Nincs és nem is kell happy end
Zelei Bori Kevert című novelláskötete a felnőtté válás előtti pillanatokról szól, a kamaszok problémáit egészen testközelből mutatja be, lélegzetelállítóan valós történetekkel.
A kamaszkor nem éppen kellemes, aki éppen most megy rajta keresztül, az higgye el, hogy minden felnőtt valahogy túlélte, és ha nem is olyan élénken, de azért emlékszik a megpróbáltatásokra. Azonban a fiataloknak szóló könyvekben vagy filmekben ezek a nehézségek ritkán jelennek meg a maguk csúf, néha szinte primitíven egyszerű valójukban. Egy kamaszregényben a szerelem, a magány, a drogok mind rendszeres szereplők és gyakran a kellő, rideg őszinteség is megvan, de egy hősszerelmes, egy regényszereplő bármikor el tudja rontani a dolgot, hogy azt gondoljuk végül lám, ilyen is csak a mesében van. A novelláskötet tökéletes választás, rövid történetekben a lehető legtöbb szereplőt szólaltat meg és küzdelmet mutat be. Emellett egy novella kellően rövid, de általában nincs vége, igazi lezárása. Kábé tizenhároméves kortól bárki csak a szemét forgatja arra, ha azt merészelik mondani nekik, hogy "ez is csak egy időszak" és persze "hamar véget ér" na ez hülyeség, ez az időszak a maga nyomorúságaival ott és akkor kilátástalanul végtelennek tűnik, senkin sem segít, hogy utólag majd másképp fog gondolni rá, ezzel lehetőleg ne szívassunk senkit. A novellák ezt a vég nélküli érzést adják vissza, egy kis történet pár felskiccelt szereplőjét ismerjük meg, az érzelmeik, örömük és bánatuk a miénk lehet, de a sztori befejezése már nem. Nem ajánl fel megoldást arra, amit megmutat, hiszen egy valódi megoldás minden probléma és minden szereplő esetében más és más út lenne. Nincs és nem is kell happy end, pedig néhány karaktert igazán közel érezhetünk magunkhoz és érdekelhet a sorsuk, de ők arra hivatottak, hogy azt a pillanatnyi életérzést mutassák be, amiről a történetük szól.
A tizenegy történet néha teljesen különböző problémákat mutat be, ugyanakkor időről időre találhatunk hasonlóságot. Lányok és fiúk a legkülönfélébb szituációkban: elvált szülők gyerekei, vonzódás az azonos nemhez, reménytelen diákszerelem, drogok és halál.
De milyen más az elvált szülők között őrlődni, vagy abban a tudatban felnőni, hogy édesapád Párizsban él a családjával, feleségével és gyerekeivel, te pedig Magyarországon rohadsz és tucatnyi pszichológus mondott már le rólad. Mennyi keserűség lehet egy diáklány beteljesületlen szerelmében a kémiatanára felé, és mégis más, mint amikor egy lány a legjobb barátnőjébe szerelmes, akinek ráadásul pasija van. Ráadásul egy drogos nővér vagy egy fiatal korban elhunyt szülő tűnhet nagyobb problémának, mint a kamaszszerelem, de ez mit sem változtat a fájdalmán annak, aki átéli.
A három legzseniálisabb történet számomra az Apa külföldön van, a Henrik és persze a Mámor. Azért mondom, hogy persze, mert az utóbbi nem véletlenül egy novellapályázat nyertes műve, nagyon finomra csiszolt novella, a sztorija pedig magáért beszél, nem is magyarázom miért tartom az egyik legjobbnak. Az Apa külföldön van története a már említett francia apukáról és itthon élő lányáról szól, talán az egyetlen, ami egyfajta megbékélést és lezárást ad és a legjobban megérdemli. Megérdemli, mert Evelin például fején találja a szöget, amikor a pszichológusok eredménytelenségéről beszél, vagy amikor azt érzi, hogy ő azért szenved, mert az anyja bolond mód ragaszkodott egy férfihez, akivel Budapesten találkozott és akinek otthon Franciaországban menyasszonya van, vagy mert az apja olyan lehetetlen módon magára hagyta. Ez az egyik leghosszabb történet a kötetben, mindemellett komplikáltabb és részletesebb a többinél. A Henrik című novella zseniális megjelenítése a bizonytalanságnak. A történet sejtelmes, célozgat és végül elárulja a titkát, amit előre sejtettünk, de addig egyfajta várakozó bizonytalanságot élhetünk át, pontosan azt, amit a főszereplő is érez, azonban számára ez a bizonytalanság nem múlik el, mi megértjük a történetet, rácsodálkozunk és várjuk a folytatást, ő azonban ebben a bizonytalanságban marad, talán csak kis ideig, talán sokáig, a számunkra azonban örökre.
Olvasd el a Kevert történeteit ha...
szereted a novellákat;
érdekelnek a mások, főként fiatalok problémái;
úgy érzed, rossz időszakon mész keresztül;
azt gondolod, egyedül vagy a problémáiddal;
érdekel egy középiskolai tanár véleménye a fiatalokról!
Számodra is kifejezetten ajánlom ezt a novelláskötetet, ha:
Tanár, diák, kamasz vagy szülő vagy!
Bánáti Kende írása.Ha szeretnéd a polcodon tudni a Kevertet, akkor kattints ide! :)