Klasszikus mesék robotokkal
Bemutatjuk Tomoga Jánost, a Pagony legújabb szerzőjét! Első mesekönyve, A hét kisrobot és a robontó kapcsán beszélgettünk mesékről, robotokról és robotgyerekekről. Olvass tovább!
Mivel foglalkozol, mikor éppen nem robotokról mesélsz?
20 évig egy, a kollégámmal közösen alapított saját szoftverfejlesztő cégben dolgoztam, mint programozó. Ezt a céget 2021 végén megszüntettük, és jelenleg még nincs új állásom. Mondhatnám, háztartásbeli vagyok.
Hogy jutottál el innen az írásig? A hét kisrobot és a robontó az első köteted? Vagy próbálkoztál már korábban gyerekkönyvekkel? Esetleg teljesen más műfajban?
A hét kisrobot és a robontó az első könyvem, és más műfajban sem volt semmilyen megjelenésem.
Rendeld meg a könyvet itt!
Mi úgy látjuk, a robotok abszolút tarolnak most a gyerekkönyvpiacon. Mit gondolsz, miért?
Az embereket mindig is izgatták a robotok. Lehet szeretni őket, lehet félni tőlük. Meg aztán lehet, hogy egy kicsit elegünk van a mágiából, varázslásból, ami az utóbbi öt (tíz? húsz?) év könyveiből ránk ömlött. A COVID is ráerősített, látjuk, hogy a tudománytól kaphatunk tényleges segítséget, ha baj van. A robotok pedig igazán a tudomány szülöttei.
Hogyan születtek a köteted meséi? Honnan jött az ötlet, hogy átírd robotosra a klasszikus meséket? Mi alapján választottad ki az alapmeséket? Mennyire törekedtél arra, hogy szöveghű maradj?
A cégünk megszüntetését már körülbelül 2019 végén eldöntöttük, azóta természetesen gondolkoztam, hogy hogyan tovább. Egyik ilyen kósza ötletem volt, hogy megpróbálkozom az írással. Már régóta volt egy ifjúsági regény tervem, többek között robotokkal és egyéb lényekkel. Kis füzetbe gyűjtögettem az jegyzeteimet, de úgy igazából belevágni sosem volt kedvem. Talán éreztem, hogy meghaladná a képességeimet.
2020-ban jött a pandémia, otthonról dolgozás, digitális oktatás, satöbbi. Aztán hirtelen, talán a jövő iránti félelem, a tétlenség stressze, a bennem meglévő ötletek, vagy mit tudom én micsoda miatt, de történt valami. 2020 október 4-én vasárnap reggel nyolc órakor úgy ébredtem fel, hogy egyszerűen ott volt a fejemben, miről kellene írnom. Talán furán hangzik, de ilyen egyszerűen történt.
Régi mesék kisrobotokkal. Kismalacok, kisgidák lehetnének a kisrobotok, a farkas meg lehetne... lehetne... a robontó. Mert szétbontja a kisrobotokat. De mit csinál az alkatrészekkel. Adja el őket! Hol? Hát az interneten, hol másutt.
Szóval viszonylag hamar, még aznap reggeli alatt, kész volt az alap. Annyira fellelkesültem, hogy még aznap este megírtam az első mesét, a mostani kötet címadó történetét. Persze egészen más volt, mint ami most a könyvben szerepel, mert jó párszor átolvastam és átjavítottam. Esténként írtam a meséket, mert titokban akartam tartani a család elől. Ne kérdezd miért, nem tudom. Egész sokáig sikerült is. De aztán Eszter (Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője. A szerk.) lebuktatott (persze ő ezt nem tudhatta), mert olyankor hívott a könyvvel kapcsolatban, amikor ott gépezett a nappaliban a kisebbik fiam.
A meséket az elején teljesen véletlenszerűen választottam. Ami éppen eszembe jutott. Szerencsére gyermekkoromban sokat olvastam, így elég sok minden tudott az eszembe jutni. Aztán láttam, hogy a különálló meséket össze lehetne kötni a szereplőkön keresztül, és utána már így alakítottam a történetet. Most már keresem a megfelelő mesét, ami beilleszthető a történetszálba, ha pedig nincs, akkor írok egyet. A robotkirály.com-on olvasható első mese, A robozzum és a lebbencshekker például ilyen.
A szöveghűség soha nem volt szempont, bár az első meséket tényleg úgy írtam, hogy szinte csak átfordítottam őket robotosra. Azóta erről leszoktam.
Kattints ide Király Hunor ajánlójáért!
Van kedvenc robotos meséd a kötetből?
Mindig az a kedvenc, amit a legutoljára írtam. Az első könyv kedvencei a TT asztalka és a weben olvasható Elvarázsolt robot-királykisasszony.
Hogy tetszenek a kötet illusztrációi?
Nagyon tetszenek Mayer Tamás rajzai! Igazából akkor kezdtem tényleg elhinni, hogy meg fog jelenni a könyv, amikor megláttam az első képeket. Akkor kezdett könyvvé válni a szöveg, amit írtam. Nagyon jó érzés volt.
Ilyen rajzokat képzeltél el a mesékhez?
Nem, nekem totál más elképzelésem volt. Komolyabb, sci-fisebb. Valószínűleg sikeresebb is lett volna 40+ -os korosztály körében. Komolyra fordítva, a lényeg, hogy sokkal jobb, sokkal játékosabb lett a könyv, mint ahogy én magamban elgondoltam. Egyébként sem akartam beleszólni, hogy mit hogyan rajzol Tamás, csak olyan dolgokat jeleztem neki, ahol a szöveg mást mondott, mint ami a képen megjelent. Azokból meg kevés volt.
Mik voltak a kedvenc könyveid gyerekkorodban?
Gyermekkoromban szó szerint hamar kiolvastam a soroksári könyvtár gyereksarkát, így más 8-9 évesen az ifjúsági könyvekre “fanyalodtam”. Imádtam Vernét, a tudományos-fantasztikus könyveket, Asimovot és a többieket.
Milyen gyerekkönyveket olvasol fel szívesen szülőként?
Két fiam van, de ők már kinőtték azt a kort, hogy felolvassak nekik. Amikor kicsik voltak, a Boribon könyvekkel kezdtük, azt követték a Kipp-kopp történetek, majd Anna és Peti rogyásig. Meg persze sok más egyéb, például a Didergő király nálunk nagy sláger volt sokáig.