A mese szerint hetvenhat évvel ezelőtt Francesco Tirelli olasz fagylaltos volt Budapesten. A második világháború alatt sem tért haza Itáliába, bízva abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a külső-erzsébetvárosi fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944/45 telén. Gyerekeket, felnőtteket. Nekik hónapokon át kellett csöndben, pisszenés nélkül lapulniuk, hogy a bérház lakói se sejtsék, mintegy 20 ember rejtőzik a bezárt fagylaltosüzletben. A rejtőzködők a szigorú körülmények ellenére is megtartották a zsidó szokásokat. Az egyik gyerek, Péter rájött arra, miképpen készíthetnek hanukiát (a hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) az üzletben fellelt eszközökből a fagylaltüzlet hátsó traktusában. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút.
Francesco Tirelli meséjét az izraeli Tamar Meir irodalomtörténész írta meg 10-12 éves gyerekek számára mesekönyvében, amit Yael Albert izraeli grafikusművész illusztrált. A héber, olasz, angol és cseh nyelv után most jelent meg magyarul az Infopoly Alapítvány kiadásában. A hazai kiadás különlegessége, hogy szövegét héberről magyarra Szilágyi Erzsébet hébertanárnő vezetésével a Lauder Javne Középiskola és a Scheiber Sándor Gimnázium tanulói fordították Papp-Kovács Krisztina tanárnő segítségével.
Csakhogy a történet nem mese. Megtörtént Budapesten, 1944-ben. Főhőse, Mayer Péter később Izraelben Jichak és kémiaprofesszor, s később Tamar Meir apósa lett. Tamar örökítette meg történetét, s megmentőjét, Francesco Tirelli alakját különleges mesekönyvében. De Francesco Tirelli nem szerepel a magyarországi embermentők listáiban, s a róluk szóló szakirodalomban sem. Ugyanis a Yad Vashem Tirelli nevét az olaszországi embermentők listájában tette közzé, s így a neve elkerülte a magyar kutatók figyelmét. Ma már pontosan tudható, hogy rejtette el Francesco Tirelli védenceit, ahogy az is, hogy Tirelli 1926-tól 1948-ig élt Magyarországon, míg a családja Velencében maradt. Tirelli tragikus hős, ugyanis úgy halt meg különös körülmények között egy svájci börtönben, hogy csak kéttucatnyi ember ismerte tetteit.
A mesekönyvben nincsenek halottakat idéző sorok, képek. De benne van a feszültség, a szorongás, ami az egyre sötétedő oldalakra ül. S mint minden mese, elhozza a jók – és mint a bibliai Eszter történetében a zsidók – megszabadulását is.
A kötet megjelenését Erzsébetváros önkormányzata támogatta, vállalva azt, hogy a vírusveszély elmúltával a kötetet eljuttatja az erzsébetvárosi kisiskolások és a zsidó iskolák 5. osztályos diákjai számára.
1944-ben a hanuka december 10-én kezdődött. Éppen, mint 2020-ban.
13 törzsvásárlói pont
