Nálatok hol a határ?
Mikor hagysz elég szabadságot? Hol kellene meghúznod a határt? Hogyan kezeld a határokat feszegető gyereked? Lehet biztonságot és határokat szabni tiltás nélkül?
A Szofi-sorozat legújabb kötete, a Szofi a vidámparkban kapcsán olyan meséket mutatunk neked, ami segít a kisgyerekeknek a határok megértésében és elfogadásában. Ráadásul még te is élvezni fogod! Figyelj!
Ellen Key, A gyermek évszázada című könyve 1976-ban jelent meg magyar nyelven, de még ma is rengeteg ponton idézhető, és azóta is minden generációnak újra kéne olvasnia és gondolnia a könyvet.
"... a nevelés legnagyobb titka éppen az, hogy nem nevelünk. A mai nevelés legnagyobb bűne, hogy a gyermeket nem hagyják békében. A jövőbeni nevelés célja az lesz, hogy egy olyan külső és belső értelemben szép világot hozzon létre, amelyben a gyermek növekedhet. Ebben az új világban hagyni kell, hogy a gyermek mindaddig szabadon mozogjon, amíg csak mások jogának megrendíthetetlen határaiba nem ütközik." - írja Key.
Igen ám, de hogyan lehet életben tartani, pozitívan ösztönözni egy gyereket a hagyományos értelemben vett "nevelés" híján?
Harcos Bálint, a Szofi-mesék szerzője segít megmutatni. Legalábbis a történetei a svéd tanítónő üzenetének a humoros, meseien természetes megnyilvánulásai.
Mit is üzen Szofi a gyerekeknek és a szüleiknek?
A könyvek egy olyan belső folyamatot szimbolizálnak, amiken minden gyerek végigmegy, csak a temperamentumosabb gyerekeknél feltűnőbb. Jó esetben minden gyerek érdeklődő, Szofi pedig a korlátlan gyermeki kíváncsiság megtestesítője, és a felfedezésvágy folyamatosan mozgásban tartja a kislányt. A mamája pedig mindig ott van mögötte, az első könyvekben még igyekszik utolérni, majd amikor utolérte, a későbbi történetekben igyekszik a megfelelő kereteken belül útjára engedni a kislányt. Ő az, aki ésszerű korlátok között tartja Szofi fékezhetetlen felfedezésvágyát, és a legnagyobb segítség Szofinak a szabályok szép lassú elfogadásában és megértésében, hogy a mamájának általában igaza van. Kalandjain keresztül világossá válik számára, hogy a határok az ő érdekeit szolgálják, és bár a bátorsága cseppet sem lankad, mégis egyre ügyesebben kezeli a kislány.
Ez az lassú folyamat minden (temperamentumosabb) gyerekkel élő szülőnek ismerős. A lendület és kíváncsiság, sőt mi több, a gyorsaság nagy erény lehet a gyerekeknek a 21. században, ha megtanulják kezelni. Ezért először az elkeseredés és kétségbeesés helyett érdemes örülni a gyereked természetének.
Szofi (ha néha mélyen is) minden kisgyerekben ott lapul. Mert minden gyereknek meg kell tanulnia a túlélése érdekében a szabályokkal együtt élni. A határok elfogadása egy lassú folyamat több állomással, és ennek a folyamatnak a mesei ábrázolása a Szofi-mesekönyvek sora.
A könyvekben még a képek is dinamikusak: a spanyol illusztrátor, Cristina Quiles olyan képi világot teremtett a meséknek, ami pontosan kifejezi a gyerekek határtalan szabadságvágyát és életlendületét. A mesekönyvet böngészve a kicsik azt érzik, hogy Szofi pontosan kifejezi a legbelső világukat, és segítségével egy történeten keresztül – biztonságos mesei kereteken belül – szabadjára engedhetik a féktelenségüket.
Szofi a félénkebb gyerekekben megnyitja a bátorságot, a lendületes kicsiknek pedig segít a határok elfogadásában.
Szofi mamája pedig segít a szülőknek is ebben az időszakban: a mesével nem csak a gyerekek, hanem ők is megkönnyebbülnek a nehéz érzésektől. Folyamatosan a határon állni, és korlátokat szabni egy kisgyereknek nem könnyű, és a következetesség, a szertettel megszabott keretek tartása sem enyhít sokat a lassú, sok-sok türelmet igénylő folyamatban. Az anyuka ebben a mesesorozatban nem aggódik feleslegesen, nem korlátozza a kislány játékát és jókedvét, csak ha az veszélyes. És mindezt ízig-vérig szeretettel telve teszi. Ez egy nagyon egyszerű és evidens nevelési szemlélet, a gyakorlatban mégis sokszor beletörik a szülők bicskája. Szofi mamája egyszerűen segít jobb szülővé válni: ahogy napról napra lekerül a mese a polcról – épp úgy, ahogy a gyerekeknek – a szülőknek is segít a szabályok kezelésében, és a történetek indirekt bölcsessége észrevétlen beépül a hétköznapokba.
A mesesorozat első kötete a Szofi tüsszent azt meséli el, amikor a kisgyerek még fékezhetetlen. Hiába nincs a lábán zokni és kergeti az egész világ, ő aztán biztos nem fog szót fogadni!
A második könyvben Szofi korlátlan lendülete és akarata már varázserővel is bír! Amikor a kislány elmegy a cirkuszba és megkaparintja Feribűvész varázspálcáját mindent elővarázsol, amire csak egy gyerek vágyhat: erdőt, párnacsatát, királyi bált, sártengert és medencét... Aztán, amikor jól kiszórakozta magát, saját maga állítja helyre az eredeti rendet. Ez már egy komoly lépés az első meséhez képest, amikor még egyszerűen utolérik, és beigazolódik a mamája igaza: eláll a tüsszentése.
A harmadik mesére Szofi megint egy újabb állomását mutatja meg a szabályok elfogadásának és felelősségteljes önállóságnak. A Szofi bújócskázik a mamájával az erdőben, és mindig nagyon ügyesen bele is olvad a természetbe. A mamája pedig nem aggódik. Itt már tudja, hogy megbízhat a kislányban: már érzi, hogy hol a határ. Szükség is lesz rá, mivel a ponton Szofi nem találja a mamát. A történet itt ügyesen csavar egyet a már megszokott meséken: most Szofi ijed meg egy picit, de a mama pontosan tudja, hogy a kislány biztonságban van. Természetesen a feszültség feloldódik, és a bújócska egy szuper piknikkel zárul.
A negyedik a mesében Szofi a Mikulással találkozik! Bizony! Az igazival! És a kislány ahelyett, hogy valamilyen cselt eszelne ki – mint legutóbb a varázshatalmú bűvésszel – most segíteni szeretne! A határtalan lendület és felfedezésvágy ezen a ponton végre jó irányt talál, és hősünk a temperamentumát és felfedezésvágyát megtanulja használni. A Mikulás pedig nem biztos, hogy életre a szívébe zárja azt a december 6-át, amikor a kis Szofi rajtakapta.
Ezek után már azt hittük, hogy minden a helyére került, és a szerző már nem fog tudni semmilyen fordulattal meglepni mindet. A Szofi lufijában ugyanis nem a kislányt kell féken tartani, hanem a rakoncátlan lufit! Soha nem arra megy, amerre a Szofi szeretné, ráadásul ez egy igazi túlélő lufi. Nem fog rajta az esernyő hegye, se a harapós kutya foga, sőt még a rózsabokor tüskéi sem, sőt, inkább ő fog ki rajtuk. Szofi pedig olyan tükröt kap, ami segíti őt a változásban, és édes türelemmel terelgeti a legújabb játékát.
Most pedig itt van frissen a nyomdából a Szofi a vidámparkban!
A legújabb mese is rengeteg csavart rejteget. Most Szofi már egyedül indul el otthonról szánkózni, és (ne aggódj, semmi baj nem lesz vele, Szofi nagyon okos kislány lett!) egy fergeteges kalandban lesz része...
Olvasd el az interjúnkat Harcos Bálinttal, a sorozat szerzőjével!
A mesekönyveket itt tudod a kosaradba rakni.
