A lovas regények hasznosak (és menők)
Miért szeretik a kislányok a lovaskönyveket? Milyen üzenetet hordoznak ezek a regények? Milyen hatással van a jellemükre, ha lovaskönyveket olvasnak? Milyen legyen egy jó lovaskönyv ma? Lapozz a tovább és olvass el egy rövid kis cikket a válaszokért!
Az gyerek- és ifjúsági történetek tipikus trendje már a 19. század óta, amikor valamilyen állat szemszögéből nézzük, érezzük, olvassuk végig egy élet történetét. Ez a szerep, az állati érzékenységbe bújás (miközben persze nagyon is emberi dilemmákat tükröz), lehetőséget teremt arra, hogy egyszerűen és nagyszerűen beszélhessünk a jó és rossz érzésekről, helyes és helytelen cselekedetekről, nagyon is tipikus problémákról beszéljünk a gyerekeknek (vagy felnőtteknek?) egyszerűen. Anna Sewell 1877-ben megjelent Fekete szépség című regénye után megindult a lovas regények burjánzása, mára pedig külön polcokat töltenek meg a lovaskönyvek a könyvtárakban és a gyerekszobákban.
Anna Sewell Fekete szépsége a szabadság, a bátorság és a jóban való remény, a jóért való küzdelem toposzát alapozta meg, és ezt a tiszta és egyszerű törekvést jeleníti meg nagyjából az összes lovaskönyv azóta is. Ráadásul ezekben a könyvekben mindig győz a jó a rossz fölött. Motiválóan hat a gyerekekre, az egyszer biztos.
A iskolások, kiskamaszok (sőt nagy kamaszok és felnőttek) belső dilemmáinak egyszerű leképezése ez, segít nekik az embertelenség, a rossz szándék megértésében, és utat mutat, hogyan viszonyuljanak ahhoz, ha igazságtalansággal találkoznak.
Vadadi Adrienn az ovisok lelki rezdüléseinek nagy ismerőjeként vonult be a gyerekirodalomba. A Kockakukor lovassuli-sorozata viszont azt mutatja, nemcsak az ovisok, hanem a nagyobbak jellemfejlődésének is remek segítője lehet egy Vadadi-könyv.
A sorozat első kötetében egy kislány és egy hebrencs lovacska, Lópaci szemszögéből is olvashatjuk azt, milyen az, amikor egy kislány lovagolni tanul, és milyen az egy lovacskának, amikor egy kislány lovagolni akar rajta. A két nézőpont rengeteg viccelődésnek ad lehetőséget, és az érzékeny történet ellenére Vadadi simán lecsapja a legnagyobb poénokat. Már itt fontos szerepet kap a dilemma: milyen szabadságot és érzékenységet szimbolizál a lovaglás ma a kislányoknak, és mi mindent tanulhatnak a lovaktól a gyerekek?
A második rész is a szabadságról és az ezzel kapcsolatos érzésekről szól: itt Csuti, a kislány már nagyon ügyesen megtanulta, milyen az élet a lovardában. Ezúttal egy zabolátlan csikó, Mókás érkezik pali bácsi lovardájába, és Csutira hárul a feladat, hogy iskolalóhoz méltó viselkedésre bírja a lovacskát.
A gyerekeknek nem könnyű a szabályok elfogadása és integrálása. Az óvodától az iskoláig egyetlen dologra van szükségük a gyerekeknek, arra, hogy az őket körülvevő szabályrendszert megértsék és megtapasztalják, hogy mindez a saját érdekük, a közösségük érdeke. Csuti már tudja, hogyan működik egy lovarda, de nemcsak érti, hanem azonosul is vele, és képes a szemléletet a többi kisgyereknek átadni, vagy Mókást olyan viselkedésre bírni, ami a csikónak is javára válik.
A második részben is egyszerre van jelen a kiscsikó és a kislány nézőpontja, és itt is remek poénok születnek a kettő ütköztetéséből. Ráadásul Vadadi Adrienn tökéletesen tükrözi azt, amit Anna Sewell hagyományozott az gyerekirodalomra: ez egy olyan 21. századi jellemfejlődés mutat egy kiscsikóról, amiben megint teret kap a szabadság, az igazság és a helyes viselkedés kérdésköre.
A sorozat azonban nem ér véget a felolvasós könyveknél. Éppen most jelent meg a harmadik kötet, amely ezúttal az önálló olvasással barátkozó kisiskolásokat szólítja meg. Ebben a részben az iskolás Csuti lovastábort szervez, ahol rengeteget tannul önmagáról, a lovakról, és persze rengeteg új barátot is szerez, miközben mind szuperül érzik magukat.
A lovastúra című, negyedik részben Csuti nem hisz a fülének, micsoda kaland vár rá! Bizony, jól hallotta, egy igazi lovastúrára mehet Pali bácsival és a barátaival. A gyerekek napokon keresztül csak lovagolnak, és különlegesebbnél különlegesebb helyeken hajtják éjszaka álomra a fejüket. Már ha tudnak aludni, és nem a tábortűz mellett beszélgetnek a messzi Amerikából érkezett fiúval lovakról, a természetről és szabadságról.
Szerezd meg most!
A színes-kedves rajzok, a felejthetetlen karakterek és az izgalmas történet egész biztosan rabul ejti a nagyobb óvodás és a kisiskolás korosztályt.
A könyveket felolvasásra, közös (felváltva) olvasásra és önálló olvasásra is ajánljuk.
