"Az ihlet mindig váratlanul érkezik"
Ha a kortárs gyerekirodalomról beszélünk, Wéber Anikó neve megkerülhetetlen, és ezt mindössze néhány év alatt érte el. Szerettünk volna utánajárni, mi az oka annak, hogy regényei és kisebbeknek írt meséi egyaránt ennyire népszerűek. Tudjatok meg mindent Wéber Anikó eddigi életművéről, ami szerencsére egyre bővül és egyre sokszínűbb!
A címben szereplő mondatot Wéber Anikó mondta arról, hogyan születnek a fejében az újabb és újabb karakterek és helyszínek. Igyekeztünk mindent összegyűjteni nektek az írónőről, aki sok-sok gyereket (és felnőttet) bilincsel a fotelhez izgalmas és különlegesen érzékeny regényeivel és meséivel.
Vörös Dóra Rebeka fotójaHa a kortárs gyerekirodalomról beszélünk, Wéber Anikó neve megkerülhetetlen, és ezt mindössze néhány év alatt érte el.
Első könyve 2016-ban jelent meg a Pagony kiadó gondozásában Az osztály vesztese címmel. A regény átütő sikert aratott a kiskamaszok körében, olyannyira, hogy több iskolában is felkerült az ajánlott olvasmányok listájára. Sőt, 2020-ban, írói karrierje indulása után mindössze 4 évvel a HUBBY-díj szerzői különdíját is elnyerte. De mi az, ami néhány év leforgása alatt a legnépszerűbb ifjúsági szerzők közé repítette őt?
Wéber Anikó eredeti szakmája szerint magyar- és filozófiatanár. 2013-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ezt követően pedig egy budapesti általános iskolában kezdett napközis tanárként dolgozni - képzelhetitek, ez mennyi muníciót adott a könyvei megírásához! A saját weboldalán hosszabban is írt arról, miért lett tanár és milyen kihívásokat jelentett számára a tanítás az első időszakában.
Tényleg, azt tudtátok, hogy Wéber Anikó írásait online is olvashatjátok? Méghozzá a saját blogján, ahol sok-sok érdekes témában osztja meg gondolatait és tudását. Egy egész cikksorozatot szentel például az iskolai viszonyoknak. Ezekben az írásokban saját tapasztalatairól mesél nagy szeretettel és empátiával: egyaránt hasznos lehet szülőknek és pedagógusoknak. 
A gyerekek közvetlen környezetében töltött idő inspirálta első regénye, Az osztály vesztese megírására, ami nagy büszkeségünkre nálunk, a Pagony kiadónál jelent meg 2016-ban.
Sok szempontból formabontó ez a regény, hiszen az iskolai agresszióval, a bántalmazók és a bántalmazottak helyzetével, az iskolai kapcsolatok dinamikájával foglalkozik. Teszi mindezt úgy, hogy a regény a gyerekek, a szülők és a tanárok számára is betekintést nyújt a bántalmazás lélektani hátterébe, mindkét fél gondolataiba, érzéseibe. Fontos kérdéseket vet fel: hogyan lesz valakiből áldozat? És bántalmazó? Mik azok a szigorú szabályok, amik szerint kialakul egy közösségben a hierarchia, és muszáj-e ennek így lennie?
Ez olyannyira fontos és kibeszéletlen témának bizonyult, hogy a célközönségen - a kiskamaszokon - kívül a szülők és a tanárok is számára is tanulságos olvasmány lett. A szerző nem kínál kész megoldásokat, hiszen jól tudja, hogy ilyenek nincsenek, minden helyzet más és más: ami Wéber Anikó minden könyvének legalapvetőbb üzenete, az az empátia fontossága.
Többek között ezért került be villámgyorsan az iskolai ajánlott olvasmányok közé is ez a regény, sőt, sok tanár közös olvasmányként foglalkozik a témával az óráin. A Pagony tanári aloldalán oktatási segédanyagokat is találtok hozzá.
A Hintafa blog szerzője a következő sorokat írta a könyvről: “Szívem szerint minden szülőnek, iskolásnak és pedagógusnak a kezébe nyomnék egy példányt, majd leültetném őket, hogy beszéljenek róla. Együtt, külön, sokat.”
Itt beleolvashatsz Az osztály vesztesébe! 
A második ifjúsági regény szerencsére hamar követte az elsőt: az El fogsz tűnni 2017 nyarán jelent meg, egy év múlva az Év Gyerekkönyve Díjra is jelölték. Wéber Anikó úgy érezte, van még mondanivalója az osztálydinamikáról, a kapcsolatok pszichológiájáról és a közösség erejéről.
Ebben a regényben is ezek vannak fókuszban, de ezúttal a “csendes szemlélődők” kerülnek a középpontba, és olyan fontos kérdéseket feszeget a regény, mint például hogy hogyan lehet hatásosan fellépni az agresszióval szemben, mik a lehetőségeink, ha minket magunkat ugyan nem bántanak, de nap mint nap végig kell néznünk egy társunk szenvedését.
Emellett a fontos téma mellett pedig egy szuper izgalmas krimi is egyben!
A Zuhanórepülés című regény jelent meg harmadjára, 2018-ban. Ennek a különlegességét az adja, hogy az olvasó bekapcsolódhat a történetbe, és maga döntheti el, hogyan végződjön.
Aki az előző regények témáit ismerve abban a reményben kezd ebbe a könyvbe, hogy elgondolkodtató és egyben szórakoztató olvasmány vár rá, nem fog csalódni: ezúttal nem az osztálydinamikát, hanem a személyes fejlődést, saját határaink átlépését, a traumáink feldolgozását és a döntés felelősségét boncolgatja az író.
Nem véletlenül bízza az olvasóra a döntést a regény végén: mi döntjük el, hogyan végződjön a történet.
Ezután egy könnyedebb, de semmiképpen sem kevésbé izgalmas könyv következett: a Cseresznyeliget titka. Ebben egy olyan kislányt kísérünk végig egy unalmasnak induló nyár felejthetetlen kalandjain, aki nem érzi igazán otthon magát a közösségben, ahová tartozik. Az összes osztálytársát érdekesebbnek látja magánál, ráadásul élénk fantáziája miatt a többiek hazudósnak tartják. Ezen a nyáron nem csak azt tanulja meg, hogy milyen az igazi barátság, hanem hogy az élénk képzelőerő bizony sok-sok mindenen átsegíthet minket.
A Cseresznyeliget titka igazi szerelem-projekt volt az író számára: nagy rajongója ugyanis a klasszikus lányregényeknek, és hangulatában ez a könyv meg is idézi azokat, úgy, hogy közben teljesen aktuális, a mostani kiskamaszokat érintő témákat boncolgat. Sokan kérdezték tőle, hogy van-e olyan szereplője, aki saját gyermekkori önmagáról mintázott, a Cseresznyeliget titka kapcsán ezt mondta erről:
“Az új regényem főszereplője Kitti, aki nagyon sok mindenben hasonlít rám. Mondhatni, ő az első olyan karakter, akit részben magamról mintáztam. Én is sokat álmodoztam gyerekként és kamaszként, sőt még ma is álmodozó felnőttnek tartom magam. Azt hiszem, akinek élénk a képzelete, mindenben és mindenhol varázslatot, titkot és mesét lát. Kislányként mindig hercegnőnek képzeltem magam, kamaszként pedig én is kitaláltam magamnak izgalmas kalandokat, mint ahogy a főhősöm, Kitti.”
A helyszínválasztás is nagyon személyes a kötetben: Cseresznyeligetet saját lakhelyéről, Rákosligetről mintázta.
A Cseresznyeliget titkának hamarosan folytatása is érkezett,A Platánsor rejtélye formájában. Persze azoknak sem kell aggódniuk, akiknek A Platánsor akadt először a kezükbe, mert önálló regényként is tökéletesen megállja a helyét.
A következő vakáció alatt ismét összeáll a detektív csapat, ezúttal nem Cseresznyeligeten, hanem a gyönyörű, patinás Királyföldön. Bár elsőre úgy tűnik, ezen a nyáron semmi nem úgy alakul, hogy Kitti gondolta, végül mégis egy abszolút lélegzetelállító kaland közepén találja magát.
Amellett, hogy egy letehetetlen, fordulatos detektívregény, A Platánsor rejtélye fontos üzeneteket fogalmaz meg az önelfogadásról és a barátságról, melyekkel biztosan minden kiskamasz együtt tud majd érezni.
Érdekes, ám a szerzőt ismerők számára nem meglepő, hogy a következő regényében, Az ellenállók vezérébena kedvenc történelmi korszakába, egyenesen a 19. század derekára repít vissza minket.
Ez egyben a Pagony Abszolút töri sorozatának egyik legelső darabja is.
Köztudott, hogy nagy rajongója a kastélyoknak és a minden érdekli, ami Sisivel kapcsolatos, így egyértelmű volt, hogy őt is beleírja a regénybe. A történetben 21. századi gyerekek kerülnek vissza a 19. századba, ahol a kiegyezés időszakának kellős közepébe csöppennek, történelmi személyekkel ismerkednek meg és testközelből tapasztalják meg a történelmet.
Wéber Anikó blogján egyébként több izgalmas történelmi és irodalomtörténeti cikket is olvashattok, például arról, hogyan étkeztek és mivel játszottak a gyerekek a 19. században.
Wéber Anikó a blogján gyakran ír a könyvei születésének körülményeiről is, többek között A Hanga régi karácsonyairól, amiben nagy örömünkre visszaköszön a történelmi vonal: “Írtam régi karácsonyi hagyományokról, szokásokról, hiedelmekről. Mesélek arról, hogyan karácsonyozott a gödöllői kastélyban Sisi és lánya, Mária Valéria. Az egyik történetben Andrássy Gyula, a későbbi magyar miniszterelnök gyerekeivel ünneplünk a vidéki birtokán, egy másikban a szél szárnyán visszaszállunk Pest-Budára, és Szendrey Júlia kislányát is megismerjük. Elmegyünk betlehemezni egy apró falu gyerekeivel, és láthatjuk, mi került a vacsoraasztalukra szenteste.
Megcsodálhatjuk, milyen ajándékokat kaptak akkor a kicsik és a nagyobbak, és a könyv végi mellékletből azt is megtudhatjátok, hogyan éltek a 19. században a kastélyokban és a polgári otthonokban a gyerekek. A mesekönyvben öltöztetőbabák is várnak titeket korhű, régi ruhákkal: díszmagyarral, krinolinos öltözékkel, kalapokkal, subával.”
A rengeteg észrevétlenül átadott történelmi ismeret mellett a barátság erejéről, a jótettekről és a jót tenni akarásról is szólnak ezek a mesék.
A Luca és Máté régi körhintája mondhatni a Hanga testvér-regénye. Tudod, ki volt Szendrey Júlia azon kívül, hogy Petőfi Sándor felesége? Ki írta az első magyar gyerekkönyvet, és ki volt az első női lapszerkesztő Magyarországon? Ezekre a kérdésekre mind választ ad a meseregény.
A Luca és Máté régi körhintája izgalmas és tanulságos könyv, ami igazi varázskezű anyukákat mutat be. Ezek a történelemkönyvekben mellőzött alakok amellett, hogy szerető otthont teremtettek a gyerekeik számára, hatalmas lépéseket tettek a női egyenjogúságért is.
Itt olvashatsz többet a könyvről!
Biró Eszter illusztrációja a Visszhangország c. meseregénybőlA Visszhangország című meseregény is egy problémakörre fókuszál: a magányra. Cinke, a főszereplő élete elméletben teljes, gyakorlatilag viszont nagyon magányosnak érzi magát a környezetében, nem tudja megosztani, átadni gondolatait a családtagjainak. Hiszen semmire sincs idő, mindig mindenki rohan valahová, Cinke pedig szeret megállni és elámulni a világ dolgain. Visszhangországba azok az emlékek, tárgyak, sőt emberek kerülnek, akiket mindenki elfelejtett: Cinke is itt köt ki, hogy megpróbálja megtalálni azt, ami elveszett.
“Visszhangország már nagyon régóta élt bennem, már akkor kitaláltam, amikor középiskolás voltam. Több gimnazista kori mesémben, versemben feltűnt. Ez a helyszín nagyon különleges, és sokféle érzést válthat ki belőlünk. Hiszen egyrészt elszomorodhatunk, amikor arról olvasunk, hogy ide a mindenki által elfelejtett tárgyak, élőlények kerülnek, másrészt izgatott kíváncsiság lehet úrrá rajtunk, és arra vágyhatunk, hogy mi is ott legyünk, és felfedezzük az elveszett kincseket. Olyan, mint amikor felmegyünk a nagymamánk padlására, és elkezdjük felnyitni a dobozokat, amikben bármi lehet: régi, hasznavehetetlen, törött tárgyak, de igazi értékek, emlékeket idéző ruhák, könyvek, levelek, naplók, fotók is a nagyszülőkről vagy gyerekkori önmagunkról. Ezek felfedezésével pedig jobban megismerhetjük magunkat és környezetünket.”
Egy nagyon meghitt hangulatú interjúban mesélt többet is erről a különleges könyvről, ha elolvasnátok, ide kattintva megtehetitek.
Wéber Anikó a fiatalabb korosztálynak is ír egyébként, nem kizárólag a kiskamaszokra fókuszál: A Ragacs, a hős kismacskáról például így mesélt egy interjúban: “Ez a legkorábbi történetem, az alapötletét ugyanis 8-9 évesen találtam ki. Az öcsém nagy macskarajongó, és kisgyerekként mindig a macskákról szeretett volna történeteket hallani. Így létrehoztam neki a macskaszigetet, ahol csak cicák élnek – éppen úgy vagy nagyon hasonlóan, mint az emberek."
A Most én olvasok!-sorozatban a “Marci-könyvek” szerzője. Bár ez a sorozat a friss olvasóknak szól, itt is fontos az üzenet: Marci az osztályának jókedv-felelőse, az a dolga, hogy gondoskodjon arról, hogy az osztályban béke honoljon és mindenki jól érezze magát. Nem könnyű feladat egy olyan kisfiúnak, aki híresen sokat duzzog… Ennek a sorozatnak eddig összesen hat része jelent meg, ebből egy ráadásul mindjárt két nyelven, angol-magyar oldalpárokkal!
Olyan nagy sikert aratott a kicsik körében Marci és az osztálya, hogy egy hosszabb kötetet is szentelt nekik a szerző: a Marci és Merkúr 2020-ban jelent meg, és szintén nagyon lényeges dolgot közvetít:
Attól, hogy valaki más, mint mi, ugyanúgy értékes tagja lehet a közösségnek, sőt! Minél többfélék vagyunk, annál izgalmasabb az élet!
Sőt, 2021-ben a polcokra került a Marci és a bűvészolimpia is, melyben a csapatban dolgozásról és a kooperációról tanulnak fontos leckéket a legvidámabb osztály tagjai.
A 2021-ben megjelent Örökszerda ismét egy vérbeli krimi, és az Abszolút könyvek-sorozatban jelent meg.
A regényt a karanténidőszak ihlette, amikor minden nap egyformának tűnt, mintha megállt volna az idő. Wéber Anikó eljátszott ezzel a gondolattal, aztán úgy döntött, ír egy könyvet, amiben valóban megáll, és ugyanaz a szerdai nap ismétlődik újra meg újra… Folytatásokban, az olvasókkal közösen írta, hogy kicsit segítsen feldobni ezt a reménytelen időszakot.
Ma már teljes egészében a kezünkben tarthatjuk, és elkísérhetjük Dávidot és Rékát, akik - úgy tűnik - egyedüliként érzékelik, hogy az idő megállt, és minden éjfélkor visszapörög az előző nap reggelére. Elhatározzák, hogy kiderítik, mi történt, de egyáltalán nincs egyszerű dolguk, mert hamarosan egy szövevényes bűntény kellős közepén találják magukat.
A gondolatolvasó színtere újra az iskola.
Középpontjában az éltanulókon, az irigykedve figyelt osztályelsőkön lévő hatalmas nyomás van, a regény mégsem megterhelő, hiszek egy vérpezsdítő krimit olvashatunk, mely során a szereplők egymást, és önmagukat is jobban megismerik.
A könyv négy főszereplőjén keresztül az írónő rámutat egy rendkívül fontos problémára: ahogy a felnőtteknek szükségük van a munka és a magánélet közötti egyensúlyra, az iskolás gyerekek számára is létszükséglet a tanulás mellett a pihenés, a játék és az emberi kapcsolatok építése.
A gondolatolvasó egy laza, felvillanyozó tini-krimi, amely a felszín alatt sokkal többet rejt puszta detektívregénynél. Kellemes olvasmány lehet egy őszi délutánra, ha a tanulás mellett valami tartalmas kikapcsolódásra vágynának a kiskamaszok.
A Busz a ködben egy izgalmas, kevert műfaj: lélektani krimi.
Képzeld el, hogy egy fárasztó nap után végre hazafelé zötykölődsz a buszon. Minden olyan, mint máskor: bámészkodsz, figyeled az utastársaid, örülsz, hogy hamarosan otthon leszel. Aztán egyszer csak azon kapod magad, hogy eltűnt az ismerős városi nyüzsgés, a busz valamikor letért szokásos útvonaláról, és most egy hatalmas, ködbe burkolózó erdőben áll.
Az utasok nagy része is leszállt valamikor, csupán 5 ember maradt, na meg persze a sofőr. Egy hatodik utas nyomtalanul eltűnt. Senki sem ért semmit, és mint hamarosan kiderül, valamit mindenki titkol...
A Busz a ködben a kiskamasz számára egy nagyon fontosabb üzenettel bír: talán mások éppen azt tartják bennük értékesnek és különlegesnek, ami számukra szorongás forrása. Ez pedig észrevétlenül segít abban, hogy az olvasók elkezdjenek magukra és a kevésbé vonzónak tartott tulajdonságaikra is máshogyan tekinteni.
Legújabb könyvében, az Álmodó tornyok városában az olvasó újra találkozhat a Cseresznyeligetben megismert Kittivel, Biankával és Barnabással.
Kitti úgy érzi, végre megtalálta a helyét az osztályban - még barátnőket is szerzett. Emellett mégis állandóan mellőzve érzi magát, mert az ő élete nem olyan érdekes, mint a többi lányé - nem lovagol, nem táncbajnok, és még külföldön sem járt soha.
Nem hisz a szerencséjének, amikor megtudja, hogy a nyarat Angliában, az Álmodó tornyok városában töltheti a legjobb barátaival! De nem Kittiről lenne szó, ha nem bukkanna fel már utazása első napján egy titkos üzenet, amely mintha a túlvilágról érkezne. És ami még aggasztóbb, angliai vendéglátójuk lánya, Menta, mintha el akarná venni Kittitől Biankát és Barnabást!
Wéber Anikó különleges érzékenységgel beszél a kiskamaszokat érintő problémákról, mint a kiközösítés vagy a megfelelési kényszer. Olyan természetességgel hozza fel ezeket a fontos témákat, hogy a leggyanakvóbb kamasz olvasó sem érzi majd úgy, hogy ,,lelkizős” könyvet olvas, hiszen nem marad ki az izgalom, a rejtélyek és a titkok utáni nyomozás. Tökéletes nyári olvasmány egy tökéletes nyári szünetről!
Wéber Anikó munkássága nem “csak” azért lényeges és kiemelkedő, mert jó könyveket ír - hanem azért is, mert olyan problémákra, minden gyereket érintő nehézségekre irányítja rá a fókuszt, amikkel rettentő fontos foglalkozni.
És ő nem az a szerző, aki a megjelenés után teljesen útjukra engedi a könyveit: olvasótalálkozókat, osztályoknak rendhagyó irodalomórákat szervez, rendszeresen tartja a kapcsolatot olvasóival az Instagram és Facebook oldalain is.
“A legjobb érzés hálásnak lenni, és felfedezni, mi mindent köszönhetünk másoknak és magunknak, és mennyi szép vesz körbe minket. Nektek, olvasóknak is hálás vagyok: a sok kedves, támogató üzenetért. A figyelmetekért. A lehetőségért, hogy regényeket, mesekönyveket írhatok, és ti elolvassátok a történeteimet. Köszönöm!”
