Különleges könyvek a zsidó kultúráról
A zsidó szokások, ünnepek, jelképek megismertetése a gyerekekkel örömteli és fontos feladat is. A kicsik rendkívül nyitottan, érdeklődve hallgatják ezeket a történeteket. Akár azért, mert a családi életük részét képezik ezek a hagyományok, akár pedig azért, mert érdekes számukra hallani valami olyanról, amit még nem ismernek.
A nagyobb gyerekeknek pedig már izgalmas kérdései és összetett véleménye is lehet a témáról.
Ebben a cikkben remek könyveket mutatunk nektek, amelyek kicsiknek és nagyoknak is mesélnek a zsidóság kultúrkincseiről. Olvass tovább!
A Zsidó ünnepek zsidongója című a kötetből a gyerekek megismerhetik a legfontosabb zsidó ünnepeket: legyen szó őszi ünnepekről, hanukáról, purimról vagy pészáhról.
A könyv könnyenérthető és interaktív módon mutatja be a nagyobb zsidó ünnepek történetét és hagyományait, a tartalmi részt pedig barátságos rajzok, játékok és feladatok egészítik ki.
A zsidongót elsősorban iskolás gyerekeknek ajánlják a szerzők, de akár az egész család számára is útmutatóként szolgálhat a kötet egy-egy ünnep megismeréséhez és megtartásához.
Kattints ide és szerezd meg!
Egészen különleges regény a nemrég megjelent Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat, mely elsősorban a 9-12 éves korosztálynak szól. Pedig ez nem is egészen regény, hiszen majdnem minden szava igaz.
Nyugi, ez a könyv nem Hitlerről szól. Ez a könyv egy kislányról és a családjáról szól. Az apukájáról, anyukájáról és bátyjáról, akik új országban kezdenek új életet, nem is egyszer. Ez a könyv hovatartozásról és összetartozásról szól. Rugalmasságról, különös helyzetekhez való alkalmazkodásról, új barátokról. Arról, hogyan találhatjuk meg a helyünket egy teljesen új környezetben, amit nem feltétlenül mi választottunk. Szóval csak olyan dolgokról, amikkel ma is találkozik egy iskolás gyerek, akinek a szülei úgy döntenek, külföldre, vagy akár csak egy másik városba költözik a család. Miért szerepel mégis Hitler a címében?
Judith Kerr életrajzi ihletésű regénye, bár az 1930-as években játszódik és Németországból indul, akár szólhatna egy az ukrán háború elől menekülő családról, vagy egy külföldre költöző magyar családról is. Hiszen a kisiskolások többé-kevésbé ugyanúgy élik meg ezt a hatalmas változást minden földrészen és minden korban. Sőt, még országot sem kell váltani hozzá, egy gyereknek pont ugyanakkora változás lehet az is, ha csak egy másik városba költöznek. Éppen ezért tud egy 21. századi iskolás is olyan könnyen azonosulni egy a náci Németországot hátrahagyó kislány élményeivel, nehézségeivel és örömeivel.
Régen olvastunk már olyan megható történetet, mint a 2020-ban megjelent Francesco Tirelli fagylaltozója. Nemcsak azért, mert valós eseményeken alapul, hanem mert a szöveg egyszerűsége, a képek ereje igazán megható történetet tár az olvasó elé. Magába foglalja a zsidóságtudatot, az összetartást és összetartozást, a reményt és az emberi jóságot.
A történet szerint Francesco Tirelli olasz fagylaltos volt Budapesten, aki a második világháború alatt sem tért haza Itáliába, mert bízott abban, hogy olasz állampolgárként nem eshet baja a magyar fővárosban. Ezt az előnyét arra használta fel, hogy életeket mentsen: a kis fagylaltüzletében zsidókat bujtatott, élelmezett 1944-45 telén. Gyerekeket, felnőtteket. Nekik hónapokon át kellett csöndben, pisszenés nélkül lapulniuk, hogy a bérház lakói se sejtsék: mintegy 20 ember rejtőzik a bezárt fagylaltosüzletben.
A rejtőzködők a szigorú körülmények ellenére is megtartották a zsidó szokásokat. Az egyik gyerek, Péter rájött arra, miképpen készíthetnek hanukiát (a hanuka ünnepén használatos gyertyatartót) az üzletben fellelt eszközökből a fagylaltüzlet hátsó traktusában. A bújtatott zsidók és megmentőjük is túlélték a háborút.
A megindító történetet 10-12 éves kortól ajánljuk, és a kiadó Infopoly Alapítvány árusítóhelyein kívül egyedül a Pagony könyvesboltokban találhatjátok meg!
Igaz Dóra történeteinek sokszor ad helyet az iskola, így van ez az Egy fiú a csapatból című könyvében is. Megismerkedhetünk Danival, akinek családja nem sokat mondott el zsidó mivoltukról. Ugyanakkor Dani iskolai játék közben felkavaró mondatot hall, ez indítja el, hogy kibogozza a rejtélyt, amelynek tárgya a múlt, tétje pedig egy szörnyű esemény és saját zsidó identitásának megértése. Igaz Dóra elsőként szólaltatta meg a magyar gyerekirodalom hangszerén a holokauszt témáját, regénye érzékenyen mutatja be egy kiskamasz első találkozását a történelem legvéresebb fejezetével.
Azonban az írónő a haláltáborok borzalmai helyett a megértést, az értelmezést helyezi a középpontba, azt a folyamatot, ahogyan a mai kiskamasz számára a múlt hozzáférhetővé válik. Megérteni egy történelmi tragédia hátterét nem egyszerű feladat még a felnőtteknek sem, hát még egy kiskamasznak. Előítéletekbe, az interneten terjedő információs zajba és a felnőttek elhallgatásából összesűrűsödő homályba vesznek a részletek. Ilyenkor jól jön az emlékező: egy szemtanú, aki a személyes érintettség hitelességével tudja átadni a történteket. Így ismerkedik meg Dani is a múltjával és így nyer igazi értelmet számára az élet.
Egy másik nagyszerű regény is megjelent a témában magyarul, mégpedig a 2021-es első Tilos az Á-könyv, a Nagyapa hegedűje. A 12 éves kortól ajánlott regény Shirli életét mutatja be, aki drámatagozatos gimibe jár, és nagyon készül az idei előadásra.
Amikor kiderül, hogy a Hegedűs a háztetőnt játsszák, egy sor nehézséggel kell szembenéznie: miért nem ő kapta Hodel, a legszebb szólót éneklő lány szerepét? Mi fog kisülni abból, hogy a darabbeli férje, Ben, a suli legmenőbb és legjóképűbb sráca? Shirli imádott nagyapja azonban nincs elragadtatva a színdarab hírétől. A holokauszttúlélő nagyapa ugyanis gyűlöli a zenét. Amikor azonban Shirli a padlásán jelmezek és kellékek után kutat, rátalál egy hegedűre és egy régi, zenekari plakátra, amin felismeri a fiatal nagyapját. Shirlinek számtalan kérdése van…
A Nagyapa hegedűje egy remek arányérzékkel megírt regény szeretetről, a zene erejéről és a velünk élő múltról.
Kosárba vele!
A 80 pikáns kérdés a zsidóságról szintén egy igazi, kamaszoknak szóló kötet. A szerzők több száz tinédzserrel beszélgettek a zsidóságról, majd az ő kérdéseik közül választották ki a könyvben szereplő 80-at.
Többek között olyanokat, mint:
Mit tegyek, ha félig vagyok zsidó?
Lehet egyszerre hinni a teremtéstörténetben és az evolúcióban?
Látni valakin azt, hogy zsidó?
Az imával befolyásolom a sorsomat?
Miért nem szeretik a zsidókat?
Mi a nők helyzete, szerepe a zsidóságban?
Ha valaki nem szereti Izraelt, az antiszemita?
A szerzők szerint ezekre a kérdésekre csak véleményekkel lehet válaszolni, melyek alapja lehet tudás, hit, érzés, tapasztalat, vagy mindezek együttesen. A zsidóságot évezredek óta a kérdések szüntelen feltevése és a vélemények hangos ütköztetése tartja fent és viszi előre. Ez a kötet is egy láncszem kíván lenni ebben a folyamatban.
Láthatjuk, hogy zsidóság témában nemcsak kicsiknek találunk érdekes könyvet, hanem kamaszoknak, sőt felnőttnek szóló érzékenyítő olvasmányokból is bőven van választék. Ezek a kötetek azon olvasók számára is izgalmasak lehetnek, akik nem érintettek a témában, hiszen amellett, hogy saját jogon is érdekes történeteket mesélnek el, empatikusabbá is tehetnek azáltal, hogy segítenek megérteni a jelenünket formáló történelmi eseményeket.
