Az író, mintha egy vulkán tetején akarna palacsintát sütögetni

Kamaszkritika A kék kabátos lányról

A kék kabátos lány főhőse, Hanneke kalandja 1943 januárjában játszódik Amszterdamban. Biciklin járja a várost a feketepiacon élelem és ruha után kutatva a családjának. Hanneke talpraesett, és a borzalmas körülmények ellenére sikerül egy kiegyensúlyozott életet biztosítani a családjának és magának. A háború borzalmai már régen elérték Amszterdamot. Hanneke is elvesztette a szerelmét, aminek a története éppen olyan izgalmasan és fokozatosan bontakozik ki a regényben, mint a hajsza, egy eltűnt zsidó kislány után. Egy nap egy idős néni beavatja egy titokba, Hanneke előtt pedig akaratlanul is kibontakozik a valóság borzalma, ami körülveszi őt. Hanneke élete ettől a naptól teljesen megváltozik. Lassan sodródik bele az ellenállás szövetébe, hogy aztán közösen küzdjön zsidó és nem zsidó fiatalokkal a náci rezsim ellen.

                                                     
                                                      Olvass bele itt a regénybe!

A holokausztról könyvet írni olyan, mint elkészíteni a fugut, a japán gömbhalat. Azok, akik kóstolták azt mondják nagyon ízletes a húsa, viszont rendkívül precízen és körültekintően kell vele dolgozni, mert ha nem vigyáz a szakács az elkészítés folyamán, a hal pár szervéből kifolyó idegméreg megmérgezi a hal húsát, így az azt megevő embert is.
A holokauszt korában készült könyvek is ilyenek. Vagy nagyon jók, vagy rettenetesen rosszak. Az olvasót vagy könnyekig meghatja, vagy eltaszítja magától a történet. Az érzelmek így is-úgyis adottak és a drámával úgy áll az író, mintha egy vulkán tetején akarna palacsintát sütögetni.

                             Szerezd meg kedvezményesen A kék kabátos lányt innen!

a_kek_kabatos_lany_borito_350.jpg
A kék kabátos lány erőssége az volt, hogy nem mondott ki mindent. Nem akarta levetkőztetni vagy megnyúzni a tényeket, nem akarta öncélúan ijesztgetni az olvasót, egy történész és egy tizenéves a saját világához mérten kapja meg azt a brutalitást, amit a tények magukban hordoznak. Ettől lesz az egész regény "univerzális", mindenkinek ajánlható.

Ám a fő feszültséget itt is (ahogy az Én vagy senkiben) a probléma feletti probléma adja, ami sokkal gyakrabban fordul elő valakivel, mint egy szervezett és brutális európaszintű sorozatgyilkosság. Hanneke gyászol: meghalt a szerelme (Bas) és a fiú emléke nem ereszti (Talán Bas személyében a régi idpket is látja, amikor még csak egy gyerek volt és nem neki kellett eltartania a családját) és elveszítette a legjobb barátnőjét is. Meg szeretne találni egy zsidó lányt a második világháború közepén, maga sem tudja miért.

                                Olvasd el a szerzővel készült exkluzív interjút itt!

Ez a könyv nem arra játszik, hogy az ember könnyei eláztassák a lapjait. A kék kabátos lányolyan éles érzékekkel kerüli ki a fugu mérgező részeit, hogy nézni is érdekes. Hanneke a túlélésre játszik, nem mártír, hanem családfenntartó egy gyerek, akinek felnőtt kell viselkednie. Az ő szempontjából van mindenki bemutatva, lévén naplóregény és a legtöbb karakterért lehet izgulni és körmöt rágni, mert hús vér karakterek, de maga Hanneke nem fejlődik annyit, mint amennyit az ember kinézne egy ilyen alaphelyzetből. Hanneke az a karakter, akitől távol áll a meghasonlás és ez előny (meg különlegesség) is, meg hátrány is (szerintem inkább hátrány, annyira kíváncsi voltam arra, mit tudnak belőle kihozni), ezt mindenki döntse el maga.

Tehát, ajánlom ezt a könyvet álmodozóknak és realistáknak, történészeknek és (10+) tinédzsereknek, kíváncsiaknak és unatkozóknak. Egyszóval mindenkinek, akit érdekel a téma, a kor, a légkör és szeretné az egészet új megvilágításból látni.

Király Csenge Katica írásaHa a polcodon szeretnéd tudni a könyvet rendelt meg kedvezményesen innen!