Ez lenne a felnőttek világa?
A történet egy 15 éves kamaszlányról, Hangáról szól, aki egy csapásra veszíti el a biztos talajt a lába alól, amikor elveszti édesapját, az osztálytársai kínzásának célpontjává válik, a támaszaként feltűnő férfi erőszakoskodik vele, a gyászában magába forduló édesanyja pedig nem tudja támogatni. Senkár Éva pszichológus ajánlója Nagy Anikó Johanna könyvéről, az Egy szót se szólj!-ról. Ha tetszik a könyv, nézd meg a többi könyvheti újdonságunkat is!
Hanga a gyásszal és a szexuális visszaélés okozta traumával nem tud egyszerre és egyedül megküzdeni. A világ hirtelen félelmetes hellyé válik számára, retteg a bántalmazótól, a traumatikus emlékek újra és újra bevillannak, felidéződnek, pánikot váltva ki benne. Étvágytalanná válik, álmatlanság vagy éppen rémálmok kínozzák. Nem mer beszélni a vele történtekről, magába fordul, nem szívesen mozdul ki a lakásból, sírógörcsök törnek rá. Érdekel a fiatalok véleménye is a témáról? Akkor olvasd el Igen, velem is megtörtént már c. cikkünket!
Ezek a jelek általánosak lehetnek a traumát (pl. szexuális abúzust) átélt gyerekeknél. A viselkedésük drámaian megváltozhat, félénkké, visszahúzódóvá, motiválatlanná válnak, a teljesítményük hirtelen leromlik, akár ki is maradhatnak az iskolából. Az addigi életük teljesen megváltozik, hiszen úgy érzik, kívülállókká váltak saját életükben. Mivel a bántalmazás élményét nem lehet megérteni, próbálnak rá magyarázatot keresni, gyakran magukban keresik a hibát ("Én tehetek róla, miért mentem oda, miért nem tudtam, hogy ez lesz…”). Az áldozatot szégyen, bűntudat gyötri, ami még nehezebbé teszi, hogy segítséget merjen kérni. A szexuális abúzus feldolgozásához szakszerű segítségre, pszichoterápiára van szükség.
A szülők, közeli ismerősök, pedagógusok szerepe óriási abban, hogy bizalomteli kapcsolatot építsenek ki a gyerekekkel, már kicsi koruktól fogva. Olyan kapcsolatot, amiben nincsenek tabuk. A testiségről, a megengedhető és nem megengedhető érintésről minél korábban, óvodáskortól folyamatosan lehet – és kell – beszélgetni a gyerekekkel, annak érdekében, hogy a szexualitás természetes témaként legyen jelen. Egy olyan témaként, amiről lehet beszélni és vannak rá közös szavaink. Meg kell tanítanunk a gyerekeknek, hogy merjék jelezni, ha olyan történik a testükkel, ami nekik nem jó érzés, amitől zavarba jönnek, kényelmetlen nekik. Tudniuk kell, hogy a testük érték, amit joguk van megvédeni minden nemkívánatos élménytől.
Mit üzen tehát nekünk, felnőtteknek Hanga története? Azt, hogy érzékenynek kell lennünk a kamaszok tapasztalataira, élményeire. Időben kell észrevennünk, ha valami nincs rendben. Túl sok fiatal él át olyan traumákat, melyek feldolgozása hosszú távú és szakszerű segítséget igényel, ennek viszont időben kell érkeznie. Tudnunk kell nyitni azon témák és általuk felszínre hozott érzések felé, melyek bennünket is megrémítenek, és esetenként lebénítanak.
Az, hogy milyen világot teremtünk a gyermekeinknek, a mi felelősségünk. Mit tegyünk hát e könyvvel? Olvassuk közösen, beszélgessünk a kamaszokkal arról, hogy mit gondolnak, mit éreznek, hogyan segítenének.
Senkár Éva pszichológus írásaÉrdekel a téma? Olvasd el másik cikkünket is a könyvről:Igen, velem is megtörtént már - Nagy Eszteranna írása az Egy szót se szólj!-rólKépek forrása itt.
Ha bele szeretnél olvasni a könyvbe, katt ide, ha folytatni akarod a könyvet rendeld meg most!
