozatot hasonló fura ötletekért!
A további Tatu és Patu köteteket itt találod!
4 éves kortól ajánljuk.
A holland Guus Kuijer 2012-ben kapta meg a Lindgren-díjat. Nála kevesen veszik komolyabban a fiatal olvasókat. Senki nem tud olyan kevés szóval annyira mélyre menni, mint ő. Akkor sem, amikor nevettet, és azt gyakran megteszi.
Gubanc Manka egy karakter, egy forma, egy arc. Makacs, mint az öszvér, találékony és rettentően kalandvágyó. Nagyon lehet szeretni, és nagyon jó vele tartani. De nem „rossz gyerek“, és ez fontos. Kuijer szótárából szándékosan hiányzik a rosszalkodás és a csínytevés.
Manka habzsolja, felfalja a világot, és ebben részt venni borzasztóan jó élmény az olvasóinak. A társai, Sebi és Jakó néha megszeppennek vagy visszakoznak, és ettől még átélhetőbb és élvezetesebb lesz részt venni a kalandjaiban. Mert Manka mindig kalandokba keveredik, nyilván.
Itt olvashatsz többet Mankáról!
5 éves kortól ajánljuk.
Harisnyás Pippi abszolút lehengerlő, magával ragadó figura. Miben rejlik a varázsa? Egy kislány, aki teljesen szabad: anyukája angyal, apukája pedig hajóskapitány volt, de egy vihar elsodorta, így Pippi úgy gondolja, hogy egy távoli sziget királya lett.
Pippi magától tanul, szabadon rendelkezik az életével, és ezt ki is használja, nem úgy, mint azok a gyerekek, akiknek meg van szabva, mikor kell enniük, játszaniuk, vagy aludniuk. Pippi, bár nem jár iskolába, táncleckéket ad magának, szabadon fest, sőt még a számtant és a betűvetést is gyakorolja. Pont a kényszer miatt Annika és Tomi, Pippi barátai nem is tudnak igazán élvezettel és akarattal cselekedni: még játszani is elfelejtenek, ha nincs Pippi.
A történetekben a szabálykövetés és az alkalmazkodás tematizálása fontos problémákat vet fel. Varázsa pedig abban rejlik, ahogy az amúgy nagyon rémisztő helyzetekben Pippi játszva bánik el a veszedelemmel. A kislány valójában folyamatosan ismerkedik, olykor-olykor meg is verekszik a világgal, amelyben él. Megküzd a függetlenségéért a rendőrökkel, a barátja testi épségéért egy bikával, heccből egy cirkuszi erőművésszel, és mindig megvédi a gyengébbeket.
Harisnyás Pippi szárnyal, magasan kiemelkedik a kortársai közül, ugyanakkor Astrid Lindgren megmutatja egy pillanatra, milyen nehéz is teljesen szabadnak lenni. Ha nem függünk semmilyen értelemben semmitől és senkitől, nincs súlya az életünknek, akkor tényleg nincs mitől félnünk. Ezért teljesen megalapozott, hogy Pippi a világ legerősebb gyereke.
Ugyanakkor mindig kiderül, hogy Pippi igazából nagyon is vágyik rá, hogy valaki az ágyba dugja, ha már későre jár, és betakargassa. Így az olvasó egyszerre éli meg a korlátlan lázadás és jókedv örömeit, a gyermeki szabadság szárnyalását (amire, még, ha a szülők árán is, minden gyerek egzisztenciálisan vágyik), és tapasztalja meg ennek a súlytalanságnak az árát, és fájdalmát. Gyönyörű, lírai történet a felszabadult, abszolút megélt, biztonságos gyermekkor varázslatos világáról, és arról, ahogy ez egyre gyakrabban párbeszédbe lép a gyermeki horizontot átölelő konvenciókkal és normatív körülményekkel.
Itt keresd a sorozatot!
7 éves kortól ajánljuk.
Ari és öccse, Joni olyan világban él, ahol ennivalóra alig jut pénz, a gyümölcs luxuscikknek számít, és mindent egy szűk réteg ural. A Föld végső kimerüléséhez közelít, az embereknek pedig új otthont kell találniuk, ha túl akarják élni. Ekkor fedeznek fel egy lakható égitestet a Kepler62 rendszerben. Ariéknak, ahogyan mindenki másnak is, meg kell küzdeni a mindennapi túlélésért, és ellenállni a rendszernek, miközben felüti a fejét az emberek között egy rejtélyes játékőrület.
A Kepler62 nevű számítógépes játékot senki sem képes végigjátszani, és csak találgatások keringenek arról, hogy köze lehet az újonnan felfedezett bolygóhoz. Aki eljut az utolsó pályáig, talán meghívást kap az új Földre. Ari és Joni közös erővel érnek a végére: 60 másodpercük marad dönteni, elfogadják-e a meghívást egy olyan helyre, ahol talán nem számít többé, kinek van sok pénze, ahol nincsenek fegyverek, sem mindenható rendszer. Reményeik szerint…
Timo Parvela könyve, a Kepler62 egy lebilincselően izgalmas sci-fi sorozat, igazán bátor kalandkeresőknek
Ismerd meg a sorozat első és második részét!
8 éves kortól ajánljuk.
Polli 12 éves. Imád verseket írni és költő szeretne lenni, akárcsak az apja. Van egy marokkói barátja, Mimún, egy szuper barátnője, Caro és egy jófej anyukája, akinek mindig rákvörössé válik az arca, ha nevet. De aztán egy nap Mimún szakít Pollival, amiért bevallja órán, hogy költő szeretne lenni, Polli anyukája pedig összejön a lány osztályfőnökével, Valterrel. Innentől kezdve pedig minden csak egyre bonyolultabbá válik.
Kiskamaszként az olvasó százszázalékosan azonosulni tud Pollival: tudja, mennyire fájhat neki az első szakítás, hogy mekkora vigaszt nyújthat az, hogy elvonulhat a nagyszülei tanyájára, hogy a kis borjúját babusgassa, és hogy mennyire furcsa érzés egyszerre szeretni és gyűlölni valakit. Aztán kicsit idősebb fejjel olvasva a könyvet az ember rájön, hogy milyen nehéz gyerekként megérteni, hogy miért nem járhat egy marokkói egy hollanddal, vagy hogy mit lehet kezdeni azzal az érzéssel, amikor az ember először féltékeny úgy istenigazából. Egy felnőtt (szülő) pedig valószínűleg a könyvnek azokat a mögöttes mozzanatait is érti, amiket egy gyerek nem: látja például, milyen hibákat vét Polli anyja, apja és nevelőapja, és pontosan tudja, hogy mennyire lehetetlennek tűnik ezeket a hibákat kikerülni.
Itt olvashatsz bővebben a sorozatról!
12 éves kortól ajánljuk.
