Milyenek a modern tündérek?
A tündérek minden hetvenhetedik esztendőben születnek, szerelmes tündérfiúk és tündérlányok csókolózásából, aminek eredményeképpen csillogó szappanbuborékok szállnak az égből, amiből kipattannak a tündérkék. Minden kis tündérnek rengeteget kell tanulnia ahhoz, hogy megtalálja végleges tündérmesterségét, hogy aztán Patak Csobogtató, Felhő Fújó, vagy Sötétben Látó Tündér váljék belőle. Vagy nem mindegyik tündérmese ilyen?
Tedd kosárba a Sötétben látó tündért!
A legtöbb mai tündérmese már nem áttetsző szárnyú, légies varázslényekről szól, inkább karakteres, sajátos tulajdonságokkal bíró, szeretnivaló mesefigurákról. Gimesi Dóra meséi például hemzsegnek a sokszor nagyon is emberi tündérektől. Ott van mindjárt a Csomótündér, aki az egymásnak rendelt királyfiak és királylányok életét csomózza össze a cipőfűzőjüknél fogva, hogy boldog házasságban és bővülő szép családban éljenek. Ám néha a csomózásba is hiba csúszhat - inkább emberi mint tündéri. Ez a keserédes történet érzékenyen mesél arról az élethelyzetről, amikor egy családban nem idillien alakulnak a kapcsolatok. Segítő mese, mert elbeszéli a gyerekek számára a nehezen elbeszélhetőt, mert szemléletesen és kíméletesen foglalja mesébe, hogy mikor következik be egy családban a válás.
Gimesi Dóra tündérei mélyérzésűek, szerelmes természetűek, és leginkább nőneműek. A macskaherceg kilencedik élete című könyvében két történetet mesél, két különböző tündérlánnyal a középpontban. Egy folyton folyókban, tengerekben száguldó vízitündér számára pont Budapesten áll meg az idő, amikor végzetszerűen belebotlik egy kőből faragott királyfiba, aki évtizedek óta glóbuszt tart a feje fölött egy ház bejáratánál. Találkozásuk sorsdöntő, mindent megváltoztat az életükben. A másik történet főszereplője egy tavasztündér, akit különleges szerelem fűz a Macskaherceghez. A csélcsap úrfi megbántja a tündérlányt, aki ezért bűvös átkot kér rá, még annak árán is, hogy ő elveszti varázserejét, és elfelejt tündérnek lenni. A macskaherceg pedig soha többé nem tud emberbőrbe bújni: macskaként élheti csak le kilenc életét, míg a tündérlány halandó emberként néz szembe az idő múlásával.
Egy harmadik Gimesi Dóra könyvben, a Tündér csizmájában a tündérhölgy egy élemedett korú illető, aki ujja köré csavar egy megkeseredett cipészmestert, aki a világ gyors változása miatt megharagudott fiaira, az életre, és bezárkózott a magányába. A tündérhölgy azonban kizökkenti a búskomorságából, és az öreg cipész végül saját magának is hétmérföldes csizmát készít, hogy az ellenállhatatlan tündér után szaladjon, ki az Életbe.
Kolozsi Angéla tündére sem szokványos. A Bódog és Szomorilla című mese női főszereplője ugyanis annak ellenére, hogy tulajdonképpen tündér, nem tud varázsolni. És nem valami kedves, nem is segítőkész. Tündérsége akkor kezd megváltozni, amikor belebotlik Bódogba, a birodalom nélküli királyfiba. Kapcsolatuk cseppet sem zökkenőmentes, de a mese végére meglesz a birodalom, a varázserő, és a szerelem is.
És itt van még Mazsi, a kócos tündér! Stiglincz Milán Igor meséjének főhőse igazi modern tündérke, aki egy kinyafogott esti fejből mesélésből született. Nati ugyanis addig nyaggatja apukáját, amíg az végül kitalál egy kócos hajú, bozontos szemöldökű, cserfes tündérlányt, akinek kedvenc eledele a kávézacc, ráadásul be nem áll a szája. Mindez akkor válik nagyon izgalmassá, amikor másnap a kitalált kis tündérke teljes valójában előbújik Nati uzsonnás zacskójából. Mazsi maszatosan, nagyszájúan, harapósan, de nagyon szerethetően jelenik meg Nati életében, sok- sok galibát okozva a kislánynak, akinek muszáj titokban tartania új barátja létezését, mert ha a szülei nem engedik, hogy kutyát tartson, akkor biztos, hogy egy tündért sem engednének meg neki.
A modern mesevilág szüleménye a Holdas Hanna-sorozatis, amelynek főhőse egy Vámpírtündér. Hogy ez hogyan lehetséges? Pont úgy, ahogy az embereknél is szokás. A mama tündér, a papa vámpír, így a kislány kicsit mindkettő. A tündérségből és a vámpírságból is az előnyös tulajdonságokat örökölte. Szereti a feketét, denevérekkel barátkozik, de a napfényt is imádja, ugyanakkor hasonló dolgok történnek vele, mint az embergyerekekkel általában. Iskolába kell járnia például, de megy osztálykirándulásra, szülinapi buliba, és még bajba is kerül. A könyv nagysága, betűmérete és a történet izgalma szerint az első olvasós korosztályt célozza az amúgy kifejezetten népszerű sorozat.
Azért azoknak sem kell mese nélkül maradniuk, akik klasszikus tündérekre vágynak. Boldizsár Ildikó egész gyűjteményt válogatott össze Esti tündérmesék című könyvében, amelyben elsősorban népmesék szerepelnek. A történeteket színesíti, hogy a magyar mesék mellett a tündérekkel teli ír és skót népmesék közül is megismerhetünk néhányat.
Tony Wolf sorozatának tündéres darabja, a Mesél az erdő a tündérekrőlmár klasszikusnak számít. Az erdei törpékhez hat igen karakteres „szárnyas” érkezik vendégségbe. Búzavirág, Alma, Csalán, Berkenye, Tulipán és Orchidea jutalomútként kapták a kirándulást a Nagy Tündértől. A sorozat többi részéhez hasonlóan izgalommal, humorral teli mesét kapnak a gyerekek.
