Astrid Lindgren, a gyereklélek legnagyobb ismerője
Sosem fogom elfelejteni azt a mesevonatos utazást, ami a stockholmi Junibacken múzeumban szó szerint végigrepített minket Astrid Lindgren életművén. Beültünk egy kis kocsiba, ami megindult hegyen-völgyön át, és a legelképesztőbb makettek között közlekedett velünk, mi meg csak tátottuk a szánkat. Előre készültünk arra az útra, hiszen addigra végigolvastunk minden akkor elérhető Lindgren-könyvet, így a legtöbb életképet fel is ismertük. Ott volt például Juharfalvi Emil szülőháza, ahol a millió csibészséget elkövette a kisfiú, Harisnyás Pippi Villakulla villája az összes szereplőjével, Háztetey Károly padlásszobája, óriás sziklák és hatalmas erdőségek közepette pedig Ronja, a rabló lánya életébe és az Oroszlánszívű testvérek nangilajai világába is bekukucskálhattunk. Ott, akkor, azzal az utazással egy életre megpecsételődött a rajongásunk a svéd írónő munkássága iránt.
Astrid Lindgren a világ egyik legismertebb gyerekkönyvírója. Könyvei 88 nyelvre lefordítva 144 millió példányban keltek el. A legismertebb meséje egyértelműen a Harisnyás Pippi. Őszintén bevallom, én gyerekkoromban csak a filmes változatát ismertem a történetnek, és az valahogy nem fogott meg. Épp ezért volt meghatározó élmény, amikor felnőttként végigolvastam az összes Pippi-történetet a gyerekeimnek. Ők imádták, és én is, mert nagyon eredeti ennek a kicsit magányos, de életvidám kislánynak a története, aki rendkívüli képességekkel bír. Harisnyás Pippi megtestesíti azt a szabadságot, amire minden gyerek vágyik, ugyanakkor elképesztő erejének és eszének köszönhetően nem kell tartania semmitől sem a felnőttek világában. Egy nagy sárga villában él egy kismajommal és egy lóval, és nagy barátságba kerül a szomszéd gyerekekkel. Tomi és Anika rajong a vörös hajú, szeplős kislányért, akivel folyton történik valami szokatlan, izgalmas és vicces dolog. Astrid Lindgren zsenialitása ugyanakkor abban is rejlik, hogy az elszabadult fantázia mellé a nagyon emberi pillanatok is beleférnek a történetbe. Például Pippi is el tud szomorodni. Olykor pont a korlátok nélküli életbe fárad bele. Néha vágyna arra, hogy ő is olyan gyerek legyen, mint a többiek, hogy ugyanúgy normális családban éljen. De ezek a hangulatok csak rövid időre ragadják el Pippit, aki a következő pillanatban már újult erővel veti bele magát az új kalandokba, járjon épp egy kiránduláson, a cirkuszban, vagy akár a Dél-tengeren.
Szerezd be Pippi történeteit itt és itt!
Hasonlóan izgalmas figura Juharfalvi Emil is. Ismertsége egy leheletnyivel halványabb, mint Pippié, de a kalandjairól olvasni legalább annyira szórakoztató. Emil lakóhelye az a környék, ahol maga a szerző is gyerekeskedett. Ráadásul azt rebesgetik, hogy a kis Astridnak sem kellett a szomszédba mennie egy kis csibészségért, volt tehát honnan merítenie a rosszcsont történeteit!
Emil egy jó kiállású kis szőke ördögfióka, aki semmit sem csinál úgy, mint a hasonló korú társai, sőt! Mindig sapkában jár, még alváshoz sem hajlandó megszabadulni a fejfedőjétől, és vicces tájszólással beszél. Itt meg kell említenünk Tótfalusi Istvánt, aki szinte az összes csodálatos Lindgren-fordítást jegyzi, és zseniális humorral magyarította Juharfalvi Emil egyedi beszédstílusát is.
A meseregényben Juharfalvi Emil csínytevéseinek messze földön híre megy, hiszen olyan őrületes dolgokat tud elkövetni, amik hamar elterjednek az emberek között. A szülei büntetésből mindig a fészerbe zárják, ahol a sok faanyagból mindig farag egy kis fabábut. Hogy Emil csibészségének mértékét érzékeltessem, elárulom, hogy a történet kezdetére több mint 50 ilyen kis bábut farigcsált már! De mégsem tud olyan rossz gyerek lenni, hogy ne imádnák a szülei. A számtalan kaland, amit több kötetnyi könyv foglal magában, igazi családi szórakozást ígér.
Szerezd be a Juharfalvi Emil-meséket itt!
70 éve íródott Lindgren Kalle-trilógiája, amit a skandináv krimik születésével is összefüggésbe hoznak. Az ifjúsági detektívtörténet legújabb kiadása nemrégiben került a boltokba, és az izgalmas történeten mit sem fogott az idő. Pillanatok alatt beszippantják az olvasót a remekül megírt dialógusok és a sodró cselekmény. A szerző egyik zsenialitása, hogy remekül tudja váltogatni a hangot attól függően, kinek mesél. Ennek a regényhármasnak a kiskamasz korosztály a célközönsége. A történetben két gyerekbanda, a Fehér és a Vörös Rózsák nyári szüneti csatározása közben olyan bűnügyek bukkannak fel, amik felderítéséhez szükség van leleményre, kitartásra és legfőképpen bátorságra. A Kalle nyomozni kezd, a Kalle nem ijed meg a saját árnyékától és a Kalle és Rasmus tökéletes olvasmány az izgalmas könyvek kedvelőinek. Keresd a sorozat jelenleg elérhető részeit itt!
Ha választanom kellene, hogy melyik a legkedvesebb Lindgren könyvem, biztosan a Ronja, a rabló lányát mondom. Elvarázsolt világba, a skandináv hegyvidék sziklás erdőinek mélyébe vezet a történet, amiben két ellenséges rablóbanda életét bolygatják fel a rablók gyerekei. Ronja Mattis rablóvezér lánya, és az egész rablóbanda szeme fénye. Nem fél semmitől, se állattól, se embertől, sőt még az elvarázsolt lények sem rémítik meg. Boldogságban, szabadságban él, teljes szimbiózisban a természettel, mígnem összetalálkozik egy másik rablóvezér, Borka fiával. A két fiatal összebarátkozik, és szembeszáll a szüleivel. Inkább hátat fordítanak családjaiknak, és elköltöznek a vadonba, hogy ne kelljen gyűlölködésben élniük, és együtt lehessenek. Ez a mese olyan módon szippantja be az embert, hogy olvasás közben szinte érzi a lába alatt a puha mohát, a bőrén a csípős ködöt, a vízesések hűvös leheletét, hallja a trollok, manók suttogását és a hatalmas rablók döngő lépteit.
Zavarba ejtő olvasmány, és ebben rejlik a szépsége is a múlt év végén új kiadásban megjelent Oroszlánszívű testvéreknek. A kalandos történet nagyon szomorúan kezdődik, így tabudöntögető is, hiszen egy testvérhalál kapcsán juthat el az olvasó Nangilajába, abba az élet utáni világba, ahol akár a Földi életben, nem olyan egyszerű az élet. A Vadrózsavölgy lakosait egy gonosz nagyúr, Tengil gyötri. Kegyetlen módon elnyomja és kizsákmányolja a lakosokat. A titkos ellenállás bátor vezetője Oroszlánszívű Karl, akit törékeny kisöccse követ a harcban, legyőzve minden félelmét. Különös hangulatú mese, amit beleng valamiféle furcsa szomorúság. Astrid Lindgren sosem törődött azzal, hogy mit várnak el tőle, sosem az egyszerű utat választotta a meséiben. Nem félt olyan témákról írni, amik nem olyan puhák, édesek, kellemesek. Márpedig a gyász ilyen téma, és a könyv megírását ráadásul egy személyes gyász ihlette. Az Oroszlánszívű testvéreket együttolvasásra, együtt gondolkodásra és átbeszélésre ajánlom, és szerintem érdemes megvárni vele a 10-12 éves kort.
