A misztikus whisky
Nagyon büszkék vagyunk az Abszolút Töri pályázat minden résztvevőjére, hiszen szuper írások érkeztek! Sokan kértétek, és mi is szeretnénk, ha minél több emberhez eljutnának ezek a szuper szövegek, ezért most a nyertesek pályamunkáit megosztjuk veletek is. Fogadjátok szeretettel Berkecz Lázár novelláját!
A misztikus whisky
– Menjünk már haza – fakadt ki Charlie –, már több mint másfél órája itt vagyunk ebben a hülye chartwelli emlékházban! Haza akarok menni!
– Legalább ragad rád egy kis kultúra! – vágott vissza John, az öccse. – Tudom, hogy utálod a történelmet, de Churchill történelmünk egyik legnagyobb alakja, és egy csomó közös tulajdonságotok van.
– Na persze!
– Ő is eléggé szarkasztikus volt. Meg ő is szerette a tömény italokat. A kedvence, akárcsak neked, a whisky volt.
– Fiúk! Ne veszekedjetek már! – szólt rájuk az apjuk fojtott hangon.
Eközben a tárlatvezető Churchill dolgozószobájába érkezett.
– Nézzék! Ez itt Churchill dolgozószobája az ő személyes tárgyaival. Itt láthatjuk az 1953-as irodalmi Nobel-díját és azt a körözési plakátot, melyen 25 fontot ígértek annak, aki Churchillt élve vagy halva elfogja, miután 1899-ben az angol-búr háborúban megszökött a hadifogságból.* Külön érdekesség, hogy az asztalon álló whisky a legutolsó üveg, amiből Churchill ivott...
– Hé – hívta oda magához Johnt Charlie –, meg kéne kóstolni ezt a whiskyt!
– Te hülye vagy?! Ne csináld már!
– Nyugi! Csak egy kortyot. Lesz, ami lesz, én megkóstolom.
Miközben a csoport Churchill hálószobája felé tartott, a fiúk lemaradtak, és amikor nem látta senki, Charlie meghúzta az üveget, majd mintha a föld nyelte volna el, eltűnt a testvére szeme elől.
– Charlie! Ez nem jó vicc! Hol a francban vagy? De tudod mit, kiderítem a trükködet! – azzal ő is kortyolt az italból. Förtelmes íze volt. Megszédült. Mikor visszanyerte egyensúlyát, megpillantotta Charlie-t.
– Mi a fenét csináltál? – kérdezte.
– Semmit. Csak ittam abból a jó kis whiskyből, aztán ahogy megfordultam, itt találtam ezt a dagadt, részeg alakot. Ha neki szabad a fotelban ücsörögni, én is ihatok a whiskyből, nem?
– Ez csak egy viaszbábú a Panoptikumból! Eddig is itt volt. Te nem ismered fel Churchillt? – kérdezte John.
Ám ekkor a fotelben ülő alak kissé álmos hangon megszólalt:
– Ki az?
John döbbenten meredt a „viaszbábúra”.
– A panoptikumból jött, mi? És beszél, meg szivarozik – vigyorgott Charlie.
– Tisztára olyan, mint Churchill. De ez lehetetlen. Valaki szórakozik velünk, mert Churchill már 55 éve halott.
– Én halott? Bár lehet, hogy jobb lenne – szólalt meg ismét a fotelben ülő férfi, majd belekortyolt a whiskyjébe.
– Ne igyon többet! – kérte John, bár kissé furcsának találta, hogy egy beszélő bábuval társalog. Biztos az a fránya whisky – gondolta magában, hiszen még életében nem ivott.
– Mit tegyen az ember, ha nem ígérhet mást a népének, „csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”.** Egyre rosszabb a helyzet, a németek Dunkerque-nél bekerítették csapatainkat, Calais már majdnem elesett. Kénytelen vagyok egy békeszerződést is fontolóra venni, pedig ez az a dolog, amit csak végszükség esetén akartam megtenni – látszott a férfi arcán az elkeseredés, vívódás.
– Na ide figyelj, öcsikém! Ez egy részeges bolond, aki Churchillnek képzeli magát. Csak azt nem értem, hogy engedhették be a múzeumba.
– Nagyon remélem, hogy neked van igazad, bár szerintem… – azzal odalépett az íróasztalon lévő naptárhoz, és a következő pillanatban szomorúan nézett testvérére.
– Jól gondoltam. A naptár szerint 1940. május 25-e van. Churchill épp most veszi fontolóra a békeszerződést Hitlerrel.
– Ez csak egy rossz álom, ugye? – kérdezte Charlie. – Ha ennek vége lesz, ígérem, soha többé nem iszok alkoholt. De most mit tegyünk?
– Rá kell vennünk Churchillt, hogy véletlenül se fogadja el a szerződést!
– Szarok én Churchillre meg a békéjére! Velünk mi lesz?!
– Hát nem érted? Ha elfogadja Hitler ajánlatát, akkor Anglia német uralom alá kerül. Lehet, hogy azért vagyunk itt, mert a mi feladatunk meggyőzni őt arról, hogy folytatnia kell a háborút.
– Folytatni? – szólalt meg ismét Churchill. – Milliók halhatnak meg miattam.
Felállt, és kissé bizonytalan léptekkel az íróasztalához ment. Rágyújtott egy szivarra, majd folytatta:
– Amennyiben ésszerű feltételeket ajánl Herr Hitler, igenis alá fogom írni a békeszerződést. Mi értelme a biztos halálba küldeni hazánk fiait? Már így is annyi a veszteség. – Idegesen beleszívott a szivarjába. – Ha csak egy kevés esélyt is látnék arra, hogy megállíthatjuk Hitlert, talán… talán harcba küldeném az angol csapatokat. – Komor, szomorú arccal ismét ivott egy kortyot.
– Elnézést uram! – kezdte bátortalanul John. – Tudom, hogy sokan akarnak békét, mint például Lord Halifax, de nem engedhet nekik! Hitler egy futóbolond, aki elhatározta, hogy egész Európát meg kell szerezni német élettérnek. A náci kontinentális hatalom útjában már csak Anglia áll. Ha ez a sziget elesik, akkor már az Egyesült Államok sem tud segíteni, mert nekik is kell egy hely, ahonnan elindulva felszabadíthatják Európát.
– Ugyan! Mit adott nekünk eddig Roosevelt? Együtt éreznek velünk, és támogatnak. De ezek csupán szavak.
– Ha Ön feladja, akkor csak a Szovjetunió fog szemben állni a németekkel. – vált egyre türelmetlenebbé John.
– Micsoda badarság! – nevetett fel keserűen Churchill. – A szovjeteket meg nem támadási szerződés köti. Nem támadhatnak a Harmadik Birodalomra.
– Segíts már Charlie! Hogy magyarázzam el neki, hiszen ő még nem tudja, de a németek egy év múlva felrúgják ezt a szerződést, és le fogják rohanni a Szovjetuniót. De egyedül ők sem lesznek képesek megállítani a németeket!
– Nézze! Én utálom a történelmet, de az öcsém szereti. És a II. világháború a kedvenc témája.
– Második világháború?! – nézett csodálkozva Churchill.
– Jaj! Ne legyen már ennyire értetlen! A háború, ami most zajlik! Mindegy, hogy hogyan nevezzük. Ritkán mondok ilyet, de hallgasson az öcsémre!
– Folytatni kell a tárgyalásokat Roosevelt elnökkel! – vette vissza a szót John. – Hosszú harc vár még Angliára, nagy veszteségeket fog elszenvedni. De ha végig látjuk magunk előtt a fényt, még akkor is, ha túl nagy a sötétség, végül győzni fogunk! – fejezte be beszédét.
– Szép beszéd, de a tartalma csak üres locsogás.
– Üres locsogás?! Mr. Churchill! Jól mondta a bátyám. Bár én csak könyvekből, de sokat tudok erről a háborúról. Holnap indítson el minél több hajót a Dunkerque-ben ragadt katonákért. Ez lesz ebben a háborúban az első igazi siker! Azt is tudom, hogy Angliának hamarosan meg kell vívnia egy több hónapig tartó légi csatát, ami a RAF legsúlyosabb próbatétele lesz, de az angoloké marad a légtér feletti uralom. Ezek után 1943-ig Afrikában is helyt kell állniuk Rommel seregei ellen, de végül ott is győzni fognak. Közben az atlanti csatát is meg kell vívniuk, ami a tengeri haderejüket fogja próba elé állítani, de a németek végül kiszorulnak az óceánról is. 1943-tól Itáliában is harcolniuk kell, de a győzelem itt is a szövetségeseké lesz. Roosevelt sem csak szavakkal támogatja Angliát: 1944. június 6-án az angol és az amerikai haderő együtt fog partra szállni Normandiában, és óriási veszteségek árán Franciaországot is visszafoglalják a németektől. Ezután már csak egy komolyabb próbatétel vár önökre, az utolsó német ellentámadás, ami bár alapból kudarcra lesz ítélve, de komoly fejfájást fog okozni a legtöbb tábornoknak. Végül 1945-ben a németek Hitler öngyilkosságát követően kapitulálnak. Érti már, miért kell folytatnia a küzdelmet? Nem adhatja fel! Gondoljon a gyerekei jövőjére! Gondoljon ránk!
– Ti csak taknyos kölykök vagytok, mit tudtok ti a háborúról! Takarodjatok! – ordított rá Churchill a két fiúra. Dühében felkapta a whiskys poharát, és John felé dobta, majd kimerülten hanyatlott a foteljába. Ugyanebben a pillanatban Charlie és John a rájuk fröccsenő whiskytől eltűntek.
– Hol a fenében voltatok? – kérdezte dühösen Charlie-t és John-t az apjuk.
– Csak meg akartam nézni a whiskys üveget közelebbről, de aztán…
– Nincsen aztán! – csattant fel az apa. – Mindig mindent meg tudsz magyarázni! A csoport meg csak rátok vár a hálószobában! Indulás!
A két fiú zavarodottan kullogott az édesapjuk nyomában, miközben ők maguk sem tudták pontosan, mi is történt. Mire utolérték a többieket, addigra az idegenvezető már Churchill misztikus álmáról mesélt.
–…és képzeljék! Churchill egyszer majdnem tárgyalni kezdett Hitlerrel a béke lehetőségéről. Állítólag azért gondolta meg magát, mert két fiatal fiúval álmodott, akik azt mondták neki, hogy bár Angliának nagy veszteségei lesznek, de a háborút meg lehet nyerni. Ennek az álomnak köszönhetően Churchill sorsdöntő lépésre szánta el magát, Anglia folytatta a harcot.
– Hát mégsem álom volt? – mosolygott magában John.
*https://vilagvandorsorozat.blog.hu/2019/12/28/chartwell_churchill_miniszterelnok_videki_rezidenciaja
**Churchill 1940 májusában mondott miniszterelnöki beszédéből
Keresd itt az összes nyertes pályaművet!
Kósa Tamás Zalán – 1:7 órára a múltban
Császár Melánia – Amikor csak neked dalolnak
Kiss Virág Borbála – Rómából minden út hazavezet
Krajnyák Zsófia – 2060
Lehoczky Tamara – Az igazolás
