Olvass bele a Két kis dinó Krétán című könyvbe!
Ismered Berg Judit óriási népszerűségnek örvendő dinóit? Akkor van egy jó hírünk! Most beleolvashatsz a Két kis dinó Krétán című kötetbe! Tarts te is velük, mert míg itt borús az ég, a dinókra süt a nap!
Jó szórakozást!
Bevezető
Jászu! Most csodálkozol, ugye? Mi az, hogy jászu? Elárulom neked: azt jelenti görögül, hogy, szia! Nyugi, nem fogok állandóan görögül beszélni, csak gondoltam, köszönök.
Emlékszel még rám? Trikosz vagyok, bár így csak a legújabb barátaim szólítanak. A régi barátaim tudják, hogy az igazi nevem Trikó. Triceratopsz és időutazó vagyok a zsírkréta korból.
Legrégebbi barátom neve Nyamm. 65 millió évvel ezelőtt ismertük meg egymást, úgyhogy igazán régi barátnak számítunk! Itt, az új szigeten a fiúk eleinte Nyammisznak nevezték, de Nyamm ennek cseppet sem örült. Vigyázz, nehogy így szólítsd, mert a végén még téged is megharap, mint Tirzuszt! Nyamm ugyanis tirex, méghozzá a legharapósabb fajtából! Nekem elhiheted!
Ha még nem ismersz minket, biztosan azt hiszed, hogy akkorák vagyunk, mint a többi triceratopsz és tirex, akiket a dinós könyvekben láttál. Hát nem! Nyamm olyan pici, mint egy tojás, amiből a reggeli rántottád készül, és sajnos én sem vagyok nagyobb. De ha csúfolni mersz, jól vigyázz! Mindhárom szarvammal megszúrlak!
Tudod, hogyan lettünk időutazók? Egy szitakötő miatt. Ő ugyanis elárulta, hogy minden vulkán képes egy kérést teljesíteni. Mi rögtön felmásztunk a legközelebbire, hogy megkérjük, hadd legyünk mi is szép nagyok. De a vulkán kitört, és Nyamm ijedtében azt kiáltotta, hogy „Tűnjünk innen!”. A kérésünk teljesült, mi eltűntünk, és azóta vulkántól vulkánig járunk, hogy hazajussunk végre.
Komolyan mondom, a legtöbb vulkán tiszta gyagya! Az első előrerepített minket az időben, egy Büdipest, akarom mondani, Budapest nevű városba. Itt ismertük meg első barátunkat, Matyit. Vele jutottunk el a második vulkánhoz, aki kicsit süket volt, talán azért, mert régen kihűlt már. Badacsonynak hívják, de ne kívánj tőle semmit, mert a mi kérésünket már teljesítette. Félig. Visszarepített ugyan az időben, de nem a zsírkréta korba, hanem csak 550 évvel előbbre.
Azt az időt középkornak nevezik, és akkoriban egy Mátyás nevű, nagy orrú csupaszlábú volt a magyarok királya. A középkor azért volt jó, mert voltak lovagi tornák, nagy lakomák és vadászatok. Nem volt viszont se telefon, se internet, így aztán Matyinak sem tudtunk üzenni, hogy ne aggódjon miattunk. De legalább megismertük Somát, aki a barátunk lett, és Mátyás király lovaggá ütötte, később pedig magával vitt minket Itáliába.
Itália a spagetti, a pizza és a fagyi hazája, de a középkorban ezt még nem tudták. Volt viszont egy Vezúv nevű működő vulkánjuk, aki hajlandó volt nekünk segíteni. Mi jó hangosan kértük, hogy repítsen haza a zsírkréta korba, és ő már teljesítette is a kívánságot. De egy icipicit ő is elrontotta. Mert pár ezer évet ugyan visszarepített az időben, de nem a zsírkréta korba, hanem csak egy Kréta nevű görög szigetre. Ki hitte volna, hogy egy kis zsíron ennyi minden elcsúszhat!
Mindjárt azt is elmesélem, hogy mi történt velünk pár ezer éve, az ókorban, Kréta szigetén, csak előbb egy kicsit kifújom magam. Jászu!
Ha tovább olvasnál, itt tudod megrendelni a könyvet!
