5 ok, amiért szerintünk a legmenőbb sorozat most az Abszolút Töri
Ha valamit meg szeretnénk tanítani a gyerekeknek, elengedhetetlenül fontos, hogy azt a magukénak érezzék, megtalálják benne az újdonság izgalmát, ugyanakkor saját magukat is. Ez a történelem tanulásánál különösen nehéz feladat, hiszen több száz éve történt eseményekhez kell valamilyen módon kapcsolódnunk.
Az Abszolút töri sorozat pont ebben segít: olvasd el, hogyan!
Eszter, a Bartók Pagony korábbi üzletvezetője, a Pagony Kiadó munkatársa elárulja nektek, miért lett ez az új sorozat rögtön a kedvence – olvass tovább!
Egy hosszú nyári szünet alatt találtam rá Erzsébet királyné életrajzára, ami – bár nem gyereknyelven íródott – rádöbbentett arra, hogy a régen élt emberek pontosan ugyanazokat a lelki harcokat vívták meg, mint mi most. Engem mindig is inkább a történelem emberi oldala érdekelt, az, hogy milyen emberi tényezők vezettek bizonyos eseményekhez, és azt vettem észre a Pagonyban töltött évek alatt, hogy a mai gyerekek is ezt hiányolják leginkább.
Így talán érthető, miért tartom hihetetlenül fontos vállalásnak a Pagony Kiadó Abszolút töri-sorozatát. Kicsit majd mesélek részletesebben is az eddig megjelent részekről, amit Mészöly Ágnes, Wéber Anikó, Kiss Judit Ágnes, Zágoni Balázs, Majoros Nóra, Rojik Tamás, Miklya Luzsányi Mónika, Baráth Katalin és Berg Judit jegyeznek, de először lássuk, mi az az öt dolog, ami miatt szerintem ez a sorozat fordulatot hozhat a történelemtanulással kapcsolatban.
Ezerrel pörgünk!
Gondolom, nem kell magyaráznom, miért nem találják a kulcsot a gyerekek az Egri csillagokhoz vagy A kőszívű ember fiaihoz. Annak ellenére, hogy ezek valóban remekművek, elszomorító látni, milyen megadó arccal állnak a pultnál a kiskamaszok, amikor eljön az ideje, hogy megvásárolják. A végtelen hosszú leírások, a lassan csordogáló történetfolyam nem tudja már fenntartani a 21. századi pörgéséhez szokott generációk figyelmét, és ez nem az ő hibájuk. Az Abszolút töri legnagyobb erénye éppen az, hogy teljesen beszippantja az olvasót, nem nélkülözi a humort, és a mai kor gyermekei számára is élvezhetővé teszi a múlt eseményeit. Ezek a szó legnemesebb értelmében vett kalandregények, elképesztő izgalmakkal, sodró lendületű cselekménnyel és megoldandó bűnügyekkel.
Időutazunk!
Rengetegszer gondolok rá, miközben a városban sétálok, hogy milyen lehetett a több száz évvel ezelőtti főváros. A regényekből egy kicsit erről is tanulhatunk, hiszen a főszereplő gyerekek most élnek, és puszta véletlenségből kerülnek a múltba. Teljesen átlagos gyerekek, akik egy budai iskolában tanulnak. Az épület udvarán áll egy ősöreg, gigantikus fa, ennek a törzsébe bújva jutnak el távoli korokba. Amikor például megérkeznek a Mátyás-korabeli Budára, úgy próbálják beazonosítani, hol lehetnek, hogy próbálják megkeresni a Batthyány tér akkori helyét.
A regények főszereplői ugyanannak az osztálynak a tagjai, de mindig csak két-három gyereket kísérünk el a kalandokra, így őket is jobban megismerhetjük, és később ismerősként üdvözölhetjük, amikor felbukkannak egy másik kötetben.
Nevetünk!
Amit talán a legjobban szeretek ezekben a könyvekben, hogy sokszor viccesek! A humor nagyon fontos eleme mindennek az életben, de a tanulásnak kiváltképp. Ki gondolta volna, hogy a törin lehet nevetni? Mészöly Ágnes regényének elején rögtön egy versbetétet találunk, amiben azon merenghetünk el, milyen lenne, ha Mátyás király ma élne, és felszállna a négyeshatosra vagy posztolna a Facebook-oldalára. Őrületesen király gondolat!
Észrevétlenül tanulunk!
Az egyik regényben, miután már egy ideje a múltban tartózkodnak, az egyik főszereplő szájából elhangzik a mondat, hogy jé, többet tanultam ez alatt a néhány óra alatt, mint az összes töriórán együttvéve. Semmiképp sem szeretném a tanárok érdemeit kicsinyíteni, de az biztos, hogy számomra is egy csomó új információt tartalmaztak ezek a regények, úgy is, hogy amúgy nagy rajongója vagyok a furcsa, kevésbé köztudott tényeknek. Amellett, hogy a könyvek nagyszerűen összefoglalják az adott kor legfontosabb eseményeit, nagyon sok olyan infóval gazdagodnak a gyerekek, amiket aztán kamatoztathatnak az iskolában.
Jaj, és majdnem elfelejtettem, hogy a történelmi tényeket szakértők lektorálták, úgyhogy minden, amit olvastok korabeli ruhákról, személyekről vagy szokásokról, az bizony úgy is volt!
Mind hasonlóak vagyunk!
Azt már korábban is említettem, mennyire megváltoztatta a hozzáállásomat a történelemhez az, hogy közelebb éreztem magamhoz az embereket, akikről tanultam. Szerintem mindig elképesztően sokat tud adni, ha érzelmileg is kapcsolódni tudunk egy témához, vagy azokhoz, akikről olvasunk. Lehet, hogy Corvin János évszázadokkal ezelőtt élt, de kiderül, hogy egy humoros, kedves fickó, akivel szívesen játszanánk egy focimeccset vagy videojátékot, ha most élne. Sissiről is csak annyit tudunk, hogy csodaszép volt és korának bálványa, de amint megtudjuk róla, hogy ő is küszködött önértékelési problémákkal, máris sokkal emberibb, és közelebb érezzük őt magunkhoz.
És most beszéljünk kicsit a sorozat eddig megjelent köteteiről!
Mészöly Ágnes: Színház a félhold árnyékában
A Királyné Violájából az olvasók által már ismert Betti és Kende úgy döntenek, visszaruccannak Mátyás korába egy laza szilveszteri kirándulásra. Sajnos Krisztin, a nyolcadikos Tiktok-influenszer kilesi őket, és nem szeretne kimaradni a buliból.
Ezzel persze tönkreteszi a hetedikes időutazók terveit, és ügyetlenkedésével mindenkit egy másik korba repít. Másodpercek alatt kerülnek törökök, németek, majd magyarok fogságába, és csak ezután derül ki számukra, hogy nem véletlen a kavarodás: a három részre szakadt Magyarországra kerültek, pontosan 1651-be!
És közben kavarog körülöttük a történelem, Rákóczi Zsigmond, az erdélyi fejedelem öccse esküvőre készül, a sárospataki kollégiumban színdarabot rendeznek, de a Habsburgok és a törökök is tudnak a közelgő eseményről...
Mészöly Ágnes regénye akkor is magával ragadóan érdekes, ha nem érdekel a töri, hiszen a főszereplők közti kémia, a humoros és lebilincselően kalandos részek letehetetlenné teszik a könyvet. Szerezd be te is!
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
Berg Judit Abszolút Töri-regényében megismerjük az 1840-es éveket, Petőfit, Júliát, Egressyéket, Jókait és még sok mindenki mást. Egyik kalandból sodródunk a következőbe, csak úgy röpíti az olvasót a szereplőkkel együtt a lendületes történetvezetés.
A regény modern főszereplője, Juli egy visszahúzódó lány, aki azonban Petőfiék példáját látva megtanulja, mennyire fontos, hogy hallassa a hangját és kiálljon azért, ami fontos neki. De rajta kívül is hatalmas és színes szereplőgárdával találkozhattok, akik nem csak a kort mutatják be izgalmasan és érzékletesen, de biztos lesz köztük olyan is, akiben rokonlélekre ismertek, akivel igazán azonosulni tudok.
Szívből ajánljuk tehát ezt a könyvet azoknak, akiket érdekel a történelem, és azoknak is, akiket (még) nem. Azoknak, akik szeretik a fordulatos kalandregényeket, és azoknak is, akik számára az izgalmas karakterek teszik letehetetlenné a könyveket. Azoknak, akik szeretik Petőfit, és azoknak is, akik úgy gondolják, hogy unják a témát. Garantáljuk, hogy Berg Judit meg fogja változtatni a véleményüket!
Rendeld meg most!
Baráth Katalin: Gőzgépek és pomponlányok
Baráth Katalin regénye az iparosodás éveibe, a boldog békeidőkbe kalauzolja az olvasót. A korban, amit megismerünk, már nincs jobbágyság, de a szegény, jobbára földtelen földművelő réteg ki van szolgáltatva a gyáraknak és a gyárosoknak. Emellett gőzerővel megy az iparosodás, ami fokozatosan átírja a parasztfiúk, úrikisasszonyok és mérnök urak életét.
Ebbe a konfliktusokkal teli boldog békeidőbe csöppen bele Dorka és Zsuzsi – véletlenül. Ugyanis egyáltalán nem ebbe az időszakba készültek, ráadásul a gyökérterem furcsa viselkedése miatt nem is Budán, hanem Szegeden lyukadtak ki. Barátságuk a regény kezdetén korántsem ideális, sok közöttük a kimondatlan konfliktus, de a történet végére mindketten megtanulják, hol vannak a saját és a másik határai, és hogy hogyan lehetnek tényleg jó barátnői, egyenlő partnerei egymásnak.
A Gőzgépek és pomponlányok egy sodró lendületű ifjúsági regény. Rengeteg benne a remek dramaturgiával megírt párbeszéd, ami miatt úgy is érezhetjük olvasás közben, mintha egy elragadó kosztümös filmet néznénk.Baráth Katalin tökéletes érzékkel adagolja a humort, a hiteles történelmi információkat és a jelenleg is aktuális társadalmi kérdéseket.
Tedd kosárba!
Miklya Luzsányi Mónika: A kamasz király udvarában
Ez a kötet 1521-be kalauzol minket, a Vitéz János Gimnázium két hetedikesének segítségével. A főszereplők teljesen eltérő háttérrel indulnak a múltba, míg Imi egy jóravaló, csendes fiú, akinek tulajdonképpen minden rendben van az életében, addig Zsófi egy egyre inkább diszfunkcionáló családból jön, ahol a szülők megromlott viszonya és a bátyja bezárkózása teljesen a feje tetejére állítja a lány életét. Így érkeznek meg II. Lajos udvarába, ahol semmi sem olyan, mint ahogy azt a történelemkönyvekből megismerték.
A szerző alapos felkészültséggel mutatja be az 1520-as évek Budáját, a soknemzetiségű királyi udvartól kezdve a helytörténeten át a korabeli hatalmi, gazdasági viszonyokig, feltárja azokat a nem sokat emlegetett rétegeit is a kornak, amik végül az 1526-os tragédiához vezettek. Kiderül az is, hogy hiába a sok száz éves távolság, a kamaszok, régen is, most is szinte ugyanolyanok voltak. Ugyanis mikor Zsófi és Imi megérkezik, rá kell döbbenniük, hogy II. Lajos, Török Bálint, Majláth Imre és a királyné, Mária valójában nem a tankönyvekből ismert komoly, komor figurák, hanem olyan kamaszok, akik maguk is küzdenek önmagukkal, keresik a helyüket a világban. Ami korántsem olyan egyszerű, hiszen közben egy ország súlya is nyomja a vállukat.
Rojik Tamás: A generális talizmánja
Mihez kezdjen két kamasz, akik közül az egyik ráadásul soha életében nem figyelt még oda töriórán, amikor 1705-ben, a Rákóczi szabadságharc idejében találja magát? Most akkor mi van a kurucokkal meg a labancokkal? Miért olyan fura ízű a 18. századi zabkása? Hogy lehet, hogy alig hallani magyar szót a korabeli Budán? Hogy mennek át az emberek Pestre, ha nincsenek hidak? Ezekre a kérdésekre - és még sok másra - mind választ kapsz A generális talizmánjából!
Gittában és Áronban a történet kezdetén aligha van bármi közös. Mégis úgy alakul, hogy együtt fedezik fel a platánfa titkát, aminek köszönhetően 1705-ben lyukadnak ki. A Rákóczi szabadságharcban lerombolt Budára érkeznek, ahol ráadásul csak elvétve hallani magyar szót. Megismerkednek Vak Bottyánnal, és azt is megértik, hogy a 300 évvel ezelőtt élt emberek ugyanúgy féltek, szerettek, reménykedtek, mint most ők.
Végülis éppen Bottyán lesz az, aki miatt a két gyerek jóval tovább marad a 18. században, mint tervezték: a generális csata közben elveszíti híres talizmánját, ami állítólag védelmet ad neki, Gitta és Áron pedig elhatározzák, hogy visszajuttatják hozzá....
Majoros Nóra: A néma táltos
Hogy készül a Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium kedvence, a Nomád Burger? Hogy sikerül Bori néninek, a büfésnek valódi fügéhez jutni a Fügés Mátyáshoz, vagy fácánhúshoz a Fácánhabos Royal szendvics elkészítéséhez? Mégis milyen iskola az, ahol az éhes diákokat nem kétnapos vajas zsemle meg félig megolvadt csokoládé várja?
A nyolcadikos Márknak minden vágya, hogy ezekre a kérdésekre választ találjon. Kilesi, amikor Tempi Bori néni eltűnik az iskola udvarán álló ősrégi platánfa gyökerei között, és megfenyegeti a félénk, hetedikes Imit, hogy ő is csatlakozzon hozzá. Titkos raktár helyett egy olyan messzi időszakban találják magukat, ahol még senki sem járt az iskola diákjai közül – a Honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élő törzsek között bukkannak ki újra, akik a be-betörő magyar törzsek elől menekülnek a közeli mocsarakba.
Hogy bonyolítsuk a helyzetet, Bori néni megsebesül, és a két fiúnak egy, az édesanyját elvesztett kisbabára is vigyáznia kell, amíg meg nem találják az apukát. Csakhogy közben a kisbaba eredeti otthonát is felforgatták betörő magyarok, és a falusiaknak menekülni kell. Sikerül nekik biztonságba helyezni a babát? Vajon meg tud barátkozni a teljesen ellentétes Imi és Márk, ha csak egymásban bízhatnak? És hogy lesz a nagydumás Márkból ,,néma”, vagyis idegen nyelven beszélő táltos? Majoros Nóra regényéből mindez kiderül!
Rendeld meg itt!
Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood
A film, mint művészeti ág elképesztően gyorsan, és hihetetlenül nagyot ugrott az elmúlt száz évben. Ma már természetesnek vesszük a helyét és értékét a szórakoztatóiparban és a művészeti diskurzusban egyaránt, de nem volt ez mindig ilyen egyértelmű! Zágoni Balázs regényéből megismerhetjük a magyar némafilmforgatás kezdeteit, a kolozsvári nyári színkört és Kertész Mihályt is, aki később az Oscar-díjad Casablancát rendezte.
Hetedikeseink, Karola, Bende és Fejó kétszer is visszautaznak az időben, először 1914-be, az első világháborút megelőző napokba, másodszor pedig 1917-be, amikor is részt vesznek IV. Károly koronázási ünnepségén. A 21. századi főszereplők első kézből ismerik meg a világháború előtti Erdély nemzetiségi problémáit is a kor pezsgő színházi élete mellett. A regény "történelmi hőse", Bánffy gróf karakterén keresztül az olvasó árnyalt képet kap a helyzetről, és jobban megértheti, mi is vezetett a világháború után Trianonhoz.
A történet kiválóan egyensúlyoz felszabadult és mély, nevettető és szívszorító jelenetek között, és bravúros könnyedséggel hozza közelebb ezt a napjainkat is aktívan meghatározó történelmi időszakot a mai kamaszokhoz.
Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben
Az 1956-os eseményekről regényt írni bátor és nehéz vállalás. Részben valószínűleg pont ezért a gyerekeknek szóló irodalmat nagyítóval kell keresni, pedig rendkívül fontos, meghatározó és sorsfordító napjai a magyar történelemnek.
A négy főszereplő, Lóri, Réka, Hanna és Sanyi tudatosan választja úti céljául 1956. október 23-át. Az ok, amiért ebbe az időszakba szeretnének visszatérni, Lóri dédapja, aki részt vett a harcokban: őt szeretnék megtalálni a tömegben. Néhány iskolai ünnepség és a töriórán elhangzottak nem tudják felkészíteni őket arra, mi várja őket, amikor a múltba visszaérnek.
Tankok, puskák, lövések - és sok velük egykorú gyerek a felkelők között. Egy mai kamasz számára ezek szinte elképzelhetetlen dolgok. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a regény: négy mai kamasz hogyan tudja feldolgozni ezeket a kőkemény helyzeteket? Mihez kezdenek a lázadó tömegben, akiknek sohasem kellett ilyen helyzettel szembenézniük? Mit jelent a szabadság most, és mit jelentett 65 évvel ezelőtt?
Tedd kosárba itt!
Mészöly Ágnes: A királyné violája
Martin és Kende, bár régebben legjobb barátok voltak, már három éve nem jönnek ki jól egymással. Kende állandóan piszkálja Martint a szemüvege meg az érdekes neve miatt, és az sem segít a kapcsolatukon, hogy Kende gördeszkájának kipróbálásakor Martin ripityára töri a szemüvegét.
Bettina lemaradt Martin gördeszkás balesetéről, mert éppen anyukája barátnőjének két idegesítő gyerekére kellett vigyáznia. Azért is vállalja, hogy másnap önként ott marad suli után a két fiúval a könyvtárban, pedig Kende és Martin számára ez a lehető legnagyobb büntetés. Meg talán azért is jó a közös könyvtárazás, hogy Betti, aki csak egy éve az osztály tagja, most végre benne legyen valami közös programban, legyen az akár büntetés. Vagy azért, hogy kettesben maradhasson Kendével?
Így kezdődik hármójuk közös kalandja, aztán persze feltűnik a Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium ősöreg fája alatti időalagút, egypár bajkeverő nyolcadikos, és már úton is vannak Mátyás király korába. A palotában felütötte fejét az ármány és a cselszövés, ami sok gondot okoz Corvin Jánosnak, alias Janónak. A három 21. századi gyerek és Janó nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy megtalálja az elveszett violát, majd kideríti, ki tervez merényletet Mátyás török vendége, Dzsem herceg ellen.
És amikor visszatérnek a jelenbe, már semmi sem lesz ugyanolyan...
Tedd a kosaradba itt!
Wéber Anikó: Az ellenállók vezére
A kiegyezés kora már közelebb van az időben, Wéber Anikó pedig láthatóan nagyon szereti ezt az időszakot, és nagyon beleásta magát az érdekességekbe, ezekből itt különösen sokat kapunk. A gyerekek beleshetnek Ferenc József koronázási ünnepségébe, megismerkednek Erzsébet királynéval és a kor nagy politikusaival is. Betekintést nyerhetnek intrikákba, sőt, állást foglalnak Kossuth-tal kapcsolatban. Engem különösen szórakoztatott, ahogy alkalmazkodni próbáltak a számunkra már végtelenül furcsa illemszabályokhoz és szokásokhoz.
Vessétek bele magatokat az 19. század legizgalmasabb kalandjába – farmernadrágban!
Tedd kosárba a könyvet!
Abszolút Kalandséták
Az Abszolút Töri sorozathoz kapcsolódva születtek meg az Abszolút Kalandséta könyvek, melyekben három szál fonódik össze:
- egy-egy Abszolút Töri kötet helyszínei és korszaka,
- a város története és
- egy kalandos-játékos feladatsor, amit a részletek megfigyelésével tudnak megoldani a kalandorok.
A kalandséták során úgy tehettek, mintha a múltbéli városban járnátok, mint az Abszolút Töri szereplői. Akárcsak ők, egy korabeli kalandban vehettek részt, és elképzelhetitek a történet, a fényképek és a rajzok, no meg a még álló régi épületek alapján a múltbéli várost.
Az eddig megjelent két kötet Wéber Anikó és Kiss Judit Ágnes regényén alapul. A császár vacsorája című sétakönyvben 1867-ben Ferenc József koronázására kell cselesen bejutnotok, Az elrejtett kabátban pedig egy titkos kódot és egy kabátot kell megtalálnotok 1956 Budapestjét.
Egyfajta városi szabadulószoba ez tehát amit vezető nélkül, bármikor meg lehet oldani együtt: szórakoztató családi programként, vagy nagyobbaknak (14-15 éves kor fölött, az eltévedés és a sűrű autóforgalom veszélyei miatt) akár felnőtt nélkül, csapatban is. Sőt, iskolai programnak sem utolsó így bevezetni a történelembe a gyerekeket!
Ha pedig hazaértetek a körülbelül kétórás, háromkilométeres sétából (persze, a séta közben evős-ivós és egyéb pihenők számától függően lehet másfél és három óra is a program hossza), akkor mindenképp érdemes a könyv második felét kitevő történelmi részt elolvasni.
A kiadványok szerzői Győri Hanna és Kovács Tamás György. A köteteket Győri Bori illusztrálta.
Szerezd meg itt A császár vacsoráját és Az Elrejtett kabátot!
