Kiszámíthatatlanul izgalmas!
Hogy mennyire szeretitek az Időfutárt, azt boldogan láttuk a Könyvfesztiválon, ahol a szerzők csuklófájdulásig dedikáltak a hősiesen sorba álló rajongóknak. A sorozat ötödik része az egyre elsötétülő negyedik után két egészen különös világban játszódik: Buravárosban és az ókori Rómában. Izgalom és humor váltakozik, a karakterek az új közegben még jobban kibontakoznak, új oldalukról ismerjük meg őket. A recenzió írójának, Dragomán Gábornak (és sok más olvasónak) a kedvenc kötete lett: A por hatalma!
Csak az a kár, hogy vége. Annyira vártam, és annyira élveztem az olvasását. Én mindegyik részt imádtam, de ez szerintem idáig a legjobb. Annyi minden történik, és annyi az új szereplő. Amikor a negyedik résznek vége lett, mindenki azt gondolta, hogy a fákat a gonosz uralja. De nem. Mikor Hanna már azt hitte, minden elvesztett, és be van zárva egy burába, akkor megjelenik egy „drót” és magával viszi, be a bura közepébe. Kiderül, hogy a barátainak semmi baja, sőt, a burában egy egész város van, és kedves (bár kissé flúgos) emberek lakják. Tibiék is előkerülnek, és megismerkedhetünk egy új szereplővel (aki mellesleg az egyik kedvencem), Fúzió-Józsival. Benedictet kissé megviseli az időutazás, de aztán lassan „hozzászokik” a dolgokhoz, és új „barátokat” is szerez.
Visszatér továbbá Bujdosóné (akinek nem jön be a város), és a megújult, báránylelkű Felemásszemű Imre is. Sajnos nem sokáig élvezhetjük jelenlétüket, mert elnyeli őket a por...
Rendeld meg!
De nem csak a jövőben történnek fura dolgok, hanem az ókori Rómában is. Poppeát Hanna néni veszi szárnyai alá, de ezt Néró régi tanítója, Seneca nem nézi jó szemmel. Arra biztatja a császárt, hogy szabaduljon meg tőlük. Poppaea életét az menti meg, hogy hirtelen kiderül, hogy gyereket vár Nérótól... Eközben Vali néni felcsap Vesta-szűznek, de mivel kialudt az örök láng, száműzik a Gladiátorok közé. Ha Géza bá nem lenne, fel is szedné magának Szent Pétert. Eközben Tekláék fejében kirajzolódik a nagy szökési terv, és ez most sikerült is volna, ha Rogyák Mari mindent el nem ront. Ráadásul Géza báékat az oroszlánok elé vetik... Amikor már azt hihetjük, hogy nincs remény, történik egy „csoda”, előkerül valami fontos...
Nem is tudom mit mondhatnék még... de ez a könyv tökéletes. Minden megvan benne. Az izgalom, a kalandok, a szórakozás. Plusz még majdnem minden kiderül, amit eddig nem tudtunk. Feltűnnek vicces új karakterek, és sokat nevethetünk, de vannak szívszorító pillanatok is. Aki idáig nem olvasta az Időfutárt, az kezdje el, mert ezt a sorozatot el kell olvasni! Sőt, ha az ember még nem olvasta az előző köteteket, akkor akár kezdheti ezzel is. Szerintem olyan jó és fura azt nézni, ahogy a 21. századi kamaszok megváltoztatják a múltat és a történelmet. Az ötödik rész mindenkinek tartogat meglepetéseket, kezdve a kismacskákkal, akikre senki sem számított...
Én már csak ennyit tudok mondani:
Kiszámíthatatlanul király könyv!
Viszont sajnos most megint ki kell várnom a következő részt, mert mint mindig, ez a kötet is cliffhangerrel végződik.
