Emlékezés könyvek segítségével
Pszichológiai tény, hogy a holokauszt okozta traumák nemzedékről nemzedékre adódnak tovább. Természetesen változnak az idők során, de a szorongás különböző formái jelen vannak, még a harmadik, sőt negyedik generációnál is. Sokszor láthatatlan módon öröklődnek át a traumák, éppen ezért fontos, hogy beszéljünk róla a gyerekkel, hiszen a tudás a legjobb eszköz arra, hogy felismerjék őket, majd megküzdhessenek velük.
Fontos felismerni, hogy egyéni sérülések mögött gyakran társadalmi traumák állnak és maradnak észrevétlen. A későbbi generációk esetében még nehezebb tudatosítani a traumák mögött rejtőző okokat, így azok gyakran más, egyéni problémák takarásába kerülhetnek. De hogyan lehet beszélni arról, amiről szinte lehetetlen? Mindig eszembe jut Kertész Imre Sorstalanság című könyve, ha a holokauszt elbeszélhetőségéről és annak problémáiról van szó. Jelen cikkben nem foglalkozunk ugyan ezzel a kötettel, de elengedhetetlennek érzem, hogy említést tegyek róla, mint a téma feldolgozásának kiemelkedő magyar példájáról. Ahol nem kötelező olvasmány az iskolában, ott bátran ajánlom minden szülőnek, adja kamasz gyermeke kezébe!
Ha a megélés milyenségéről szinte lehetetlen is beszélni, történelmileg, társadalmi problémaként fontos vele foglalkozni generációkon átívelve. A náci rezsimhez vezető út és a borzalmas tetteik tényszerű ismertetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az áttételesen érintettek feldolgozhassák a családjukat, identitásukat ért traumákat, egyben növeljük a társadalmi tudatosságot, empátiát, ami implikálja, hogy soha többé ne történhessen hasonló borzalom. Muszáj tudatosítanunk, hogy a traumák öröklődésének fontos fenntartója és indukálója maga az elhallgatás. Magyarázat nélkül egy ilyen komplex jelenséget értelmezni, a fájdalmas érzések szövevényét gyermeki szemmel kibogozni szinte lehetetlen feladat, ez pedig elfojtott fájdalmakhoz, traumákhoz vezethet.
De hogyan tehetünk befogadhatóvá a gyerekek számára egy ilyen nehéz témát? Mivel segíthetünk az értelmezésben és feldolgozásban? Ajánlunk nektek néhány könyvet, amik keretet adnak, segítenek a múlt értelmezésében, hiteles források történelmi szemszögből, valamint személyességükkel vagy éppen fikcionalitásukkal elősegítik a legsúlyosabb érzésekkel való szembenézést is.
Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat (9–12)
Egészen különleges regény a nemrég megjelent Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat, mely elsősorban a 9-12 éves korosztálynak szól. Pedig ez nem is egészen regény, hiszen majdnem minden szava igaz.
Nyugi, ez a könyv nem Hitlerről szól. Ez a könyv egy kislányról és a családjáról szól. Az apukájáról, anyukájáról és bátyjáról, akik új országban kezdenek új életet, nem is egyszer. Ez a könyv hovatartozásról és összetartozásról szól. Rugalmasságról, különös helyzetekhez való alkalmazkodásról, új barátokról. Arról, hogyan találhatjuk meg a helyünket egy teljesen új környezetben, amit nem feltétlenül mi választottunk. Szóval csak olyan dolgokról, amikkel ma is találkozik egy iskolás gyerek, akinek a szülei úgy döntenek, külföldre, vagy akár csak egy másik városba költözik a család. Miért szerepel mégis Hitler a címében?
Judith Kerr életrajzi ihletésű regénye, bár az 1930-as években játszódik és Németországból indul, akár szólhatna egy az ukrán háború elől menekülő családról, vagy egy külföldre költöző magyar családról is. Hiszen a kisiskolások többé-kevésbé ugyanúgy élik meg ezt a hatalmas változást minden földrészen és minden korban. Sőt, még országot sem kell váltani hozzá, egy gyereknek pont ugyanakkora változás lehet az is, ha csak egy másik városba költöznek. Éppen ezért tud egy 21. századi iskolás is olyan könnyen azonosulni egy a náci Németországot hátrahagyó kislány élményeivel, nehézségeivel és örömeivel.
Nagyapa hegedűje (12+)
Eric Walters és Kathy Kacer szerzőpáros regénye, a Nagyapa hegedűje a Tilos az Á könyvek egyik legfrissebb tagja. Különleges történet, mely több szálon is nekifut a trauma-feldolgozás bemutatásának.
A New Yorkban játszódó cselekmény egy tinilány, Shirli szemszögéből mutatja be a szeptember 11-i terrortámadás után maradó, a társadalomra szakadó komplex érzések áradatát, valamint a velük való küzdelmet. Shirli nagyapjának karakterén keresztül pedig betekintést enged egy, a holokauszt borzalmait megélt ember megküzdési stratégiáinak alakulásába, a koncentrációs táborban a karjára varrt számsor okozta lelki sérülések hatásaiba.
Nehéz, de fontos témákat boncolgat a könyv, melynek hatalmas sikere azt is mutatja, hogy érthető és emberközeli módon beszél szinte elmondhatatlan dolgokról. Csodálatos érzékkel oldja fel a nehéz érzéseinket, melyek a mély traumák megismerése után bennünk maradnak, mivel egy nagyon szerethető történet első szerelemről, a zene erejéről, összetartozásról, empátiáról is.
Kosárba teszem!
Egy fiú a csapatból (10+)
Kiváló példája Igaz Dóra regénye a holokauszttal foglalkozó magyar ifjúsági irodalomnak.
Dani zsidó származású, ami miatt iskolatársai kiközösítik. A kisfiú nem teljesen érti, miért viselkednek vele így társai, mígnem egy nap barátja nagypapája mesélni nem kezd az életéről, és benne a II. világháború eseményeiről.
A könyv leginkább a hallgatás mérgező hatásaira hívja fel a figyelmet, azaz arra, hogy a traumafeldolgozás legnagyobb nehézsége, ha magunkba fojtjuk az érzéseinket.
Az Egy fiú a csapatból jó alapot adhat a holokauszt eseményeinek értő, közös feldolgozásához gyerekekkel.
Tedd kosárba itt!
Francesco Tirelli fagylaltozója (10-12)
Igazán különleges, megható történet a 2020-ban megjelent Francesco Tirelli fagylaltozója. Nemcsak azért, mert valós eseményeken alapul, hanem mert a szöveg egyszerűsége, a képek ereje magával ragadó történetet tár az olvasó elé. Magába foglalja a zsidóságtudatot, az összetartást és összetartozást, a reményt és az emberi jóságot.
A történet szerint Francesco Tirelli olasz fagylaltos volt Budapesten, aki a második világháború alatt sem tért haza Itáliába, mert bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a kis fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Nekik hónapokon át kellett csöndben, pisszenés nélkül lapulniuk, hogy a bérház lakói se sejtsék: mintegy 20 ember rejtőzik a bezárt fagylaltosüzletben.
A rejtőzködők a szigorú körülmények ellenére is megtartották a zsidó szokásokat. Az egyik kisfiú rájött arra is, miképpen készíthetnek hanukiát (a hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) az üzletben fellelt eszközökből. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút.
A regény a kiadó Infopoly Alapítvány árusítóhelyein kívül egyedül a Pagony könyvesboltokban kapható!
Számláld meg a csillagokat (10-14)
Nos, bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének.
A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet...
A könyv olvasói – a főhős kislány nézőpontjából – megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot átmenekítik Svédországba.
Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy háború és terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.
Kosárba vele!
