Sebek. Amik látszanak, és amik nem. Eve Ainsworth legújabb könyve ezt a témát, és az önbántalmazást járja körbe. A magabiztosnak tűnő és népszerű Gabinak van egy titka – olyan borzasztó titka, amit nem mondhat el sem a családjának, sem a legjobb barátnőjének. Vajon el tudja rejteni azt, ami látszik? - Olvasd el a könyv első fejezetét!
Ugyanúgy állok a szobámban az ablaknál, mint mindig, az érzés mégis más. Úgy értem, szinte semmi nem változott az elmúlt tizenöt évben. Még mindig ugyanarra a szürke parkolóra nézek. Ugyanúgy ott áll egy vagy két elhagyatott autó valamelyik sarokban horpadtan, bevert ablakokkal. És apa is ott van megint, a betontenger közepén, veszi át a kocsmába hozott árut. A szállítólevélen pipálja a hordókat, és közben a sofőrrel nevetgél. Kis terpeszben áll, hasa rálóg szorosra húzott övére. Innen föntről jól látom a kopasz foltot, amit annyira igyekszik elrejteni. Még mindig srácnak tartja magát, mintha közéjük tartozna. Jól van itt. Mindig is jól volt.
De már nem tudom, mit csinál.
Régen tudtam volna. Azelőtt. A régi énem tudta volna. Ott lettem volna vele, tettem-vettem volna.
Cikiztem volna Terryt, a sofőrt, hogy késett tíz percet. Nevetgéltem és viccelődtem volna, mint akinek nincs is másra gondja.
Apám lánya voltam. Ezt mondogatta mindenki, mert annyira hasonlítottunk. Pedig mekkorát tévedtek. Egy kicsit sem hasonlítok
rá. Már nem.
Nem mintha ezt bárki látná – a külvilág felé ugyanaz a lány vagyok. De az számít, ami belül van; és belül megváltoztam.
A parkoló mögötti fal foltokban mállik. A hozzá tartozó kert átbukik rajta, mintha menekülni próbálna – hatalmas gazok és indák kúsznák át a téglák közti repedéseken. A távolban ki tudom venni egy óriási trambulin tetejét. Régebben látszottak a McKenzie
ikrek, amint fel-le ugrálnak, kifacsart figurákat rajzolnak az égre, de most már túl nagyok az ilyesmihez. Gondolom, az egész tákolmány csupa rozsda. Az biztos, hogy féloldalas; mintha csak a téglafal tartaná, hogy fel ne dőljön.
Jobbra garázsok állnak. A velem szemben lévőbe betörtek, az ajtaja úgy lóg a zsanéron, mint egy kiesni készülő tejfog. Nem hinném, hogy túl sokan tartanák még ott az autóikat.
A garázson túl, a kanyarban sorakoznak a helyi boltok. Az újságos, a közért, a fodrász. Régebben mindig arra mentem, próbáltam előre kiszámolni, mennyi idő alatt futok el Del közértjébe a heti édességadagomért.
Ha az utcán nem járt senki, két percen belül megvolt, de ha Del megállított, hogy beszélgessünk, általában valami halál unalmas dologról, mondjuk, a suliról, akkor persze több időbe telt. Azóta Del megöregedett, a fiai viszik a boltot, ők meg nem veszik a fáradságot, hogy bárkivel leálljanak beszélgetni. Örülhet az ember, ha egy mosolyt kiprésel belőlük.
A garázsok mögött van a főutca, a Washington Road, mögötte pedig a skatepark – a pálya, amitől ha csak rágondoltam, már bizseregni kezdtem. Ugyanígy álltam itt, néztem kifelé, és arról álmodoztam, azt tervezgettem, mit csinálok majd legközelebb, ha ott leszek.
Az a park jelent nekem mindent. És ez, azt hiszem, mindig is így lesz.
Az üvegnek nyomom az orrom, és magam elé képzelem az odafelé vezető utat a fák takarásában, a garázsok mögött. Ha hunyorítok, látom a kémények körvonalait, ezeket az egyforma kis építményeket, amik olyanok, mintha kövér emberkék fészkelték volna be magukat a lombok közé. Bárcsak oda tudnám vonszolni magam! A házához. Bárcsak teleportálni
tudnám magam az üvegen és az égen át, hogy ott álljak a düledező, roskatag terasza előtt! Szeretném rátenni a kezem arra a durva, kiszáradt fára, és belökni a kaput. A kaput, ami mindig be van szorulva.
Ugyanakkor azt kívánom, hogy soha többé ne kelljen ott lennem!
Már most annyira hiányzik.
Ez vagyok én. Össze vagyok zavarodva. Buta vagyok és sebzett. Minden tönkrement. Valaki kikapcsolta bennem a fényeket, és ez borzasztó. Elhagyatott épület vagyok, amiben zörögnek a szellemek és az emlékek.
Ha az utcán megszólítunk bárkit, legyen az gyerek vagy felnőtt, hogy sorolja fel a kedvenc mesefiguráit, az első ötben biztosan benne van Rumini, Boribon, a Kockásfülű nyúl, Maszat, vagy Kippkopp neve. Olyan karaktereké, akik életközelségükkel és nagy szívükkel megvetették a lábukat a világ gyerekeinek (és felnőtteinek) könyvespolcain. És velük együtt ott ül a képzeletbeli polcon egy miniatűr Marék Veronika és miniatűr Berg Judit, akik mindenki nagy örömére továbbírják ezeket a történeteket. Nem csoda, hogy idén mindkettejüket díjazták az Ünnepi Könyvhét keretein belül! tovább...
Amellett, hogy a közönség szívét már elnyerte A villamos és a Bocs, hogy élek, külön öröm, hogy a szakma is folyamatosan felfigyel rájuk. Ezúttal Szép Magyar Könyv díjjal jutalmazták a kiadványokat. A könyvek alkotóinak ezúton is gratulálunk! tovább...
Idén is két boltunk programszobáiban táborozhattok majd: a Bartók Pagonyban és a Zuglói Pagonyban. Különféle érdekes és izgalmas tematikus táborokkal várjuk a gyerekeket, hogy élményekben gazdag, feledhetetlen nyarat töltsenek el velünk! Nálunk találkozhatnak Ruminivel, legózhatnak, társasjátékozhatnak, filmet forgathatnak, alkothatnak vagy elrepülhetnek a mesék és a múzeumok világába is.Olvass tovább, tudj meg mindent! tovább...
Különleges díjjal gazdagodott a Pagony könyvesbolthálózata: az első magyarországi Visa – Boltok Boltja megmérettetésen a Bartók Pagony első helyezést ért el. Azért különösen fontos ez az elismerés a Pagony számára, mert a díjakat a vásárlói élmény és elégedettség alapján kapták meg az üzletek. Ezzel a Kiadó kapott egy erős visszajelzést arról, hogy sikerült elérni azt, ami a bolthálózat indításával célként kitűzött maga elé: a Pagony könyvesboltokba betérni kiemelkedő kulturális és közösségi élmény. tovább...
Tudjuk, hogy közhelyes, de őszintén, egy igazi könyvmoly számára van pihentetőbb annál, mint amikor egy vízparti fa árnyékában hűsölhet a kedvenc könyvével? Ugye, hogy nincs! Mutatunk egy csomó könyvet, ami a nyáron nem maradhat le az olvasmánylistádról! tovább...
Új résszel bővült a Tölgyerdő meséi-sorozat! A legapróbbak legnagyobb örömére egy vadonatúj, szupercuki lapozó érkezett a világhírű Julia Donaldson – Axel Scheffler párostól! Számodra is fontos, hogy a picik már az első pillanatoktól kezdve szeressék a könyveket? Szeretnéd, ha a meseolvasás interaktív, közös élmény lenne az egész családnak? Akkor a Tölgyerdő meséi praktikus, kicsi, elnyűhetetlen könyvecskéivel nem lőhetsz mellé! Ismerd meg a sorozatot ebből a cikkből! tovább...
Itt a jó idő, mehetünk kirándulni! Ha már eddig is a járművek bűvkörében élt a gyereked, akkor a kirándulások alkalmával biztos találkozni fog olyan közlekedési eszközökkel, amikről ezer kérdése lesz! Ha pedig már iskolás a csemete, és lassan elkezd önállóan jönni-menni, akkor a biztonságos közlekedés szabályairól is érdemes lesz átlapozni pár képeskönyvet. Ne keress tovább, van pár szuper tippünk! Kattints ide! tovább...
Táborozni szuper dolog! Biztosan neked is rengeteg emléked fűződik a különböző nyári táborokhoz, melyeket még most is mosolyogva idézel fel. Most összeszedtük a legkedvencebb táboros könyveinket. Ovisoktól a középiskolásokig mindenkinek találsz itt valami izgalmasat! Olvass tovább! tovább...
Abban, hogy rengeteg szuper ovis könyvet tudunk ajánlani, az a legjobb, hogy te kiválaszthatod pontosan azokat, amik testreszabottan nektek íródtak! Te tudod a legjobban, hogy a gyerkőcödnek milyen a temperamentuma, mit szeret igazán, és mi az, amitől fejvesztve menekül. Böngészd át a csupaovis, csupakönyves szemlénket, és gyűjtsd össze az igazán nektek való mesekönyveket a vidám óvodás évekért! tovább...