Végre új Pim és Pom mesék!
Van két cicus, egy fehér és egy fekete. A Kedves Hölgy a gazdijuk, ami irtó jó, mert azon túl, hogy remekül bánik velük szeret sütni, főzni, meg egyáltalán, minden iszonyat nett az otthonukban. Csakhogy a Kedves Hölgynek van két unokahúgocskája: Saci és Timi. A kislányok pedig mindig a kellemesnél jobban szeretnék babusgatni a cicákat. Ez az alaphelyzete Fiep Westendorp Pim és Pom sorozatának. De mit is jelent valójában? Milyen tudattalan dolgokat mozgat meg? Milyen kiélhetetlen feszültségeket old fel a gyerekekben?
Fiep Westendorp meséit eleve szeretem, de a Pim és Pom történetek különösen a szívemhez nőttek. Hogy miért? Talán, mert van egy három éves lányom, aki rajong a két cicáért. Aztán azért is, mert nekem is öröm felolvasni a könyvet. Persze, ha sikerül könnyen ráhangolódnom a gyerekre, kb. bármit képes vagyok az ő lelkesedésével olvasnom, de itt nem csak erről van szó. Szeretem ezeket a könyveket.
Mitől élvezem én, és mitől a lányom? Nézzük!
1. Jó képek
Az első dolog, amit egy gyerek megnéz a könyvön, hogy milyenek a képek. Rozinak egyből bejött a retro képvilág. Jó, hogy nincs agyonnyomva színekkel. A fekete-fehér grafikákat helyenként töltik ti egy-egy telt pirossal, kékkel vagy sárgával. Nagyon tuti. Ez mindkettőnknek tetszik. Nekem nagyon komfortos, neki pedig valószínűleg nagyon izgalmas.
2. Jó karakterek
3. Izgalmas történet
Szerencsére a szereplők olyan szuperek, hogy mindig összehoznak egy szuper sztorit. Mindegy, hogy az unokahúgocskák vágya a macskákra, vagy cicák huncutsága adja meg a kezdő lökést, végül mindig csúcs történetet kapunk. Néha burleszk, néha eszeveszett hajsza, néha egy kis bánat vagy közös sütögetés vagy egy vad kóbor macska banda bosszúja; egy Pim és Pom mesébe annyi minden belefér, hogy el sem hiszed. És közben mégis lassú, kedves, és könnyed a történet. Soha nem erőltetett. Hol az érzelmek dominálnak, amik bátran kidomborodnak a sztori struktúrája szempontjából is, hogy kezdetét veszi a kalandozás, a játék. Ez a megoldás pedig nagyon barátságos, otthonos, és elegáns. Fiep Westendorp érti a gyerekeket! Rozi három éves, és a történetek pont neki valók. Bár ő gyakorlatilag bármilyen hosszú mesét végighallgat, a Pim és Pom óriási kedvenc. Sokat lehet vele beszélgetni a történetről, elmondja, hogy, ki hogy érez, és összefűzi, hogy ebből fakadóan mit csinál. Ráadásul ezeket a történeteket én is végig izgulom századjára is!
4. Szeretetteljes közegAmit még nagyon szeretek, hogy olyan otthonos a világ, amiben a mese játszódik. Persze vannak súrlódó érdekek, de maga a város, és főleg a lakás kedves és biztonságos. Ki ne akarná egy ilyen közegben próbára tenni magát? Így a csínyek, csak kedves játékok, amikre még bátorít is a mesei világ. Itt aztán tényleg megtalálhatod önmagad! Ezt az aspektust azt hiszem mindketten élvezzük. Rozinak feltétel, nekem öröm és jó hecc.
5. Humor, humor, humorNa igen. Ez az, amiben Fiep Westendorp még nagyon profi. Mindegy, hogy a karakteren mulatunk, vagy tömény helyzetkomikum van, esetleg a képek és a szöveg együttes hatása kelt olyan fanyar csavart, hogy tényleg nem lehet rá mit mondani, a viccek terén ez a sorozat irtó profi.
Ráadásul mindenkinek bejött eddig. (Na igen, mert most számításba veszek másokat is a családon kívül, hiszen a lányomnak erősen olyan a humora, mint nekem, ez pedig nem fer. Annyit mindenesetre megmutat, hogy épp annyira vicces és szórakoztató egy kisgyereknek, mint egy felnőttnek. De ezt félve írom le. Még kérdés, kit, hogyan minősít. :) ) A lényeg, hogy élvezi mindenki az olyan vicces, ami simán jön és csak úgy pattan.
6. Jó őket utánozni!
Ez egy fontos szempont! Egy jó mesét el is lehet játszani. Legalábbis az ovis korosztálynak irtó fontos. Persze, absztraktabb szövegekkel is érdemes próbálkozni, de a szerepjáték lényege, hogy vannak jó kis karaktereink, akiknek a bőrébe minden kockázat nélkül belebújhatunk, és jó alaposan kiadhatjuk magunkból a dolgokat. Hát erre pont tökéletes ez a mese. Minden gyereknek beindítja a fantáziáját!
Ha tetszett a cikk, lapozz bele az új könyvekbe: A születésnapba, és A vendégségbe!
Az új kötetek a formájuk, kép-szöveg arányuk miatt talán egy picit kisebbeknek is szólhatnak. Ezért szerintem érdemes velük kezdeni, ha még nem ismered a Pim és Pom - A nagy kaland című mesét. De azt is bizton állíthatom, hogy akiknek ez nagy kedvenc volt, azok sem csalódnak az új könyvekben. Sőt. A különbség inkább formai, a mesék hasonlóan kalandosak.
Szívesen beleolvasnál a hosszabb mesékbe? Akkor lapozz ide!
