Héraklész - A Marvel-hősök ősatyja
Az Abszolút Könyvek legújabb kötete az európai kultúra egyik legismertebb alakjának fiatalkorát és hőssé cseperedését dolgozza fel. A regény persze sokkal több, mint Herkules kalandjainak sokadik újramesélése. Az archetipikus szereplők és helyzetek mellett modern családi dinamikákról, népszerű és háttérbe szoruló testvérek kapcsolatáról, identitásról, és még sok minden másról is szól a Helló, Héraklész! Ráadásul mindezt vagány, mai nyelvezettel, és Felvidéki Miklós elképesztően vicces, képregényes illusztrációival. A kötet szerzőjével, Tasnádi Istvánnal beszélgettünk. Olvass tovább!
Szinte egyszerre készült a regényed, és a Helló, Héraklész! bábszínházi bemutatója. Milyen volt egyszerre két fronton dolgozni a történeten?
A felkérés eredetileg a Budapest Bábszínháztól érkezett, Tengely Gábor barátomtól, hogy írjak nekik egy mai nyelvezetű és problematikájú Héraklész-történetet. Gábor rendezte annak idején a Rozi az égent, ott épp fordított volt a helyzet, előbb jelent meg a könyv a Pagonynál és utána készült el az az emlékezetes előadás élő szereplőkkel és óriásbábokkal.
Rendeld meg a Helló, Héraklész!-t!
Volt valami, ami különösen megfogott ebben a témában?
Héraklész országos cimborájáról, Thészeuszról már írtam egy színdarabot, az persze felnőtteknek szólt, a konditeremben játszódó Fédra fitneszt. Kamaszkorom óta izgat a mitológiai hagyomány, ha egy történet évezredekig fennmaradt, az tudhat valamit - az emberről, az emberi működésről. Ezek többnyire archetipikus formulák, mindegyik sztorinak van lenyomata a kollektív tudattalanban, és mivel közös, kollektív, ezért mindannyian reagálunk rá. Így vagy úgy, de közünk van hozzá.
Ezek a mai Marvel szuperhősök valójában Héraklész klónjai különböző színes gúnyákba bújtatva. De az őskép ez a félisten srác, aki pár hetesen, még a pólyában megfojtja az elpusztítására küldött kígyókat. Az egyetlen halandó, aki élve lemegy az alvilágba és ki is jön onnan.
Persze sok értelme nem lett volna elmondani egy ezredik Héraklész-történetet, ha nem találunk valami olyan fénytörést, ami új megvilágításba helyezi a dolgokat. Ezt az eredeti fénytörést az okostojás Iphiklész olvasószemüvege biztosítja. Ő Héraklész féltestvére, akit méltatlanul mellőzött a hagyomány, csak néhány mítosz-variáns említi, pedig kulcsszereplő, hisz nélküle nem sikerült volna az elhíresült 12 próba. Így lett ez egy testvértörténet, ami egy sikeresebb és egy háttérbe szoruló testvér kapcsolatát is megmutatja a legendás kalandok mellett.
Olvasd el Király Hunor ajánlóját a regényről!
A
Felvidéki Miklós illusztrációja karaktereid mintha csak egy mai osztályteremből léptek volna át a könyv lapjaira. Honnan merítettél ihletet a megalkotásukhoz?
Ebben természetesen nagy segítségemre van két gyerekem, Rozi és Dani, és persze az osztálytársaik. Főleg így nyaranta van alkalmam nézni őket, ha együtt kirándulunk vagy táborozunk, hogy beszélnek egymással, hogy húzzák egymást, hogyan működnek együtt és hogyan zárják ki alkalomadtán a másikat bizonyos dolgokból. Alapvetően egyébként nem nagyon változtak ezek a dinamikák az én gyerekkorom óta, legfeljebb a szleng lett más.
Felvidéki Miklós illusztrációi remekül illettek az általad elmesélt történethez. Milyen volt a közös munka? Volt olyan, hogy a kép is alakította a szöveget?
Igen, volt olyan, hogy egy kép "felszippantotta" a szöveg egy-egy darabját. Mert képregényként, szövegbuborékban egyszerűen jobban működött. Még soha nem vettem részt ilyen vegyes műfajú könyv létrehozásában, érdekes folyamat volt, ahogy bizonyos mozzanatok képpé váltak és már nem is volt szükség annyi szövegre. Miklós rajzai nagyon szellemesek, sokszor filmes beállításban ragad meg egy-egy jelenet, ettől kicsit olyan a könyv, mint egy story board.
Biztos vagyok benne, hogy rengeteg gyerek élvezni fogja a Helló, Héraklész!-t Számíthatnak tőled újabb, hasonló könyvre az iskolás olvasók?
Egyelőre nincs tervben a folytatás, persze Héraklész nyughatatlan hős volt, rengeteg kalandja van még.
