Egyszer fent, egyszer lent
Aki kíváncsi, hamar megöregszik, tartja a közmondás. Hát aztán, amúgy is megöregszünk. Amint döntéshelyzetbe sodor bennünket az élet, könnyen a gyermeki és felnőtt énünk küszöbén egyensúlyozva találhatjuk magunkat, egyik lábunk felemeljük, lóbáljuk: merre lépjünk, előre vagy hátra, kicsit vagy nagyot? E dilemmát járja körül a Szívlapát, a Lehetnék bárki és a Szevasz antológia után most a Tilos az Á Könyvek kortárs antológiasorozatának záró akkordja: a Tízig aludni. Olvass tovább!
Mit látnak belőlem mások, mit látok én a körülöttem levőkből, illetve mit látok abból, amit mások látnak belőlem? Milyen játszmákba bonyolódok magammal és másokkal, legyen szó akár a társadalomról, barátokról, szülőkről és nagyszülőkről, régi vagy új szerelmekről? Ki vagyok én, és mik a határaim? Egyáltalán, ki húzza meg ezeket a határokat: én vagy a másik?Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az olvasóban a Tízig aludni címet viselő antológia öt ciklusba rendezett huszonöt novellája kapcsán.
A felnőtté válás nem egyszeri és megismételhetetlen döntés, éppen ellenkezőleg, bármelyik pillanatban próbára teheti erre való képességünket és hajlandóságunkat az élet; kamaszokat, fiatalokat, szülőket és nagyszülőket egyaránt. Még szerencse, hogy az irodalom, mint azt a Tízig aludni is tanúsítja, még mindig itt van nekünk, hogy segítsen!
Kattints ide és szerezd meg most!
Egy sok szempontból sokszínű, egymást harmonikusan kiegészítő vagy éppen egymásnak ellentartó szövegeket tartalmazó kötetről van szó, amely lebilincselő módon mutatja meg, hányfélék is vagyunk és voltunk, hányféle hangon is szólunk és szóltunk, hányféleképpen szólhatnak és szólhattak hozzánk. Úgy bizony, most és régen, hiszen a kortárs magyar rövidprózaírók mellett számos klasszikus szépírót is felvonultat a kötet: tarkaságban nincs hiány.
Jásdi Juli illusztrációjaA szerzők mind harmincöt éves koruk előtt írták műveiket, mikor hangjuk hosszas keresése után „megérettek” a prózaírásra. Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Örkény István, Mészöly Miklós, Hajnóczy Péter és Kaffka Margit szövegei lépnek olykor harmonizáló, olykor birkózó párbeszédbe olyan kitűnő kortárs szerzők novelláival, mint Harag Anita, Moesko Péter, Puskás Panni, Vonnák Diána, György Alida vagy Mécs Anna – csak hogy pár nevet említsünk. A másikkal és önmagukkal egyaránt vívódó kamaszok és felnőttek mindennapjait kellő referencialitással kezelő történetek egykettőre beszippantják az olvasót.
Olvass el egy kortárs novellát a kötetből!
A ciklusok, bár szépen különülnek el egymástól, egymásba fonódva egy egyre táguló perspektívát képeznek. Az elsőben, az Ezeken nem segít a fürdés címűben nő-férfi viszonyról, párkapcsolatokról, illetve a másik nem irányába megtett első lépésekről szóló novellák szerepelnek. A másodikban és a harmadikban az anya és az apa alakjához, a gyerekben róluk kialakult/kialakított képekhez kapcsolódó szövegeket találunk, különös hangsúllyal a szülő-gyerek viszonyban megjelenő kapcsolódási vagy súrlódási pontokra. A Nem alhatsz örökké téli álmot címet viselő negyedik ciklusban, amelynek mindegyik novellájában főszerephez jut egy vagy több állat, az elkerülhetetlen szembesülésről olvashatunk. Az ötödik etap, amely Az élet nem igazságos nevet kapta, az előző ciklusok mikro történeteinek motívumait mintegy kitágítva, olyan elbeszéléseket tartalmaz, amelyekben vagy humorosan jelenik meg az emberi élet kicsiny(es)sége, vagy meglehetősen metszőn annak mély tragikuma.
Kattints ide egy kortalan novelláért!
Jásdi Juli illusztrációjaA könyv illusztrátora és borítótervezője Jásdi Juli, aki – a kötet legtöbb kortárs szerzőjéhez hasonlóan – távolról sincs még harmincöt éves. Az ifjú illusztrátor fekete-fehér rajzai csodálatosan illeszkednek a novellákhoz: hol a lehetséges jelentéseket frappánsan összefogják, hol a történetek katarzisának mintegy képileg megágyaznak, ám a végkifejletről a leplet mégsem rántják le. A rajzai által olykor, akárha vigasztalni szeretnének bennünket, néhány komorabb hangulatú novellából is kiviláglik a humor, a derű és az élni vágyás.
Egyszer fent, egyszer lent, tartja a mondás, ám ha nem hinnénk, üljünk csak fel a Péczely Dóraszerkesztőáltal gondosan megtervezett és felépített érzelmi hullámvasútra, mely mind az olvasni szerető, mind a szépirodalommal még csak kacsintgatóolvasót váratlan fordulataival hol a mélybe rántja, hol a magasba emeli.
Megéri kíváncsiskodni!
Itt találod a szerkesztő, Péczely Dóra utószavát.
Szegő Márton ajánlóját olvastad
