…már csak 300, 251,139, 51 oldal… és.vége!!!!!!!!

Középiskolások a kötelezőkről 5. - Egri csillagok

Az Egri Csillagok sokak számára egy vontatott és unalmas kötelező olvasmány. Bevallom őszintén, én is rettegtem, amikor bele kellett vágnom, de fokozatosan készültem az elkerülhetetlenre. – Horváth Hanna, kamaszkritikus írása

Ismeritek Korcsmáros Pál képregényeit? Hatévesen találkoztam velük, és olvastam el jó párat. A rövid, izgalmas és lényegre törő történetmesélés a szép képekkel nagyon megfogott. Időközben sorban jelentek meg az átdolgozott kötelező olvasmányok könnyített verzióban Nógrádi Gergely tollából, aki minden kötelező olvasmánynál nagy segítségünkre van/volt/lesz. Hatodikosként aztán belekezdhettem egy olyan regénybe, ami terjedelmével és „hírével" inkább elrémiszti az embert, mintsem ösztökéli, hogy fejet hajtson a szerző nagyszerűsége előtt.

Sokak szerint ez a könyv már a múlté és élvezhetetlenné vált az évek során, és ezt én teljes mértékben megértem. Ám most arra kérek mindenkit, felejtse el a régies szavakat, azokat az igazi magyaros nyelvtörőket és a kilométer hosszú leírásokat, amikért az ember néha a századik emeletről hajítana ki a könyvet. Valóban, mi már egy gyorsabb, pörgősebb világba születtünk, a rövid kérdések, lényegre törő válaszok, azonnali információk világába. Pedig…

ecs2.jpg

A történet a 16. században, a várháborúk idején játszódik. Bornemissza Gergely életén keresztül ismerjük meg a korabeli magyarországi eseményeket: a török hadjáratokat, Török Bálint fogságba esését, és kiszabadítására tett kísérletet, a szultán elleni merényletet, Eger várának ostromát. Miközben emberek életét kísérhetjük nyomon: Cecey Éva és Bornemissza Gergely gyerekkori barátságának házasságban való kiteljesedését, Jumurdzsák vesszőfutását, Dobó egri diadalhoz vezető életútját, az öreg Cecey több embernek is elegendő életét, a cigány Sárközi kalandjait.

… ez egy szerethető könyv. Minden, ami Gárdonyi regényében megtörténik, a 21. században is valóságos. Hiszen most is van gyerekrablás, a világ különböző pontjain háborúk dúlnak, és napjainkban is köztünk élnek a kapzsi, lusta, gőgös, áruló, köpönyegforgató, szerelmes, bosszúvágyó, a hazájukért, embertársaikért tenni akaró emberek. Ha a történetet egyrészt kihámozzuk a néhol hosszadalmasra sikeredett leírásokból, másrészt eltekintünk a régies nyelvezettől, akkor egy izgalmas kalandregényt olvashatunk, ami egy hősies harcban éri el csúcspontját.
A számos szereplőt felsorakoztató műben egyik kedvenc alakom Dobó István volt. Tetszett az esze járása (ha szabad még ilyet mondani). Olvasás közben éreztem, hogy felnézek rá, mert még akkor is nyugodt és megfontolt tudott maradni, amikor mások már elvesztették volna a fejüket, nem borította el az elméjét a győzni akarás és dicsőség. Igazi hős alkat.

A másik kedvenc karakterem Vica volt. Főképp azért, mert a törékenység és védtelenség érzetét keltő, a regényben nővé cseperedő lányban egy erős, szókimondó, bátor és hűséges embert ismerhettünk meg, aki férfiruhában küzd az elveiért és tűzön-vízen átmenne a szeretteiért. Sokaknak példakép.

Vetkőzzétek le tehát az előítéleteiteket és élvezzétek a kalandot, miközben akár kisgyerekből hős várvédővé vagy selypítő leánykából merész, tettre kész asszonnyá vagy Török Bálint tisztjéből egy vár hős parancsnokává válhattok!