Kortárs és kortalan novellák
Megjelent a Tízig aludni, a Tilos az Á Könyvek antológia sorozatának (Szívlapát, Lehetnék bárki, Szevasz) záró darabja. Olvasd el Péczely Dóra, a kötet szerkesztője és a Tilos az Á Könyvek alapító főszerkesztője utószavát a novellaválogatáshoz! Kattints ide!
A kör bezárult. A Szívlapát, a Lehetnék bárki és a Szevasz antológia után itt a Tízig aludni! A Szívlapát versantológiával indult a Tilos az Á Könyvek kortárs antológiáinak sorozata, amely olyan költők verseit gyűjtötte ciklusokba, akik akkor köztünk, olvasók közt éltek és alkottak. A Lehetnék bárki című gyűjtemény egy kicsit másként lett kortárs versantológia, a kötet bő kétharmadában az akkori harminc év alatti költőgeneráció versei szerepeltek, a másik közel egyharmadában pedig már köztünk nem élő költők versei, amiket harmincéves koruk előtt írtak.
A Tízig aludni ebből a szempontból a Lehetnék bárkipárja, mert ugyanaz a koncepciója, csak nem verseket, hanem novellákat tartalmaz. A kortárs szerzők felső életkorhatárát harmincöt évre emeltem, és a klasszikussá vált, már köztünk nem élő novellistáktól is csak olyan szövegek kerültek be, amelyeket harmincöt éves koruk előtt írtak – mondják, a prózaírásra később érik meg az ember.
Rendeld meg a könyvet itt!
A Szevasz antológiának pedig abban párja a Tízig aludni, hogy ugyanúgy huszonöt novella szerepel benne, öt ciklusban. Ciklusonként három kortárs és két kortalan novella kapott helyet az antológiában, így tizenöt kortárs és tíz klasszikus szerző szövegei szerepelnek benne. A versantológiáknál könnyebb dolgom volt, nagyobb merítéssel dolgozhattam, de bő két tucatnyi novella kiválasztása csak részben reprezentálja a kortárs magyar rövidprózaírók fiatalabb generációját is, és csak töredékesen a klasszikusok novellatermését.
Itt találod Szegő Márton ajánlóját!
A harmincöt éves korhatár miatt olyan novellisták sem kaphattak helyet az antológiában, akiket a kedvenceim közé sorolok, mint Ottlik Géza vagy Tar Sándor, mert később kezdtek el novellákat publikálni; másoktól nem találtam a koraiak közt olyan szöveget, amely megfelelt volna a válogatás legfontosabb szempontjának, hogy egy fiatal olvasó kapcsolódni tudjon hozzá. A 20. század első felének nagy novellistái sem mind szerepelnek a kötetben, ennek az az oka, hogy szerettem volna, ha több korszak novellaszerzői kapnak helyet az antológiában, mint például Mikszáth Kálmán és Tömörkény István egy-egy írása, amelyek még a 19. században születtek. Mészöly Miklós és Örkény István szövegei az írók 27 és 33 éves korában keletkeztek, és akik jól ismerik a szerzők életművét sem biztos, hogy a novellák alapján kitalálnák, hogy ők a szerzői ezeknek a szövegeknek.
Olvass el egy kortárs és egy kortalan novellát a kötetből!
A ciklusok tematikája részben szűkebb lett, részben tágabb. Az elsőben, az Ezeken nem segít a fürdéscíműben nő-férfi viszonyról, párkapcsolatokról szóló novellák szerepelnek, a másodikban és a harmadikban az anya és az apa alakjához kapcsolódó szövegek. A negyedik ciklus, amelynek mindegyik novellájában főszerephez jut egy vagy több állat, a Nem alhatsz örökké téli álmot címet viseli. Az ötödik pedig Az élet nem igazságos nevet kapta, és olyan történeteket tartalmaz, amelyekben vagy humorosan jelenik meg az emberi élet kicsiny(es)sége, vagy meglehetősen élesen annak mély tragikuma. Ami viszont nem változott az eddigi antológiák válogatásához képest, hogy a kötet legtöbb novellája beleillene egy vagy több másik ciklusba is.
Az antológia illusztrátora és a borító tervezője, Jásdi Juli a kötet legtöbb kortárs szerzőjéhez hasonlóan távolról sincs még harmincöt éves. A rajzain keresztül néhány komorabb hangulatú novellában is megcsillan a humor, az élni akarás és a világ történéseinek derűsebb szemlélete.
Péczely Dóra
szerkesztő