Maszatolásra fel!
Ismeritek Trutymóékat? Trutymó úr, Trutymóné és Boldi, a lopott gyerekük kicsit furák. Ráadásul furábbnál furább kalandokba keverednek. És kicsit gusztustalanok is. De a gyerekeket sem a furaság, sem a gusztustalanság nem szokta zavarni, sőt. Saját tapasztalatom szerint, ha nincsenek lepisszegve, nagyon is fogékonyak, és bármikor könnyen kaphatóak egy kis gusztustalankodásra.
A következő maszatolós játékokat a legnagyobb jó indulattal sem nevezhetjük kézműves tevékenységnek, talán kísérletnek, de ha őszinték akarunk lenne, leginkább trutyi projektnek titulálhatjuk őket. A felnőttek számára lehet, hogy kicsit ijesztőek, de garantált, hogy a gyerekek élvezni fogják őket. Ígérjük, egyik sem okoz maradandó károsodást, sem a résztvevők mentális állapotában, sem a fizikai környezetükben.
Aki egy gyors és egyszerű vacsora előtti játékra vágyik, próbálja ki az ooblecket. Ha pedig véletlenül éppen olyan napunk van, hogy a gyerekeket nehéz bevarázsolni a kádba, készítsünk egy adag színes habot, nem sok gyerek van, aki ennek ellen tudna állni.
Oobleck
Az ooblecknek nincs magyar neve, egy az angol nyelvterületen népszerű Dr. Seuss könyvben szereplő ragacsról kapta a nevét. Két dolog kell hozzá: víz és keményítő. Na jó, meg egy jó nagy adag lazaság és humorérzék. És hogy mit lehet vele csinálni? Pofon egyszerű: megfogni, elengedi, rácsapni és belemerülni. Elmondva semmi, de ha egyszer kipróbáljátok…
Ha gyorsan megfogjuk, szilárd, ha lassan próbáljuk megfogni, kifolyik az ujjaink közül. Ha rácsapunk, keménynek, szilárdnak érezzük, ha lassan nyúlunk bele, akkor könnyedén belemeríthetjük a kezünket. Bátran tegyük bele mi is a kezünket, felnőttként is nehéz abbahagyni. Ha tudományos kísérletként szeretnétek tálalni a trutymót, akkor itt találtok egy jó leírást a tapasztalt jelenségről: http://nuclearmorphology.hu/kiserletek/a-felreertett-folyadekok/.
Kell hozzá:
- 2,5 dl langyos víz
- kb. kétszer ennyi keményítő
- ételfesték
- egy edény az összekeveréshez
- egy nagy tálca a maszatoláshoz (mi a sütőtálcát használtuk)
Öntsük bele a vizet a tálba, majd adjunk hozzá annyi keményítőt, hogy már nehéz legyen keverni . Tegyünk bele egy kevés ételfestéket is, hogy színes legyen, keverjük össze, és már kész is. Vagyis majdnem. Nekünk a nagy kutyulásban kicsit túl sok lett a víz, a keményítőnk viszont már elfogyott, és nem állt össze a trutyi. A gyerekek ott álltak felgyűrt ruhaujjal, kotyvasztásra készen, jól felspannolva. Pörgött az agyam, hogy mit tegyünk bele, hogy működjön. Megvan, puding! Így került ez oobleckbe egy zacskó csokipuding (80 % keményítő), ami pont elég volt, hogy összeálljon. A vidám rózsaszín folyadékból így mocsárrózsaszín lett, de ez az élvezetből ez cseppet sem vont le, csak a fényképeken néz ki még rémesebben ez az amúgy sem a vizuális vonzerejére építő projekt. A gyerekek megfogták, hagyták kifolyni az ujjaik között, kézlenyomatot készítettek, kanalazták, rajzoltak bele az ujjukkal. Végül egy boszorkányokról és méregkeverésről szóló halandzsaéneket is költöttek a kotyvasztás mellé. Ne ijedjünk meg, ha fröcsköl szanaszét! Egy nedves szivaccsal bármiről könnyedén lemosható, és nem ragad. Az ételfestékkel legyünk óvatosak, a miénk szerencsére nem fogja meg a ruhát. Az ooblecket ne a lefolyóba öntsük, hanem a kukába.
Akinek van otthon egy mélynyomója, és elég bátor, hogy egy kis ooblecket a közelébe engedjen, mindenképp próbálja ki ezt a látványos kísérletet: http://indavideo.hu/video/Az_oobleck_szornyek_feltamadasa
Színes borotvahab
Ezt még receptnek sem nevezném: vegyük elő a borotvahabot, nyomjunk ki egy tálba annyit, amennyit nem szégyellünk, keverjünk bele egy icipici ételfestéket, mire ezzel megvagyunk a gyerekek már maguktól a kádban lesznek. Miután minden elérhető négyzetcentimétert bekentek színes habbal, adjunk nekik egy-egy szivacsot, és meglátjátok, a lemosás is legalább olyan jó móka lesz, mint a pacsmagolás. Ráadásul a fürdés végére nem csak a gyerekek, hanem a kád, és körülötte karmagasságig a csempe is ragyogó tiszta lesz.
