Kamaszok ma és 1521-ben
Új résszel bővül az Abszolút töri-sorozatunk, Miklya Luzsányi Mónika első pagonyos könyvével, A kamasz király udvarában-nal. Olvasd el a kötet szerkesztője, Grancsa Gergely ajánlóját!
A regény 1521-be kalauzol minket, a Vitéz János Gimnázium két hetedikesének segítségével. Imi, a félszeg, jólelkű fiú az iskola udvarán álló platánfának köszönhetően már járt a múltban. Most - hiába minden igyekezte - Zsófit, a padtársát is el kell vigye egy kirándulásra, ugyanis a lány nem tűr ellentmondást. A két főszereplő teljesen eltérő háttérrel indul a múltba, míg Imi egy jóravaló, csendes fiú, akinek tulajdonképpen minden rendben van az életében, addig Zsófi egy egyre inkább diszfunkcionáló családból jön, ahol a szülők megromlott viszonya és a bátyja bezárkózása teljesen a feje tetejére állítja a lány életét. Zsófi pedig úgy érzi, majd szétrobban a dühtől. Így érkeznek meg II. Lajos udvarába, ahol semmi sem olyan, mint ahogy azt a történelemkönyvekből megismerték.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet most!
És itt kezdődik az a rész, ami miatt igazán figyelemre méltó A kamasz király udvarában. Ugyanis azontúl, hogy a szerző alapos felkészültséggel mutatja be az 1520-as évek Budáját, a soknemzetiségű királyi udvartól kezdve a helytörténeten át a korabeli hatalmi, gazdasági viszonyokig, feltárja azokat a nem sokat emlegetett rétegeit is a kornak, amik végül az 1526-os tragédiához vezettek. Ami az olvasó számára még élvezetesebbé teszi a könyvet, az az, ahogy bemutatja, hogy hiába a sok száz éves távolság, a kamaszok, régen is, most is szinte ugyanolyanok voltak. Ugyanis mikor Zsófi és Imi megérkezik, rá kell döbbenniük, hogy II. Lajos, Török Bálint, Majláth Imre és a királyné, Mária valójában nem a tankönyvekből ismert komoly, komor figurák, hanem olyan kamaszok, akik maguk is küzdenek önmagukkal, keresik a helyüket a világban. Ami korántsem olyan egyszerű, hiszen közben egy ország súlya is nyomja a vállukat. A regényben persze a korszak nem kamaszkorú szereplői is felbukkannak, mint Tomori Pál, Szapolyai János, Brandenburgi György, sőt még azok az alkimisták is, akik közül egy a valóságban is megjósolta II. Lajos halálának pontos időpontját.
Az pedig, hogy a királyi udvar intrikáktól hemzsegő és különböző hatalmi csoportok által irányítani próbált közegében próbálnak helytállni a 21. századi gyerekek, remek lehetőség a szerzőnek, nem csak a múlt, de a jelen viszonyainak bemutatására is. Imi és Zsófi rájönnek, miközben magukról is rengeteget tanulnak, hogy az iskolai csoportdinamika és egy középkori királyi udvar játszmái szinte semmiben sem különböznek. Így az olvasó amellett, hogy rengeteg mindent megtud II. Lajos udvaráról, a korszak jelentős személyiségeiről, minduntalan magára és a saját közegére ismer. Ugyanakkor olyan aprólékosan, korhűen jelenik meg a hétköznapi élet minden részlete a regényben, hogy aki egy kicsit is fogékony rá, egy-kettőre más szemmel fogja nézni a Várnegyed utcáit.
Olvasd el az első két fejezetet itt!
A már elmondottak mellett a szerző két olyan erős női karaktert alkotott, akiknek ott a helye Wonderwoman, She-Hulk és a többi női szuperhős mellett. Ezek pedig Zsófi és Mária, a királyné. Zsófi ugyanis szinte már egyfajta Lara Croft-ként jelenik meg a regényben, a lány majdnem minden sportot kipróbált már, egész egyszerűen lételeme a mozgás és amennyire lelkes a lehetőségtől, hogy Török Bálint – kora legjobb lovasa – oktassa, ugyanannyira elszánt, ha arról van szó, hogy a királyi udvart hogyan lehetne rendbe tenni, a királyi hatalmat megerősíteni és felkészülni a törökök érkezésre. Ebben pedig kiváló társa akad Mária személyében, akit sajnos a hazai történelemoktatás nem igazán emel ki a korszak jelentős figurájaként, de mint a későbbi élete mutatja, Mária korának egyik legfelvilágosultabb, tájékozottabb és erősebb női alakja volt. Ennek a két szereplőnek köszönhetően pedig képet kaphatunk az évszázadok során megváltozott női szerepekről, de az is kiderül, hogy régen sem csak a férfiak alakították a világ dolgait, még ha ezt nem is látjuk olyan hangsúlyosan a korábbi korszakok tekintetében.
Bár a történelmet nem sikerül a regény végére megváltoztatniuk, Zsófi és Imi története megmutatja, hogy kamasznak lenni régen sem volt könnyű és arra készteti az olvasót, hogy új perspektívából nézzen a jól ismertnek gondolt történelmi alakokra, korszakokra.
Grancsa Gergely ajánlóját olvastad.
