„Csak apa legyél!”
Apa nem csak apa akar lenni. Apa sokszor szeret apa lenni, néha mókus lenni, pók lenni, és focimeccset néző férfi is szeret lenni. De leginkább: szabad szeretne lenni. Hogy mennyi erőteljes érzés tombol egy szülőben, aki darálja a hétköznapokat, aki állandó szerepben van, aki csak oly kevésszer lehet annyi, ami: önmaga, az leginkább egy módon tud kifejeződni. Lehet, hogy farkassá fog változni. Olvasd tovább Fodor Andrea irodalomterapeuta könyvajánlóját!
Schein Gábor nem mindennapi, már-már abszurd mesét írt változásról, átváltozásról és arról, hogy ez a kettő nem ugyanaz. Mi történik, ha Apának lenni nagyon jó, de nagyon nehéz? Mi történik, ha Apa néha szívesen apa, de néha csak meccset szeretne nézni? A feszültség a mese világában egyszerre felszínre tör, és olyan lavinát indít el, amiből nehezen van visszaút.
A négyfős családban élő kisfiú meséli el a szokatlan történetet, ami velük megesett. A családfő apa, aki roppant viccesen tud állatokat utánozni, és ezzel mindig gigantikus játék veszik kezdetét, egyszer csak elveszíti a kontrollt, és olyan dolgok történnek vele, amire már nincs ráhatása: a játékból indult farkasimitálás következtében valóban farkassá változik. Az abszurd, izgalmas, akár viccesnek is tűnő helyzet azonban súlyos következményekkel is jár: Apa félelmetes, sőt veszélyes lesz a családjára nézve. Nem lehet mást tenni, el kell küldeni a vadonba.
Lapozz bele a mesekönyvbe itt!
Változás vagy átváltozás – a kontrollvesztés állapota
Az Apa átváltozott egy olyan sokrétű szöveg, amit nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, érteni. Egészen szélsőséges érzelmeket tud megmozgatni, a nevetéstől a döbbeneten át a mély, fájdalmas érzésekig. Sőt, mint általában a szépirodalmi szövegek, különböző élethelyzetekben is más élményt tud adni, azaz egy másik időpontban egészen mást tud jelenteni ugyanez a szöveg egyazon olvasónak. Azonban mindenfajta értelmezésnek egy összekötő eleme a változás.
A mese egyszerre három szemszögből ismertet egy olyan családi történetet, amiben az egyik szülő annyira vágyik valami másra, valami változásra, hogy nem tudja már kézben tartani a történéseket, a viselkedését, a cselekedeteit, és átlényegül egy másik állapotba, ami már veszélyt jelent a családra nézve. A lírai szöveg összetettségét mutatja, hogy nemcsak a narrátor kisfiú érzéseit értjük meg jól a történetből, hanem a tettes–áldozat tengelyen mozgó apáét is, valamint a passzivitásból aktív szereplőbe váltó édesanyáét is. Hogy értsük, hogy hogyan és mit élnek meg a szereplők, egy lehetséges értelmezés mentén mutatom be az átváltozás természetét.
Klikkelj ide, és rendeld meg a könyvet!
Grela Alexandra illusztrációjaFüggőségek – szenvedélybetegség a családban
Nem állítom, hogy a mesekönyv a szenvedélybeteg szülőkről szól, de azt igen, hogy arról is. Egy kisfiú meséli el a történetet, tehát a szerző azzal, hogy a narrátori pozícióba teszi őt, a gyermeki nézőpontot helyezi előtérbe. Tökéletes szimbolikája ez minden családi eseménynek: elméletben minden szereplő élete és nézőpontja egyformán fontos, senki nem fontosabb egy családban a másiknál, de mégis, ahol gyerek van, ott az ő szeretete és védelme kell, hogy elsőbbséget élvezzen.
Sokféle függőségről mesélhet ez a történet, én most az alkoholhasználat példáján keresztül nézem a történéseket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szöveg bármilyen helyzetre érthető, ahol a szülő nem tud a biztonságot adó szülői szerepben megmaradni. Ahol olyan átlényegülés történik, ahol a személyiség egy része kitakarásba kerül. Legyen az játékfüggés, droghasználat vagy egy ártatlannak tűnő képernyőfüggés, ami agresszív viselkedést vonhat maga után. Merthogy a nagy baj ott kezdődik, ha apa már veszélyes.
Pont ez történik Gergőékkel is. Apa eleinte nagyon vicces, ha megiszik pár pohárral. Ilyenkor kicsit pók, kicsit bika vagy kicsit kutya. De ha elveszti a kontrollt, akkor már félelmetes vadállattá változik.
Hogy van Apa valójában?
Apát nagyon megszeretjük már az első oldalakon. Értjük, hogy mit jelent neki a játék, a játékosság és a kiszakadás vágya. Hetente egyszer, minden vasárnap elengedi magát, és olyan önfeledt játékba kezd, ami igazán vicces. Rémes, amikor egy nap az unalmas nagymamáék érkeznek, és apa ilyenkor nem játszhat. „Apa ilyenkor mindig egy kicsit fura. Megkérdezi nagymamát, hogy kér-e még kávét, vághat-e neki a süteményből, és ő is érzi, hogy ez azért így egy kicsit fura. Aztán elhallgat, és hallgatunk mindannyian, mert a nagymama mesélni kezdi, milyen volt a falujában az élet [...].” Aztán nagyon megsajnáljuk, mikor átlényegül farkassá, és fáj neki, és rémült, és nem tudja kontrollálni a történéseket. Farkasléte gyötrelmei pedig igazán szívszorítóak, ijesztőek – de értjük is, hogy igazából Apa már nincs is ott. Hiába mesél el neki mindent mindkét gyereke, a legfontosabb, legintimebb részleteit az életüknek, Apa valahova mélyen bele van rejtve a farkastestbe, és már azt se tudjuk, ott van-e még. Apa elvesztését mérhetetlen empátiával közelíti meg a szöveg.
Az Apa átváltozott című mesekönyvet itt rendeld meg!
Grela Alexandra illusztrációja„Most már előjöhettek. Apa jóllakott”
A történet elején az édesanya passzív szereplője az eseményeknek. Ő nem vicces, és nem is szereti, ha ijesztő játékokat játszik a férje. Érti és érzi a veszélyeket, kívül reked ezeken a játékokon. Ő akkor száll be négyesben játszani, amikor a férje nem próbál más lenni, és egyszerűen leülnek társasozni a gyerekekkel.
Szerepe akkor kerül előtérbe, amikor cselekedni kell. Ő lesz a döntéshozó, aki védelmezi a gyerekeit a vadállattól, és úgy határoz, ki kell őt emelni a családi életből. Mindezt együttérzően és felelősségteljesen közli a valaha volt családfenntartóval: „Gyuri, nem lakhatsz velünk többé. Elhoztunk a Börzsönybe. Hidd el, így lesz a legjobb! Minden vasárnap eljövünk hozzád. Korán indulunk, kilencre mindig itt leszünk.”
Milyen az, amikor a férjünk nem igazi társunk a szülői szerepben, vagy nem mindig az? Ha olyan viselkedés veszi kezdetét, amit hiába igyekszünk, nem tudunk mi a másikban megváltoztatni? Az Apa átváltozik anyafigurája hitelesen mesél erről. 
Grela Alexandra illusztrációjaGergő és Rózi – a gyerekperspektíva
Minden nézőpont felett Gergő, a narrátor kisfiú hangján halljuk, hogyan éli meg egy gyerek, ha az egyik szülője alkoholproblémával küzd (vagy továbbra is: bármely más szenvedélybetegséggel).Látjuk, milyen vékony a határ az izgalmas és a félelmetes között, hogy a nevetést egy hajszál választja el a sírástól. Megjelenik a szégyenérzet: a kisfiú siet a boltba, hogy lecsillapítsák a dühöngő farkast, és közben az utcán azon gondolkozik, egészen biztosan mindenki tudja, mi történik velük most otthon, a négy fal között. Halljuk a vágyait, bárcsak visszakapná az édesapját, és az aggodalmát, mi lesz most a szeretett szülőjével, nehogy bántódása essen. Végigkövetjük azt, hogyan kerül be ez a teher a gyerek életébe, és hogyan alkot egy bizarr egyveleget a felelősségteljes gondolkodás és a még mindig kisgyerek érzelemvilága.
Tedd a könyvet a kosaradba!
A teremtő a hetedik napon megpihen
Érdekes szimbolikája a mesekönyvnek, hogy apa mindig vasárnap játszik állatosat. Hét héten keresztül imitálja a különféle állatokat: az első héten pókká változik – itt emeljük ki Grela Alexandra fantasztikus illusztrációját, mely nagyon dinamikusan narrálja vizuálisan a történetet; Apa például úgy mutogatja el a pókot, hogy közben egy pohár mögül figyeli az ujjait, ezzel is ráerősítve az alkoholizmusra, mint egy lehetséges értelmezési lehetőségre –, a másodikon bikává, majd harapós kutyává, a negyedik héten nem lesz állat, mert a nagymamáék jönnek, de utána mókus, majom és végül farkas alakot ölt magára. Mindegyik lény, amit az apa megidéz, vad, vagy vadságra képes, és valamiféle veszélyt rejthet magában. A mókus az egyetlen, amelyik kilóg a sorból, ott viszont különös dolog történik: anya veszi ölbe a kis mókus gyerekeit, és apa marad ki a játékból, nem találja a vicceskedésre okot adó veszélyt az állatban. A póktól a majomig terjedő átváltozássorozat pedig valamiféle evolúcióra, vagy a világ teremtésére utalhat. Ez szoros összhangban áll azzal, hogy apa hét héten keresztül teremti meg önmaga szörnyváltozatát. Ez a szimbólumrendszer arra is mutathat, Apának felelőssége van abban, hogy elveszítette önmagát. Nem egy szerencsétlen csapás történt vele, amikorra már a kontrollt is elveszítette, hanem a farkasemberségét maga teremtette meg hosszú időn keresztül. 
Grela AlexandraFarkas az irodalomban
Apa nem akármilyen állattá változik, hanem az irodalomból már jól ismert toposszá, farkassá. Hosszan lehetne sorolni, de gondoljunk csak a Piroska és a farkasra, Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művére – ahol pont fordítva történik, a farkasok közé kerül az embergyerek, Schein Gábornál pedig az ösztönlény keveredik a civilizációba –, de a magyar népmesék között is találkozunk ezzel az állattal. A farkas tehát a fenyegetés, a veszély, a baj szimbóluma, de magában hordozza a szabadság, vadság, féktelenség, ösztönösség jelentéseket is. Sőt, ha például a már említett A dzsungel könyvére gondolunk, vagy arra, hogy a farkasok falkákban élnek, olyan pozitív jelentésű fogalmakra is asszociálhatunk, mint család, hűség és védelmezés. A sok-sok, a farkashoz társítható, ellentétes érzelmeket kiváltó jelentés szépen illeszkedik a mese témájához: ahhoz, ha egy családon belül a szülő veszélyforrássá kezd válni.
Mesekönyv gyerekeknek vagy felnőtteknek?
A nehezebb témákkal foglalkozó műveknél rendre felmerül ez a kérdés, pedig legtöbbször, és most is, a válasz egyértelmű. A kontrollvesztett szülő problémája nem csak a felnőttek ügye. Schein Gábor mesekönyve több síkon és több nézőpontból egyszerre mesél el egy családot érintő nehézséget, amiből nem maradhat ki sem az anyai, sem az apai, sem pedig a gyermeki perspektíva. Ahogy az igazán jó irodalmi alkotásoknál, így most is: minden olvasó azt olvassa ki belőle, amire ő épp akkor készen áll. A szöveg gazdag szimbólumrendszere egyszerre engedi a felnőttszintű mélyértelmezést, és gyerekek számára is mesél izgalmasan, érdekesen, kicsit furcsán valamiről, amiből a gyerek, ha érintett, valami többet is megérez. Hogy mit kezdünk a mesével, az már az olvasón múlik.
Fodor Andrea irodalomterapeuta cikkét olvastad.
Schein Gábor mesekönyvét itt rendeld meg!
Olvasd el Frendt Julia ajánlóját is, aki a betegségek felől értelmezi a mesekönyvet.
