A siket gyerekek oktatása Magyarországon
Fazekas Veronika, a Pagony jelmesék jeltolmácsa cikksorozatunk második részében a siket gyerekek oktatásáról mesél nekünk. Olvass tovább!
A siketség és nagyothallás “láthatatlan” érzékszervi fogyaték. A hallássérülés hiányállapotának legfeltűnőbb, legmarkánsabb jele a hangzó nyelvi kommunikációban mutatkozik meg. Mivel a beszédet hallás után tanuljuk - maga a hangzó nyelv egy igen nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető nyelv az érintett gyermekek számára. Ennek ellenére a Magyarországi siket-oktatásban a hallásnevelés és a helyes kiejtés elsajátítása a legfontosabb szempont. A gyógypedagógusok beszélni tanítják a hallássérült gyerekeket, a pedagógusok a tanórákon nem használják a jelnyelvet, emellett a jelnyelvhasználat a diákok számára is tilos. Az iskolában a gyermekek egymás között is kizárólag hanggal, szájról olvasással kommunikálhatnak. A hallássérült gyermekeket nevelő speciális intézményekben, kis létszámú osztályokban, az összes tantárgyat kizárólag hangzó nyelven, szájról olvasással oktatják. Ez a gyerekek önértékelését is rombolja, hiszen kiemelkedő képességeik helyett hiányállapotukra irányítják a figyelmüket, saját közös nyelvüket semmibe veszik, használatát elutasítják, tiltják.
A mai napig az orvosok és a hallássérült gyermekekkel foglalkozó szakemberek azt tanácsolják a szülőknek otthon is kizárólag 1 nyelven: hangzó magyar nyelven kommunikáljanak gyermekeikkel, így gyakran sajnos családon belül is erősen ott vannak a kommunikációs akadályok. Az oktatásra visszatérve pedig elgondolkozhatunk azon, mennyire lehet eredményes összevetve azzal a modellel, amikor a gyermekek a saját anyanyelvükön, a számukra legkönnyebben hozzáférhető nyelven - a jelnyelven - kapják meg a tananyagot. A beszédfejlesztés a hallássérült gyermekek számára nagyon fontos, ugyanakkor elgondolkodtató, mennyi az a tárgyi tudás amelyet szájrólolvasáson keresztül el lehet sajátítani. Matematika órán lehet gyakorolni az egyenlet hangos kimondását, el lehet időzni az “e-gyen-lő” szó helyes kiejtésén, vagy esetleg meg lehet oldani egy sor egyenletet és haladni a tananyaggal. Felnőve hazánkban a hallássérült személyek igen szűk perspektívája van, a munka világában nagyon nehéz elhelyezkedniűk, és amennyiben sikerül is legtöbben betanított munkát végezhetnek, és szinte elérhetetlenek számukra a magasabb felelősségteljesebb pozíciók. Társadalmunk elgondolkozhat azon, hogy mi teszi a hallássérült embereket fogyatékossá..
Ha a siketséget fogyatékosságnak tekintjük, akkor a hallásjavító készülékek mellett bizony a jelnyelv is egy segédeszköz. Azoknak a személyeknek akiknek segít a készülék, ugyanúgy joga van a jelnyelvet mint bármikor elővehető “eszközt” megkapni. Azoknak akiknek pedig a készülékek nem segítenek, elengedhetetlen. Az orvosi megközelítés szempontjából tehát nem egészen logikus az hogy egy mindenki számára elérhető, ingyenes és életre szólóan bármilyen helyzetben használható segédeszköz - a jelnyelv - nem használható az oktatás során. A jelnyelv nem hátráltatja, hanem elősegíti a kommunikációs készségét erősíti, segíti az egészsgéges önelfogadás, önidentitás kialakulását..
Jelnyelv útján a hallássérült gyermekek képesek halló társaikkal azonos tempóban elsajátítani a tananyagot. A jelnyelvhez való hozzáférés emberi jog!
Magyarországon a hallássérült gyermekek számára is óriási áttörést jelentő 2009-ben hozott Jelnyelvi törvény, hiszen 2017. szeptembere óta jogi kereteket biztosít a bilingvális oktatás megvalósulásához. Ebben a formában a gyermekek a hangzó nyelven tanított óráikon jelnyelvi tolmács, vagy pedagógiai asszisztens segítségével a diákok párhuzamosan két nyelven kaphatják meg a tudásanyagot.A Pagony jelmeséket itt találod!Ha szeretnéd többet olvasni a témában, kattints interjúinkra (itt és itt), vagy ha az alapoktól kezdenéd, olvasd el Veronika összefoglalóját a magyarországi jelnyelvhasználó közösségről itt.
