"Amikor lemegy a Nap, előkerül a papír, a toll és a vicceskedés"
Hogyan legy valakiből egészen véletlenül illusztrátor? Hogyan lehet kortárs és kortalan szerzőket "egy lapra" hozni? Hogyan születik meg egy novelláskötet képi világa? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ ebből az interjúból. Jásdi Julit, a Tízig aludni című Tilos az Á novellaantológia illusztrátorát kérdeztük. Olvass tovább!
Azt már sokan tudják rólad, hogy szuper könyveket illusztrálsz, de mi az, amit még mindenképpen érdemes tudnia veled kapcsolatban az olvasóknak? Hogyan lett belőled illusztrátor? És mit csinálsz, amikor épp nem gyerek- vagy ifjúsági könyveket rajzolsz?
Mókásnak tűnhet, de én egyszerűen nem tudom, hogy hogyan lettem illusztrátor… Rajzolni nem tudtam igazán soha, viszont az általános iskolai legjobb barátnőm igen, és mivel ő rajzszakkörre kezdett járni, én is követtem... A szakkörökből valahogy rajzversenyek, aztán rajziskolák/előkészítők lettek, mígnem ott találtam magam a Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, amiről valójában eleinte nem sok fogalmam volt, hogy micsoda. De annyira nem, hogy beiratkozásnál jöttem rá, hogy ez az egész öt év elköteleződéssel jár…
Pedig az sem volt ám olyan egyértelmű, hogy ebbe az irányba indulok el... Annyira nem tudtam, hogy mit szeretnék kezdeni magammal érettségi után, hogy biztos, ami biztos, a művészeti szakon kívül holland, német és még szőlész-borász szakra is jelentkeztem.
Azért azt ma már sejtem, hogy jó nagy szerencsém lett, hogy nem nyelvészprofesszornak álltam, hiszen a napjaim nagy részét így vagy úgy, egészen kreatívan tölthetem. 9-től 5-ig ugyan számítógépes, gondolkodós grafikával foglalkozom, viszont amikor lemegy a Nap, előkerül a papír, a toll és a vicceskedés. Ha pedig egyik sincs a palettán, akkor egy fülhallgatóval a fülemben, és/vagy egy lihegő, rohanó, bolond Whoopi kutyával az oldalamon szelem a várost.
Rendeld meg a Tízig aludnit itt!
Jásdi Juli illusztrációjaMilyen volt a Tízig aludni illusztrációin dolgozni? Könnyebbséget, vagy éppen kihívást jelentett, hogy ennyi különböző korokból származó, egyedi szöveghez kellett egységes grafikákat készítened?
Szerintem Dóra (Péczely Dóra, a kötet szerkesztője. A szerk.) szuperül társította egymással a karakteresebbnél karakteresebb szövegeket, ezért nekem már elég könnyű feladatom volt lekövetni a koncepciót. Sokszor megtévesztésig hasonló hangulatokba ütköztem és csak az adott korra utaló jelzésekre - tárgyak, alakok, milliő - kellett figyelnem. Az egység megtartása pedig egészen magától értetődő, ha az ember ilyen kevés eszközzel dolgozik, mint én. A vonalas grafikák kicsit lábjegyzet szerűen igyekeznek támogatni a szövegek rejtettebb világát, így kis támogatással gyorsan megtalálják a helyüket.
Olvasd el Péczely Dóra utószavát a kötethez!
A kortárs vagy a kortalan szerzők szövegeihez volt könnyebb kapcsolódnod?
A kortársak szövegei sokkal közelebb álltak hozzám; volt köztük olyan, ami már-már heuréka-élményt nyújtott. Viszont érdekes módon az, ami olvasóként jobban megérintett, azt nem volt annyival egyszerűbb képileg megfogni. Lehet, hogy pont azért, mert amelyik történetről könnyebb érzelmileg leválni, azzal szabadabb asszociációkat engedek meg.
Kattints ide egy kortárt novelláért!
Jásdi Juli illusztrációjaMesélnél egy kicsit a munkafolyamatodról? Hogyan alakult ki a Tízig aludni képi világa?
Ez a lábjegyzetes hasonlat, amit említettem, nem áll messze a munkafolyamatomtól. Általában szó szerint kijegyzetelem a szövegeket és olyan képek után kutatok, amelyek kiugranak a szövegkörnyezetből. Aztán ha megvan 4-5 erős motívum, amivel már össze lehet foglalni az egész történetet, akkor kezdődhet a gyurmázás.
Az összhang megtartása érdekében minden rajz ugyanezen a gyártósoron megy keresztül, tehát mindegyik egy valamennyire összetett, 2-3 elemből álló képrejtvénnyé áll össze. A kötet ciklusai pedig tökéletes élvezetőként teszik könnyebben olvashatóvá és értelmezhetővé a tartalmat.
A borító egy külön történet, amiről egy egész estés mozifilmet lehetne forgatni, mert rengeteg ötlet közül kellett kiválasztani a legvégsőt. Ezt szerintem egészen biztosan a címnek köszönhetjük, mert egyszerre sikerült egy jó összefoglaló hangulatot kölcsönözni és egy teljesen elvont, szabad teret adni a kötetnek, és ezzel nekem is kinyílt a kreatív játszótér. Úgyhogy nehéz volt az asszociációkat megzabolázni és a helyükre rakni őket. Remélhetőleg sikerült… Szerintem igen! :)
Olvass el egy kortalan szöveget is!
Jásdi Juli illusztrációjaHa a közönségedre gondolsz, van kedvenc korosztályod? Kinek rajzolsz a legkönnyebben, és kinek a legnagyobb kihívás?
Egyelőre nincs még kifejezett kedvenc, hiszen egyik korosztály sem volt még túlsúlyban a palettámon. Az viszont biztos, hogy nagyon szeretek olyan “Easter egg”-ekkel, többlet jelentésekkel dolgozni, amit már épp az olyan fiatal felnőtt / ifjúsági korosztály ért igazán, mint amilyenek a Tízig aludni olvasói lehetnek. Nekem egy jó vicc kitalálásánál sokkal nagyobb kihívást jelent pusztán az esztétikus megjelenítéssel játszani, akár színekkel-formákkal, úgy, mint a textúrákkal. Remélem, egyszer megtalálom a közös nevezőt az okoskodós-vicceskedős és a szépelgő illusztrációk között.
Dolgozol most valamilyen új könyvön?
Igen, ráadásul egy sorozat második darabján. Nagyon hálás feladat, mert tele van bolond állatokkal, és rendkívül szórakoztató a történet. :)
