Miért nem fáznak a pingvinek?

Győri Bori kreatív blogja

Az elmúlt években mintha elmaradna az igazi tél, legalábbis minket elkerül. Persze kell sapka, sál, kesztyű, de sem egy rendes hógolyózásra nem nagyon van alkalom, sem a szánkót nem érdemes előkeríteni a pincéből. Cserébe rengeteg pingvint esznek a gyerekeim. Gyerekpingvint, ha értitek, mire gondolok. Addig-addig, míg a hároméves azt hitte, a pingvin eleve csokiból van. Ekkor gyorsan nekiálltunk kinyomozni, milyenek is a pingvinek. Ha többet akartok megtudni a pingvinekről, olvassátok el A pingvin, aki mindenre kíváncsi volt című könyvünket!

Most pedig kísérletezésre fel!

Nekem nagyon tetszik, hogy ha felmerül egy-egy kérdés, például az, hogy milyenek a pingvinek, a gyerekek már teljes természetességgel, maguktól fordulnak a számítógéphez, és profi módon néznek utána bárminek. Persze abban még segíteni kell, hogy kitaláljuk, melyik az értékes és melyik az értelmetlen találat, de pillanatok alatt jobbnál jobb pingvines videókat keresnek maguknak.

Persze a rendes ismeretterjesztő filmek mellett hamar belefutottunk a BBC klasszikus pingvines gagjébe, nézzétek meg ti is, jót fogtok mulatni! Ez persze remek alkalom volt arra is, hogy megbeszéljük, nem kell mindent rögtön elhinni (ennek bizonyítására megnézhetitek a werkfilmet is hozzá.)

No de térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz: miért nem fáznak a pingvinek?

1. kísérlet

pingvin1.jpgA hatalmas jéghegyek között úszkáló pingvineket nézve jogosan merült fel a gyerekekben a kérdés, hogy miért nem fáznak a pingvinek a jeges vízben. Egyik este pár jégkockatartót raktam a mélyhűtőbe, hogy másnap ovi utánra megfagyjon bennük a víz.

Hazaérve elővettük a kísérletezés összes kellékét:

Először beledobálták a jégkockákat a tálba (rögtön nyilvánvaló volt, hogy sokkal több jégkockát kellett volna készítenem, vagy kisebb tálba rakni őket, mert így túl rövid életűek voltak a jégdarabok.
pingvin2.jpgA gyerekek még bőven játszottak volna velük, amikor már morzsányira szétolvadtak). Mind a ketten kipróbálták, hogy mennyi ideig tudják csupaszon bedugni a kezüket a jeges vízbe. Ez persze remek alkalom volt egy kis sikítozásra.

Aztán következett a szőrös kesztyűbáb. Ezzel már egy fokkal tovább bírták, de hát hiába a puha szőr, ez is hamar elkezdett átázni és lehűlni.

Utána jött a kísérlet csúcspontja, a disznózsír. Kellett némi bátorság és igényelt némi odafigyelést, hogy ne legyen az egész konyha és mindkét, a jégtől enyhén eksztatikussá vált gyerek csupa disznózsír. 
pingvin3.jpgElőször felvették a vékony (chilipucoló dm-es) gumikesztyűt, addig én jól megtömtem a nagyobb kesztyűt zsírral. A zsírral kibélelt kesztyűt ráhúztuk a kisebb gumikesztyűbe bújtatott kezükre, és már merülhettek is a jégkockák közé. Na, így persze már jó ideig nem fáztak.

A kísérlet magyarázata: a zsír taszítja a vizet, és gátolja a kezünk hőleadását, hőszigetel. A pingvinek bőre, zsíros tolla, és bőr alatti zsírrétege hasonlóan funkcionál mint a duplakesztyű a disznózsírral.

2. kísérlet

Hogyan tudunk egy sima madzaggal (jég)halakat halászni?

Ez a kísérlet a víz, illetve sós víz olvadását és fagyását szemlélteti.

Eszközök:

pingvin5.jpgA gyerekek imádnak rejtélyeket megfejteni, például egy lehetetlennek tűnő feladatot egy egyszerű, de látványos varázstrükkel megoldani. Ilyen varázslás, amikor megtanuljuk a csúszós jégkockákat egy egyszerű madzaggal kihalászni.

Miután egy ideig játszottak a jéggel és a madzagokkal (persze nem fogtak egy jéghalat sem), megkértem, hogy tegyék a madzagokat a vízfelszínre. A madzagok felfeküdtek a jégkockákra. Ezután megszórtuk a madzagjaikat sóval. Ekkor következett a kísérlet legnehezebb szakasza: várni kellett. Háromszor egymás után elszámoltak húszig, exponenciálisan növekvő hangerővel. Végül megfogták a madzagok kilógó végét, és óvatosan elkezdték felemelni. Valószínűleg nem ártott volna kicsit tovább várni, de azért így is rátapadt jópár jégkocka a madzagjaikra.

A kísérlet magyarázata: a sós víz fagyáspontja alacsonyabb a tiszta víznél, így a jégkockák először kicsit megolvadnak, majd ahogy a a só eloldódik a nagy tál vízben, a jégkockák tetején a madzagot körbevevő víz sótartalma csökken, fagyáspontja megnő, és újra megfagy.