Mit kezdjünk a digitális nemzedékkel?
A múlt héten közöltünk egy rövid, áttekintő cikket a digitális nemzedékről, a írásos kultúra vizuálissá és szóbelivé váltásáról. A technikai fejlődésekkel az agyunk, ha tartja is a lépést, a társadalmi, intézményi elvárásaink több évszázados beágyazódása nem tud egyik pillanatról a másikra átalakulni. Mivel azt észleljük, a probléma mindenkit érint, és sokakat foglalkoztat, most megpróbálok egy-két megoldási lehetőséget és tanácsot kínálni a szülőknek.
Lássuk!
Tartalom:
1. rész: Mi is az a digitális nemzedék?
1.1. Az információs eszközök fejlődése
1.2. Az írásbeliségtől a szóbeliség felé, a vizuális kultúra terjedése
1.3. Milyen hatásokkal kell számolnunk?
2. rész: Van megoldás!
1.1. Az információs eszközök térnyerése
A korszerű információs eszközök teljesen megváltoztatják a társadalmunk működését és a kapcsolatainkat. De ettől nem kell megijedni. Az élet könnyebbé és kényelmesebbé tétele évezredes célja az emberi fajnak, és vajmi kevés esély van rá, hogy ezzel fel fog hagyni. Talán, nem is olyan rossz egy kicsit pihenni… Nem?
Az információs eszközök fejlődése óriási és átütő változásokat hoz az emberi gondolkodásban. Ha megpróbálod ezt megérteni, rájöhetsz, hogy hogyan is célszerű a gyereket pozicionálni a digitális világban. Addig, amíg hatni tudsz rá… Mert a legfontosabb szem előtt tartani, hogy az első számú befolyásoló erő: a család!
FOTO:FORTEPAN /29521
1.2. Az írásbeliségtől a szóbeliség felé, a vizuális kultúra terjedése
“A kultúra változásával átalakulnak az emberi képességek. Ez a jelenség nemcsak a jelen, digitális korra igaz, hanem egyetemes érvényű. Az emberi kultúra minden jelentős változása az idegrendszer és ezáltal a képességek drasztikus átalakulásával jár. A változás mindig lehetőség és veszély is. “ - Írja Gyarmathy Éva a Digitális Nemzedék Konferencia 2012-es tanulmánykötetében.
Olyan nagy változások részesei vagyunk, mint az írásbeliség kialakulása volt. A kortárs Szókratész "megjósolta": hogy gyengülni fog az emberek memóriája, mert az írással emlékeztetetik magukat a már megszerzett ismeretekre. Arra azonban nem gondolt, hogy a lejegyzéssel távolságot lehet tartani a szöveg és a "forrása", a beszélő, a lejegyző között. Ez a távolság pedig megadja és megköveteli a kritikai gondolkodás lehetőségét. Így alakult ki a új reflexió művészete! Ezért tudunk összehasonlítani megannyi írásos szöveget, és rengeteg információ alapján képet alkotni. Walter J. Ong a Szóbeliség és Írásbeliség című könyvében részletesen kidolgozta a írásbeliség kialakulásának, a könyvnyomtatásnak a hatásait. Amikor az ember elkezdett lejegyezni, az egy teljesen újfajta gondolkodást kívánt meg. De lássuk be, annyira azért nem is veszélyes ez mai szemmel nézve. Amennyiben nem gondoljuk, hogy az őt megelőző szóbeli kultúra bármilyen szempontból "felsőbbrendű" lenne. . . 
FOTO:FORTEPAN /86133
Walter J. Ong ráadásul kijelöli a "másodlagos szóbeliség" korszakát. Ez a telefon, a rádió és a magnetofon, a hanghordozó eszközök térnyerésének, mondjuk ki, hódításának az időszaka. Csakhogy ezek az eszközök már mind valamilyen lejegyzett, írott és olvasott szövegekre épülnek. Az addigi lét kultúrális elemei nem eltörlődnek, hanem beépülnek és átalakunak. A televízió feltalálása a vizuális kultúra előtt tapossa ki szélesen az utat. Ami igazán érdekes, hogy az írást megelőző szóbeli kultúra és a másodlagos szóbeliség között különös párhuzamok állnak. A televíziózás épp olyan közösségi élmény, mint egy mítoszt hallgatni, épp annyira a jelenre, az adott pillanatra épül, mind az írásbeliséget megelőző idők, valamint épp annyira misztikus telefonálni, mert mi magunk is részesei vagyunk a tevékenységnek. Az internetkultúra ezek mentén egy "másodlagos írásbeliség" koraként is értelmezhető, ami megint csak jócskán hasonlítani kezd a könyvnyomtatás korára. Sok-sok szöveg lesz hirtelen elérhető az olvasó számára, ugyanakkor a megannyi tartalom rendezése és értelmezése a felhasználók előtt új, lehetetlennek tűnő feladatokat állít. Ezek nélkül az értő emberek nélkül viszont, mit sem érne az internet adta óriási digitális könyvtár. Ráadásul egy gépen iszonyat praktikusan lehet a gondolatokat "rendszerezni". . .
FOTO:FORTEPAN /19113
1.3. Milyen hatásokkal kell számolnunk?
Akkor hol is tartunk most? Mi az, ami miatt annyira tudatosan kell kezelni a helyzetet?
Amit nem tanul meg a gyerek a változások miatt, az pont az elemző, összefüggéseket kereső- és értő gondolkodás.
Romlik az emlékezőképesség, mert nincs rá szükség, és romlik az íráskészség is. Ráadásul a sok információból még nem lesz tudás. Hiába a sok könnyen, gyorsan elérhető adat, ha az agy nem tudja azokat összefüggésekbe rendezni.
Ugyanakkor a digitális gyerekek könnyedén feldolgozzák a változó információkat, ezért gyorsan hoznak döntéseket.
Ha a gyerekek nagyobb részt képekben vagy filmekben kapják a mesét, egyértelmű, hogy gyengülni fog a képzeletalkotásuk. Emiatt lesz később az iskolában komoly nehézség a szövegértés, ami alapvetően a képzeletre épül.
Komoly hátrány, hogy a gyerek a digitális eszközöket ülve használja. A egyik legfontosabb a gyerekkorban az egyensúlyrendszer ingerekkel való bombázása, ami csak mozgás útján érhető el. Ez a neurológiai harmónia alapja, és így fejlődik a figyelem is.
FOTO:FORTEPAN /19106
Ha a mozgás hiánya miatt a szenzo-motoros rendszer lassabban, vagy nem megfelelően fejlődik, nem tud a testséma rendesen kialakulni, ami a tér érzékeléséhez elengedhetetlen.
Ha nincs testi-idegi részvétel a pillanatokban, az élményekben, a gyerekeknek számtalan készségük szükségtelen lesz, és egyszerűen nem alakul ki. Miközben virtuálisan kielégítik a igényeiket, fontos és mély élményeket szereznek, ezekben a pillanatokban sok szempontból nincs aktívan jelen a testük, ami hosszú távon megnehezít bizonyos tevékenységeket. (Ilyen például a hangszerek megszólaltatása.)
Igen, vannak nehézségek, sőt bizonyos dolgok hátrányba kerülnek, de ez gyakorlatilag a történelem során elkerülhetetlen volt eddig is. A különbség a gyorsaságban van. A legélesebben ez a generációk közötti felhasználói szokásokban mutatkozik meg. Gyakran átgondolatlan értékítéletek mentén egyszerűen "rossznak" titulált, ha a gyerek a "gép előtt van", és rengeteg konfliktus forrása lehet, akár a családon belül is. Ilyenkor a legfontosabb átgondolni, felmérni, hogy ki, mikor és mire szeretné a digitális eszközöket használni.
FOTO:FORTEPAN /93850
Szerencsére megoldással is szolgálnak már a szakemberek!
Ahogy az írásbeliség megerősítette a logikus gondolkodást, az elemzést, úgy a digitális eszközök a vizuális feldolgozást és intuíciót erősítik. Az írásbeliség kora a bal agyfélteke "egyeduralmáról" szólt. Ez volt a domináns, és azok a készségek jelentettek előnyöket az ember számára, amikért a bal agyfélteke felelős: az olvasás, az írás, a beszéd, a számolás és a logika. Ezek mind az egymásutániságra épülnek. A jobb agyfélteke viszont az információkat egyidejűleg értelmezi. Ezért ő a felelős a térbeli-, a vizuális gondolkodásért, a zeneértésért, a képzeletért és a humorért. A digitális gyerekek pedig már kiegyenlítettebb dominanciával rendelkeznek! A megoldás a két agyféltekét összekötő corpus callosum (kérges test) megerősítése, ami akkor következik be, ha olyan tevékenységeket folytatsz, ami mindkét féltekédet igénybe veszi. Ilyen a mozgás, a művészetek, a stratégiai-táblás játékok és a társas helyzetek.
Gondolj arra, hogy a tudás demokratizálódása, az információk gyors elérése alapvetően nem is olyan rossz. (Igazi hátrányokat és lemaradást az eleve hátrányos helyzetű gyerekek körében eredményez. Ők azok, akik nem tudják megfelelően alkalmazni a technika adta lehetőségeket. Erre a felismerésre azonban már számtalan kutató és szervezet eljutott, így a technika az integráció egy újabb formáját is megalkotja. Mára már olyan programok íródnak, amelyek például segítik elsajátítani az értő olvasást azokban a falvakban, ahol a nélkülözés ellenére a televízió és a mobiltelefon alapvetően jelen vannak.)
A demokratizálódás pedig újabb lehetőségeket teremt. Ha beleszületsz, beletanulsz, tudni fogod, szándékod szerint használni is!
Sőt, a digitális kultúra térnyerésével mindenkinek lehetősége adódik, az önkifejezésre!
FOTO:FORTEPAN /20215
Mindebből már élesen látszik, hogy nem magával a készülékkel van a gond, hanem azzal, hogy ki, mikor, mire használja. Amennyiben igyekszel egy olyan digitális felhasználói kultúrát átadni a gyereknek, ami meg is alapozza a jövőjét, nem lesz semmi baj. Még akkor sem, ha tanulás mellett kikapcsolódásra is használja a gyerek a gépet.
Ha "csak játszik", vagy rengeteg TV-t néz a gyereked, akkor sem kell kétségbe esni, a cikk következő részében sok-sok tanáccsal, megoldási lehetőséggel készülünk!
2. részAz elemző gondolkodásra a továbbiakban is nagy szükségünk van. Ezt csináljuk, ha érzelmileg fejlesztjük a gyerekünket (pl. ha nyűgös, ahelyett, hogy letorkollnánk, megpróbálunk együtt rájönni az érzései okára), ezt tesszük, ha egy társas helyzetet meg akarunk érteni, vagy, ha olvasunk. A jó hír az, hogy ezt mind lehet gyakorolni épp úgy, mint eddig! Figyelhetjük magunkat és a környezetünket, elemezhetjük, összerakhatjuk. Sőt, garantált, hogy, ha így cselekszel, a gyereked kiegyensúlyozottabb lesz, kevesebb az esélye a tanulási problémákra és egyáltalán, boldogabb felnőtt válik majd belőle.
Van megoldás!
2.1.: Mire figyeljünk?
Ha innen indulunk, meg kell próbálnod megérteni, hogy a gyereked miért szeretne gépezni, filmet nézni, vagy egyáltalán a virtuális világban lenni. Ne feledd, hogy a könyvek épp olyan addiktívak, épp annyira kiragadnak, mint egy számítógépes játék! Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a késztetés, mindig is megvolt bennünk. Próbáld meg kideríteni, mi olyan különleges, érdekes, vagy izgalmas abban, amit a gyerek játszik, néz. Ha beavatott, próbálj egy kicsit a cinkosa lenni, a játszótársa, és vele együtt elmerülni a tevékenységben. Innen még könnyebb közelebb kerülni a gyerekedhez, vele izgulni, gondolkozni és játszani. A közös élmény, az, hogy megérzi benned az empátiát, azt, hogy bármi áron szeretnél vele lenni, akár számodra eddig kevésé szimpatikus dolgokat is kipróbálni újabb alapokat teremt a gyereked bizalmának. Innen már nincs messze az, hogy ő is partner legyen abban, amit te szeretsz. Ha tényleg szereted a könyveket, és szánsz időt, energiát a gyerekedre, biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ő is meg fogja szeretni az olvasást. Kisebb-nagyobb dacolások ide, vagy oda. Legalábbis meg szeretné majd. Az egyetlen bökkenő, hogy az olvasás a mai gyerekeknek komoly fizikai megerőltetés. Ezért nem árt mielőbb kondicionálni őket! Ehhez pedig sok türelem, és legfőképpen nekik érdekes témák, számukra otthonos nyelvezettel megírt szövegek kellenek. Az olvasás nem feltétlenül magányos tevékenység. Főleg az elején egyáltalán nem az. Sokáig kell dolgozni, míg magára lehet hagyni egy olvasót.
Ebben segít a Kaméleon Olvasóklub!
A 2016/17-es tanévben hatodik évadját kezdi a levelezős játéka alsós gyerekeknek. A célja a kortárs irodalom megismertetése, a szövegértés fejlesztése és a könyvtárhasználat népszerűsítése játékos és izgalmas feladatok segítségével.
Ez az egyetlen olyan országos irodalmi játék, amelyet a szakma egyöntetűen támogat, függetlenül attól, hogy azok állami vagy civil szerveződések: szakmai támogatói többek között a Könyvtárostanárok Egyesülete, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA), a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése, a Tanítók Egyesülete, az Ovi-Suli.hu, azOFOE és a Tanító Módszertani Folyóirat is.
A játék során levélben szöveget, és hozzá tartozó feladatokat kapsz. Mindig van egy határidő, amire vissza kell küldened a megoldásaidat.
A szövegrészletek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a téma, a nyelvezet olyan legyen, ami felkelti a gyerekek és a felnőttek figyelmét. A kortársszövegeket mindig egy klasszikus kíséri. Párban, egymáshoz viszonyítva, együtt olvasva a régi és új szövegeket nagyon izgalmas. A kettő közötti kapcsolatok megtalálása pedig a klasszikus szövegek megszeretésének a kapuját tárja ki a gyerekek előtt.
A játék önfenntartó, az éves díj 3500Ft/fő, mely tartalmazza a feladatlapokat, a gyűjtőmappát, az összes postaköltséget. A gyerekek minden forduló után apró ajándékokat kapnak, és akik jól dolgoznak, az év végén könyvjutalomban részesülnek. Az Olvasóklubban lehet egyénileg is játszani, de jellemzően iskolák, könyvtárak és baráti közösségek állnak össze és jelentkeznek, ezzel is erősítve az olvasás közösségi szerepét.
Jelentkezési határidő: 2016. október 7.
Részletes információkat itttalálsz!
Ha nem tudsz októberig várni, akkor sem kell elkeseredned, mert van egy szuper könyv, ami garantáltan meghozza a kisiskolások kedvét az olvasáshoz. Ez pedig nem más, mit a Kepler62.
Ha olyan könyvet keresel, ami képes hidat teremteni a vizuális és az írott világok között, akkor ez az, ami garantáltan segít. (Mellesleg azok is imádják, akik már régen rákaptak az olvasásra.)
Adott két testvér, akik egyedül maradtak. Az egyetlen lehetőségük, hogy megnyerjenek egy videojátékot. De a játék egy kapu, és a fiúk nem félnek belépni rajta. A könyv igazi különlegessége Timo Parvela (akit az Ella sorozatból már jól ismerhettek) szövege mellett a képek! Az illusztrációk a videojátékok világát teremtik meg a könyvben. A kaland, amibe a fiúk belecsöppennek legalább annyira ott tartja az olvasót, mint a legszuperebb virtuális játékok. Ha még nem nagyon szeret a gyereked önállóan olvasni, azt javaslom, először mindenképpen közösen vegyétek elő a könyvet! Lassan olvassátok, hagyj időt, hogy belemerüljetek a vizuális világába! Garantáltan nem fogod megbánni!
Az olvasáson túl azonban még van egy csomó tevékenység, amivel segítheted a gyereked, hogy a vizuális kultúra térnyerése által dominánsabbá vált jobb agyféltekéje "egészséges egyensúlyban" maradjon a ballal. Ehhez a kérges test megerősítése kell. Mozogjatok sokat. Sakkozzatok és keressétek a társas tevékenységeket! Szánjatok időt a művészi hajlamok kiélésére. Ezek ugyanis mind olyan tevékenységek, amik egyszerre hozzák játékba a két agyféltekét.
Cikkem megírásáshoz az alábbi irodalmakat használtam:
Digitális Nemzedék Konferencia 2012 - Tanulmánykötet
Oktatás-Informatika - Digitális nemzedék konferencia 2015Walter J. ONG: Szóbeliség és Írásbeliség, Gondolat, Budapest, 2010.
Elősző cikkünkben a testiséggel, a szobatisztasággal és a felvilágosítással foglalkoztunk. Ha érdekel, olvasd el itt!
