Üdv a kamasz király udvarából!
Miklya Luzsányi Mónika öt gyermek édesanyja, ötven könyv szerzője, pedagógus, szerkesztő, publicista, teológus és még sorolhatnánk... Nem utolsó sorban pedig az Abszolút Töri sorozat legújabb részének szerzője. Ismerd meg az írónőt és A kamasz király udvarában című kötetét ebből az interjúból!
Nem ez az első könyved, ami a múltban játszódik. Honnan a történelmi érdeklődés? Miért pont azok a figurák szerepelnek a könyveidben, akik?
Kicsi gyerekkorom óta érdekelt a történelem, és ezt értsd szó szerint. Anyám egy briliáns agyú nő volt, rengeteget mesélt nekem, de általában nem „rendes” meséket, hanem a klasszikusokat írta át fejben gyereknyelvre. Szóval én a Rómeó és Júliát meg az Odüsszeiát hallgattam esti meseként anyám előadásában három évesen. Mivel minden évben Szilvásváradon nyaraltunk, és én kiköveteltem a várlátogatás (igen, minden évben), így az Egri csillagokat is számtalanszor hallottam, és úgy jártam be a várat, hogy ment a fejemben a történet, amit persze már akkor átírtam magamnak.
Kattints ide és rendeld meg A kamasz király udvarában-t!
Alig tanultunk valami II. Lajos feleségéről, Máriáról az iskolában, a regényedben viszont hangsúlyos szerepe van. Miért volt fontos számodra, hogy az olvasók jobban megismerjék ezt a karaktert?
Pontosítok: Habsburg Máriáról szerintem csak a töri szakos egyetemisták tanulnak, és ők se sokat. Habsburg Mária egy olyan nő volt, aki jóval megelőzte a korát. Ha megértik a céljait, és nem állnak ellen a magyar urak a gazdasági újításainak, akkor Mohács helyett egy ahhoz hasonló gazdasági és társadalmi fejlődés jöhetett volna létre nálunk is, mint amit nem sokkal később Németalföldön megvalósított. Mert ami itt nem kellett, az ott igen. Így nálunk jött a török, maradt a harmadik jobbágyság, elindult az ellenreformáció, míg Németalföldön megindult a polgárosodás, a világkereskedelem, virágoztak a városok, mindenki szabadon gyakorolhatta a hitét. Ennek a folyamatnak a végén ott áll a mai Hollandia és Belgium jóléti társadalma, de mindezt Habsburg Mária indította el. Persze ezeket az Abszolút töriben nem részletezem, viszont a jövő évi könyvhétre megjelenik egy felnőtteknek szóló regényem is Habsburg Máriáról és II. Lajosról. Mert úgy gondolom, és nem csak én, hanem a történészek is, hogy az ő uralkodásuk egyfajta vízválasztó volt a magyarság sorsát illetően.
Olvasd el a kötet szerkesztője, Grancsa Gergely ajánlóját!
Ritkán jut eszünkbe, hogy a történelmi alakok is voltak kamaszok, a könyved viszont többek között erre is rávilágít. Mesélnél erről egy kicsit? Miért döntöttél úgy, hogy a modern főszereplőkkel nagyjából azonos korban mutatod be a történelmi szereplőket?
Nem én döntöttem így, hanem ez a történeti valóság. Házasságkötésük évében, amikor a regény játszódik Mária 16, Lajos 15 éves volt. Ám a többi szereplő se sokkal idősebb: Török Bálint és a későbbi felesége, Kata vagy éppen Nádasdy Tamás alig egy-két évvel idősebb a királyi párnál. Nem gondolunk bele, hogy Lajos alig töltötte be a 20. születés napját, amikor meghalt Mohácsnál. Mária pedig 21 évesen lett özvegy. Haláláig gyászolta Lajost, soha többet nem ment férjhez.
Itt olvashatsz bele a regény első fejezetébe!
Hogy látod ma a kamaszok és az olvasás helyzetét? Kihívást jelent megszólítani őket? Szerinted mi a legfontosabb a kamaszoknak szóló szövegekben?
Nem nagyobb kihívás írásban megszólítani őket, mint szóban. Mi kell hozzá, hogy tanárként, szülőként rád figyeljenek a kamasz gyerekeid? Érdeklődés a dolgaik iránt, nyitottság a problémáikra, őszinteség és az, hogy partnernek kezeld őket, akiknek jó ötleteik vannak egy-egy nehéz helyzet megoldására.
