„Mindig felvillanyozott, amikor megláttam a Budapest táblát.”
A könyvhéten jelent meg a Tilos az Á gondozásában a Budapest off című novelláskötet 13 kortárs szerző közreműködésével, Kárpáti Tibor illusztrációival. Míg hazai illusztrációs munkái során inkább rajzos stílusú képeire mutatkozik igény, addig a New Yorker magazin, és a többi külföldi megrendelő körében pixelekből építkező grafikái örvendenek nagyobb népszerűségnek. Hosszú évek után most a hazai közönség is megcsodálhatja fővárosunk alternatív, pixelekből álló verzióját a Budapest off-ban!
- A Budapest off novelláskötetben 13 kortárs szerző novellája szerepel. A novellákat olvasva kicsit olyan, mintha mi magunk is bebarangolnánk Budapest különböző, néhol ismeretlen részeit. Van olyan budapesti hely, helyszín, ahova gyakran visszatérsz, vagy csak simán szereted?
- Igen. Ilyen például a Margitsziget, ami olyasmi Pestnek, mint a Central Park New Yorknak. Nekem legalábbis nagy igényem volt rá, hogy minél gyakrabban ellátogassak oda, amíg Pesten laktam. Budának elvileg nincs szüksége ilyen oázisra, de a víz közelsége miatt mégis van. Futni is járok oda és ha egy mód van rá, nyáron is próbálom odaszervezni a programokat. A lakóhelyemet is nagyon szeretem a Kurucles és Lipótmező határán. Órákat tudunk sétálni a feleségemmel. Mindketten alföldi, síkvidéki részről jöttünk, de elég gyorsan hozzászoktunk a meredek utcákhoz és nem volt nehéz beleszeretni a környékbe. Újabban nagyon szeretek az Apáthy-szikla tetejéről gyönyörködni a panorámában, illetve a Napraforgó utca bauhaus stílusban épült házai között sétálni. Ezek valahogy kimaradtak, mielőtt ideköltöztünk. Régen ugyanígy a körúti lakásunkból csináltunk városnéző túrákat, akkor a belvárost jártuk be a Blaháról indulva. Azt hiszem elég sok arcát megismertük már a városnak.
- Mely novellák nyerték el leginkább a tetszésed a novelláskötetből? Értem ezalatt a személyes kedvenceket, illetve azokat, amelyek illusztrációs szempontból hálásabb helyszíneken játszódtak.
- Az óbudai panelsor egyértelműen a leghálásabb az ábrázolás szempontjából. Egy-két óra alatt készült, és az egyik legjobb kép a könyvben. Eleve adja magát a panel négyzetrácsa, így ezzel alig kellett foglalkoznom, pillanatok alatt ment az építkezés. Inkább az emésztett fel időt, hogy minden egyes lakás erkélyét, redőnyét, légkondiját a valós Google Street View fotó után megcsináljam. Azért éreztem ezt fontosnak, hogy élettel teli legyen a kép, az erkélybeépítések és az ablakszárnyak számainak variálása hűen tükrözi a valóságot. Ezt a valahol gyönyörű kakofóniát nem is lettem volna képes kitalálni magamtól. A másik személyes kedvencem Kiss Tibor Noé írása Wekerléről. Nagyon tetszik a novella hangvétele.
Hogyan készültek a Budapest off-ban szereplő illusztrációk?
- Próbáltam a neten megkeresni a pixeles ábrázolás kötöttségeinek leginkább megfelelő fotót és az alapján dolgozni. A legpraktikusabb a centrális perspektíva, vagy amikor az épületről egyszerű homlokzati rajz készíthető. Kötött pixelszámmal dolgoztam az egységesség miatt, azaz ugyanolyan méretű négyzetek vannak az összes illusztráción. Ami meghatározó volt minden képnél, az az ablakok osztása. Ez nagyban befolyásolja egy épület karakterét, ezért ez volt mindig a kiindulási alap. Illetve a figurák mérete, ami egy ember magasságával egyezik meg. Próbáltam ügyelni a fekete és fehér kellemes egyensúlyára. Ebben már elég nagy a tapasztalatom az egyszínes magazin illusztrációim révén.
- Az egyik novellában a főszereplő egy rossz emlék hatására inkább elkerüli addigi törzshelyét. Te jártál már így? Akár Budapesten, akár Szegeden, ahol a gyerekkorod is töltötted.
- Akármennyire is gondolkodom, nem jut eszembe ilyen helyszín. Van egy-két kellemetlen élmény, de van bőven jó élmény is, ami felülírja azt a kevés rosszat.
- Egyszer mesélted, hogy sok nyarat töltöttél gyerekként Budapesten. Mielőtt felköltöztél volna, milyen látnivalók voltak az állandó programpontok?
- A szüleim még kiskoromban elváltak, így Szegeden éltem anyukámmal, de minden szünetben feljöttem Pestre édesapámhoz. Imádtam Budapestet. Amikor a régi 5-ös úton jöttünk fel kocsival Szegedről és megláttam a Budapest táblát, mindig teljesen felvillanyozott - szinte szó szerint a rengeteg fénnyel. Apám a 13. kerületben, Angyalföldön lakott. A Gyöngyösi utca környékéről csak jó emlékeim vannak. Kétszer jártam az elmúlt 20 évben arrafelé, és mindkétszer otthon éreztem magam. A lépcsőház illata még mindig benne van az orromban. Amikor Pestre értem, legelőször mindig a hét vezér szobrát néztük meg a Hősök terén, ami valamiért teljesen elvarázsolt. Aztán Városliget, Vajdahunyad vára, Szépművészeti Múzeum, télen a városligeti tó korcsolyával. És természetesen az Állatkert, azt sose lehetett kihagyni. Citadella, Libegő, Csillagvizsgáló, Budai Vár, Nemzeti Galéria, Hadtörténeti Múzeum… Apám ugyanúgy élvezte, mint én. Eveztünk a Dunán a Római partról indulva, erdőt jártunk a Budai hegyekben. Kocsival meg bejártuk az egész várost. Édesapám rengeteget szinkronizált, én meg szívesen mentem vele. A szinkronstúdiók a város egymástól távoleső pontjain helyezkedtek el, Zuglótól egészen a Hűvösvölgyi úti Pannóniáig. Érdekes, hogy egyszer-egyszer még most is bevillannak képek autózás közben, hogy jártam már itt apámmal gyerekként. Az autóból mozizás is az egyik kedvencem volt amúgy.
- Hamarosan apuka leszel. Mik azok a látnivalók, amikről már most biztosan tudod, hogy majd mindenképpen meg akarod mutatni a kislányodnak?
- Rengeteg van, az én gyerekkori kedvenceimet biztosan végigjárjuk. Először nyilván a zöldebb részeket fogjuk felfedezni, a belváros építészetét talán későbbre tartalékoljuk. De a csillagvizsgálót biztosan nem hagyjuk ki. Már csak azért sem, mert én is kedvet kaptam most, ahogy visszaemlékeztem a gyerekkori élményekre.
- Hol juthat hozzá Budapest OFF-os nyomataidhoz az, akinek megtetszenek a könyvben található illusztrációid?
A Rododendron galériában lehet őket kapni jelenleg. De valószínűleg majd bővül a lista.
- Amennyiben valaki még nem olvasta volna a kötetet, te mit javasolnál személy szerint, melyikkel érdemes kezdeni a sort?
- A legelsővel, Berg Juditéval, aztán szépen sorban. Mindegyik sztori érdekes, érdemes elolvasni mindet.
- Milyen terveid vannak az év második felére? Hol tekinthetőek meg legközelebb műveid?
- Kifestem a lakást, megcsinálom a jogosítványt, kidekoráljuk és berendezzük a gyerekszobát. Közben csinálom az illusztrációkat is természetesen. Jelen pillanatban a francia GQ magazinnak egy 10 pici fekete-fehér képből álló képsorozatot. Ilyenből rengeteget csináltam a New Yorkernek is, az egyik kedvenc műfajom. Októbertől pedig a kislányunk gondoskodik nekünk feladatokról. Nagyon várjuk már!(A cikk nyitóképe Bach Máté fotója.)
Rendeld meg a Budapest OFF - kortárs novellák című könyvet itt!