Könyvek iskolai színjátszáshoz
Nehéz olyan színdarabot választani iskolai színjátszáshoz, ami a közönségnek is érdekes (= nem látták még ezerszer), nem túl felnőttes a gyerekeknek, és még jó is játszani. Hogy legközelebb már könnyebb legyen a döntés, színpadra vihető, drámaként megírt könyveket válogattunk a Pagony kínálatából, amiket olyan sikeres ifjúsági szerzők írtak, akik nem csak formálják, de nagyon jól is ismerik a mai gyerekek ízlését. Segítségül megadtuk, hány szereplővel érdemes elképzelni a darabot, de mindenek előtt tartsuk észben, hogy a megvalósításnak valójában csak a kreativitás szab határt, és a legfontosabb, hogy a színjátszást mindannyian élvezzük!
Egy ókori klasszikus új köntösben: A rettentő görög vitéz (Zalán Tibor)
~15-20 szereplő
Zalán Tibor feleleveníti Thészeusz, a jámbor vándor történetét, aki a monda szerint megfogadta, hogy mindenképpen veszélyes kalandokba keveredik, szörnyeket győz le, és megkeresi az apját, de soha senkivel sem fog erőszakoskodni, csak akkor folyamodik testi erőhöz, ha önvédelemről van szó. A szerző hű maradt a görög hős mondájához, aki többet ésszel, mint erővel alapon veszi az akadályokat, de frappáns humorral és a verses elbeszéléssel, könnyeddé és befogadhatóvá varázsolja ezt az ókori mondát. Ami a legjobb benne, hogy nem attól vicces, hogy közönséges, hanem hogy folyamatosan rámutat az erőszak értelmetlenségére, és arra, milyen könnyű a szörnyetegek ellen fordítani saját fegyverüket. Rövid kis mű, így ezt nem nagyobb volumenű iskolai színdarabhoz, inkább történelem- vagy irodalomórát kiegészítő, osztályt összekovácsoló színjátékhoz ajánlanánk. Ha ezek után beszippantana titeket Zalán Tibor ironikus humora és a folytatást követelnétek, – amin nem csodálkoznánk, – jó hírünk van: a könyvnek van már egy magyar párja is, a Háry János kalandjait feldolgozó Rettentő magyar vitéz!Rendeld meg itt!
Mély elmerülés az irodalmi metahumor hálójában: Líra és Epika (Szabó Borbála és Varró Dániel)
~20 szereplő
Varró Dániel és Szabó Borbála közös művében két ellenséges birodalom, Epikum és Líria békülne ki egymással, ehhez azt látják a lehető legjobb megoldásnak, ha összeadják a gyermekeiket, és Líra herceg elveszi feleségül Epika királykisasszonyt. Igen ám, de az esküvőn műnemi okokból kommunikációs szakadék keletkezik, a felek félreértik egymást, és olyan háború kerekedik, amin csak az igaz szerelem és a nyelvi lelemény tud úrrá lenni (szerencsére úrrá lesz).
A szerzőpáros a könyv írása közben folytatta le azt a csatát, ami a könyvben is megjelenik: Varró Dániel versformákkal és stílusokkal való játéka szállt hadba Szabó Borbála zseniális paródiáival és frappáns párbeszédeivel. Civódásuk közben valószínűleg észre sem vették, de olyan alternatív irodalomkönyv-kiegészítőt hoztak létre, ami újra bebizonyítja, hogy az irodalom nem dögunalom, hanem varázslatos játék a szavakkal, a legjobb eszköz érzéseink pontos vagy épp játékos kifejezésére, és lényege nem a szerzők születési dátumának bemagolása. A könyv egyetlen veszélye, hogy túl jó, és a gyerekeknek nagy elvárásaik lesznek az irodalomkönyvek felé.
A Líra és Epika a Budapest Bábszínház műsorán volt 2009 és 2010 között, Mácsai Pál rendezteés iszonyú jó volt!Rendeld meg itt!
Izgalmak és kalandozás egy rejtélyes szigeten: Rumini Ferrit-szigeten (Berg Judit)
akár 30+ szereplő
Rumini ezúttal akkora kalamajkába keveri a Szélkirálynő legénységét, hogy Berg Juditnak nem volt más választása, mint drámaként megírni, ami történt. A bajkeverő kisegérrel úgy tele lesz a hócipője a kapitánynak, hogy kidobják a hajóról, ő persze visszasettenkedik, és az előzőnél is nagyobb káoszt csinál. A kérdés, hogy sikerül-e Rumininek visszafordítania, amit csinált, és bebizonyítani, hogy elég bátor és hűséges-e ahhoz, hogy a csapat tagja maradjon? A végén persze kiderül, hogy pont az a szeleburdi vakmerőség kell ahhoz, hogy kimásszanak a csávából, ami eleve a bajba keverte őket, megspékelve egy kis önfeláldozással.
Ez a Rumini-kötet a szokásosnál is akciódúsabb, kalandosabb, a cselekmény úgy megy előre, mint egy vitorláshajó, de a rövid és könnyen emészthető párbeszédei miatt ezt kisebb gyerekeknek is ajánljuk.
Érdemes elolvasni a könyv végén az írónő utószavait, nagyon hasznos tanácsokat ad színjátszáshoz. Beszél arról, hogyan lehet kreativitással áthidalni a technikai nehézségeket, ha éppen nem tudjuk megoldani, hogy szereplőink szárnyakat növesszenek vagy eltűnjenek. És hogy nem lényeg, hogy ragaszkodjunk a szöveghez vagy a szereplők számához, mert a legfontosabb, hogy minden gyerek élvezze a színjátszást!
Rumini kalandjait a Ferrit-szigeten a Pesti Magyar Színházban láthatjátok Méhes László rendezésében.Olvass bele!
Pimasz főhajtás Mozart előtt: Időfutár – A Varázsfuvola-akció (Gimesi, Jeli, Tasnádi, Vészits)
~15-30 szereplő
A Magyar Színház színpadán 2018 ősze óta játsszák és idén tavasszal végre könyv formájában is megérkezett a Pagonyba az Időfutár-sorozat színpadra írt verziója! A 15 éves Hanna és osztálytársai egy dögunalmasnak induló múzeumi látogatás közepén egyik pillanatról a másikra kalandba keverednek, a tét pedig a tér és az idő, miután a sakkzseni Hanna egy túl jó lépéssel Kempelen Farkas feltaláló bécsi műhelyébe időutazza magát egy sakkgéppel. 1791-be, a Varázsfuvola ősbemutatója előtti időbe csöppen, de a talpraesett lány 15 évesen is egy lépéssel a 18. századi bécsi értelmiség előtt jár mindenben. Ahogy megpróbál visszajutni a jelenbe, óhatatlanul megváltoztatja a jövőt, amiből érkezett, és úgy tűnik, teljesen megváltoztatja a jelent.
Az Időfutár-drámarendhagyó történelemóraként is megállja a helyét, hiszen Hanna és barátai a saját bőrükön tapasztalják meg, milyen hosszúra nyúlhatnak egy jelentéktelennek tűnő tett következményei, és milyen óriási szerepe van a művészetnek a politikában: Hanna érkezése miatt nem mutatják be a Varázsfuvolát, és ezzel az egész 21. századi Magyarország megváltozik, nem tör ki a forradalom, még mindig az Osztrák-Magyar Monarchiában élnek - mindezt onnan tudjuk, hogy Hanna mobilján rendszeresen bejelentkeznek Skype-on a barátai a folyton változó jövőből. Ha nem akarják, hogy a világ, amiben élnek, teljesen eltűnjön a föld színéről, Hannának rá kell vennie Mozartot, hogy mutassa be, be kell ugrania az Éjkirálynő helyére, és még a bécsi színház üdvöskéjének bókjaitól is menekülnie kell, de végül aztán szerencsére minden a helyére kerül, és még arra is rájönnek, hogyan kell egy telefont feltölteni a múltban. Izgalmas, szemtelen és Időfutár-rajongóknak kötelező darab!
A Varázsfuvola-akciót a Pesti Magyar Színházban játsszák Tasnádi Csaba rendezésében.
Rendeld meg itt!
Szívszorító korrajz és izgalmas kísérletezés a történetmeséléssel: Kettős:játék (Tasnádi István és Jeli Viktória)
~10-12 szereplő
Tünde 14 éves, visszahúzódó lány, többé-kevésbé számíthat barátaira, és kishúgára, és speciális iskolába jár, mert hallássérült. Hárún 15 éves, szeret zenét hallgatni és játszani, mint minden vele egykorú srác, de a családjával a háború elől menekülnek. Mindennapos küzdelem számára, hogy élelemhez, fedett menedékhez vagy internet-hozzáféréshez jusson. De az interneten ők csak Aibell14 és Artaius15, két menő harcos, akiknek nem meneküléssel és hallókészülékkel és az ezekből fakadó mérhetetlen szégyennel kell foglalkozniuk, hanem varázslatos világban szörnyek legyőzésével. Tünde és Hárún nagyon közeli viszonyba kerülnek egymással az interneten, de félnek, ha kiderülne az igazság, a másik nem állna velük szóba többé, ami beláthatatlanul szomorú dolog lenne, hisz ez az internetes kapcsolat jelenti mindkettejük számára a fényt az alagút végén.
A Kettős:játéknak nem az az egyetlen erőssége, milyen érzékenyen és meghatóan mutatja be a mai tinik szorongásait, hanem az is, hogy alapjában véve forgatja fel a könyvolvasás hagyományait. Ugyanis ha a a zöld oldaláról kezdjük el olvasni, Hárún szemszögéből követhetjük a történteket, ha pedig a narancssárgáról, akkor Tündééből – mindaddig, amíg a középen találkoznak. Ezt az egészet nagyon ötletesen és óriási sikerrel vitték színra a Kolibri Színházban: míg a nézőtér egyik fele Tündét hallgatja, a másikuk Hárúnt, a darab végén a színpad pedig egybe nyílik, ezután pedig a nézők megbeszélhetik a látottakat. Haladóknak, drámatagozatosoknak, kísérletező szelleműeknek ajánljuk, garantáltan maradandó élményt fog okozni.
A Kettős:játékot a Kolibri Színházban láthatjátok Vidovszky György rendezésében.Rendeld meg itt!
