A zaklatás szemétség
Van, hogy 7 nap egy szempillantás alatt elrepül, de nem Jess életében. Jessica Pearson egy átlagos tinédzser lehetne kicsit szegényes, kopott ruháival, félénk, visszahúzódó személyiségével. Mégis mi lehet az oka annak, hogy egyes társai kiközösítik, napról napra megalázzák, hogy sértegetik, fenyegetik az interneten és szemtől szemben egyaránt? Mitől válik számára minden reggel, minden egyes nap szenvedéssel teli küzdelemmé?
Jessica Pearson túlsúlyos. Az sem titok, hogy kinek köszönheti megpróbáltatásai legjavát: a Perryfield Gimnázium tizedik évfolyamában Kez Walker karcsú alakjával, sötétbarna hajával, tökéletes sminkjével kétségtelenül az egyik legszebb lány. Kék szeme hidegen csillog, egész lénye keménységet sugároz. Ha van valami, amit Kez ki nem állhat, az a gyengeség és a megalázkodás. Éppen ezért Kez szívből gyűlöli Jesst.
A 7 nap egyáltalán nem az első könyv, ami az iskolai zaklatás témáját dolgozza fel, abban viszont rendkívül egyedi, hogy a két lány, az áldozat és a zaklató nézőpontját váltogatva meséli el egyetlen hét eseményeit. Minden nap Jess beszámolójával kezdődik. Anyja éjszakai műszakban takarít, épphogy eltartja két lányát, tovább fokozva Jess bűntudatát étvágyáért. Megismerjük a lány ki nem mondott gondolatait, miközben mások gátlástalanul átgázolnak rajta, s ami a leginkább megrázó, az az, hogy számára ezek mennyire mindennapos szituációk. Ezután Kez veszi át a szót. Laza csaj, anyja aggódó üzeneteire ügyet sem vet, miközben egész éjjel nem ment haza, azonban még mielőtt teljesen elutasíthatnánk, észrevesszük, hogy valami nagyon nincs rendben körülötte. Szüleit elutasítja, megveti, keménysége rengeteg fájdalmat, bizonytalanságot takar, ezzel mintegy igazolva saját rideg kegyetlenségét.
A napok csak telnek, egyre többet tudunk meg életükről, félelmeikről, motivációjukról. James Lecesne Trevorjához hasonlóan itt is megjelennek a bántó Facebook-bejegyzések, a rengeteg gúnyolódó és az ennél sokkal ritkábban előforduló mérsékletre intő kommentek, megismerjük a családjukat, barátaikat. Egyszerre azonban minden megváltozik, amikor Kez fiúja, Lyn felújítja gyerekkori barátságát Jess-szel. Felgyorsulnak az események, Kez haragja egyre csak nő. Rajta kívül mindenki érzi, hogy támadásai kezdenek eldurvulni, otthon küzdenie kell a talpon maradásért, küzdenie kell barátjáért és a fiatalok későn döbbennek rá, hogy az irányítás kicsúszott a kezükből.
Eve Ainsworth kegyetlen őszinteséggel ismerteti az iskolai zaklatás legfontosabb elemeit, némi cyberbullyinggal, azaz internetes zaklatással fűszerezve – az írónő egyébként középiskolákban tartott előadásai, beszédei során maga is aktívan küzd a probléma ellen. Adva van egy duci lány, aki pontosan tudja magáról, hogy külseje miatt nem illik a sorba. Próbál meghúzódni, de mikor támadás éri, nem mer visszatámadni. Tudja, hogy ami történik, az igazságtalan, ugyanakkor osztja a véleményüket, miszerint ő a világ szégyene, agyonhordott ruháival, lyukas pulóverben, kövér testével. Hogy lehetsz ilyen szánalmas? – kérdezik. / Gyűlölöm, ahogy kinézek – gondolja ő csendben. / Az én pasimat nem kapod meg! / Hogy tetszenék bárkinek? Üzenet a Facebookon: Te kis dagadék szörnyszülött. "A borotvapenge a testemhez közelít... Semmit sem érek."
Ebben rejlik az a megsemmisítő él, ami miatt a kipécézett személy képtelen küzdeni a zaklatói ellen. Megjegyzésekkel, gúnyos viccekkel kezdődik, és kit érdekel a tanárok intő szava, már ha észlelnek bármit is a dologból, ha a diákok nem érzik át a helyzet súlyosságát? Hiszen ez csak egy kis szívatás, nem? A baj az, hogy miközben a legbelső kételyeinket sulykolják belénk, önértékelésünk ezzel párhuzamosan borul meg és kerül a padlóra. Hogy védekezzen az ember, ha ő is egyetért támadóival? Hát nincs igazuk?
Az ilyen helyzetben van a legnagyobb szükség a családra és a barátokra. A családnak melletted a helye. Kell valaki, aki megmondja Jessnek, hogy húzza ki magát, álljon ki az igazáért, álljon ki magáért. Kell valaki, aki megmutatja neki, hogy nagy világoszöld szeme, telt ajkai, sötét hullámos haja irigylésre méltó.
Miért történik mindez? Kez alá legjobb barátnője, Marnie adja a lovat, aki élvezetét leli abban, hogy hergelheti őt. Az is rátesz egy lapáttal a dologra, hogy Jess pont Kez pasijával kezd el barátkozni, ráadásul Kez kénytelen beismerni önmagának, hogy Jess egyáltalán nem csúnya lány. Végső soron azonban Kezt valami teljesen más hajtja. Akaratlanul átveszi apja erőszakoskodó természetét, undorodik anyjától, amiért az behódol, s ezt a haragot, feszültséget, gyötrődést a környezetében lévő legkiszolgáltatottabb emberen vezeti le, hiszen Jess gyengesége csak olaj a tűzre, saját gyenge édesanyjára emlékezteti.
Megbocsáthatatlan, amit Kez tett? Felismeri-e még idejében, hogy megvan az ereje ahhoz, hogy akár öngyilkosságig hajszoljon valakit? Van még innen visszaút?
A regény rádöbbenti az olvasót, hogy:
1) A zaklatás szemétség
2) A családnak melletted a helye
3) Minden hét új reményt, új esélyt ad
– Bánáti Kende ajánlója –
