Képregény a regényben
Marcit, a teljesen átlagos kamaszt, elrabolja imádott képregényének egyik gyűlölt figurája, a Káoszkreátor nevű szupergonosz. A panelek és vonalrajzok világában azonban semmi sem a valóság törvényszerűségei szerint működik, és ezt hamarosan Marci is megtapasztalja. Becskei Gábor regénye egyszerre tiszteletteljes reflektálás korunk legmeghatározóbb popkulturális jelenségére, és szórakoztató ütköztetése a valóságnak és fikciónak.
Idén tavasszal Amerika Kapitány, a Vasember és Thor vezetésével a Bosszúállók különítménye pontot tett egy csaknem tíz éve húzódó saga végére. A Bosszúállók: Végjáték film nem csupán azért fontos mérföldkő a kortárs popkultúrában, mert minden idők legnagyobb bevételt hozó filmje, vagy mert lezárt egy korszakot a Marvel univerzumban. Egyfajta csúcspontként emelkedik ki abból a korszakból, amikor a képregényhősök végérvényesen kiléptek a pusztán gyerekeknek szóló, megvetett szórakoztató termék skatulyájából.
A képregény médiuma ma kétségkívül a legfoglalkoztatottabb kulturális jelenség: a filmvásznon végigkövethetjük a modern héroszok kalandjait, videojátékokban a bőrükbe bújva számolhatunk le a bűnnel, megtaláljuk őket a játékboltok polcain, Halloween-partikon és cosplay bemutatókon szelfizhetünk velük, láthatjuk őket netes mémeken, a geek haverunk pólóján. 2019-ben Pókemberből és Batmanből van a kerítés is. A népszerűség oka, hogy a szuperhősök univerzális figurák, akik a legősibb történeteket mondják újra és újra, amiben a jó ádáz küzdelmét vívja a rosszal az emberi közösség védelmében. Ez a történet pedig a legszélesebb körben tudja megteremteni magának nézőit, olvasóit, gamereit minden korosztályból.
Ebből a perspektívából nem is lehetne aktuálisabb időzítése Becskei Gábor Őrszem és Káoszkreátor - Az utolsó Fehér Tűz című, a Pagony Kiadó Abszolút könyvsorozatában megjelenő regényének. Az Őrszem… ugyanis egy regény a képregényekről, amely egy fiktív univerzumban, Bíbor Kapitány és az ő legyőzéséről álmodozó Káoszkreátor világában játszódik.
Becskei képregényes érdeklődése és maga a történet talán ismerős lehet a Pagony olvasói számára. A 2017-es Aranyvackor Gyerekirodalmi és Illusztrációs Pályázatot a 9 éven felülieknek szóló mese kategóriában még Panelország Hősei címen nyerte meg a jelenlegi regény egy korábbi változata. Becskei ezt a mesét fejlesztette most regénnyé, ehhez pedig illusztrátornak nem is választhatott volna jobb társat a kortárs hazai képregényes szcénából ismert kiváló rajzolónál, Ambrus Izsáknál, a Lucas Grande szerzőjénél.
Az Őrszem… története szerint Marci, a Bíbor Kapitány képregények nagy rajongója egyik nap csalódottan veszi kezébe imádott képregénye soron következő számát. A csalódás oka, hogy a címoldalon nem a Kapitány feszít a nevét viselő palástban, hanem egyik ellenfele, a Káoszkreátor gúnynévvel illetett Gomori Brúnó. A szupergonosz ráadásul nem is a hétpróbás gazfickók táborát erősíti, inkább amolyan C-ligás figura. Marci azonban hamar rájön, hogy a kezében tartott füzet, nem egy hagyományos képregény, varázserővel bír. Alighogy kinyitja, fény és hangjelenségek kíséretében testesül meg előtte Gomori Brúnó. Az ezermester skillekkel megáldott gonosz feltett szándéka, hogy legyőzze Bíbor Kapitányt, ehhez pedig szüksége van a szuperképességet adó Fehér Tűzre, amiből már csak egy maradt a képregényes univerzumban. Ez az egy azonban különlegesnek számít, hiszen amellett, hogy a legerősebb ilyen, nem jár káros mellékhatásokkal. A Tűz megszerzésében csak Marci segíthet, aki kívülállóként rezisztens az anyaghoz vezető Szivárvány Olajok pusztító hatásaira, így Brúnó magával viszi a fiút a képregények világába.
A regény egyik legérdekesebb oldala kétségtelenül a két főszereplő közti dinamika. Káoszkapitány és Marci, aki a szuperhősök világában Őrszemként folytatja tevékenységét, egyszerre funkcionálnak ellenfelekként, valamint hős-szárnysegéd karakterpárosként. Marci a valódi világból hozott, Bíborverzumban természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező eszközei révén, és a szuperhősség morális-erkölcsi oldalát kitanulva, fokozatosan tanul bele a szuperhős mesterségbe.
A harmadik karakter a titokzatos Bíbor Kapitány, aki a Bíborverzum uraként, Supermanhez hasonló emberfeletti képességekkel figyeli és felügyeli világa történéseit. Becskei regényében nincsenek papírmasé figurák, még a szilárd erkölcsi iránytűvel bíró Bíbor Kapitányt is éjsötét árnyékként borítja be a magány.
A regény másik izgalmas iránya a valóság és a fiktív világ összemosódása. Marcit a saját valóságából ragadja el Káoszkreátor a képregényes univerzumba, ami a valóságszintek ütköztetésének izgalmas játékát hozza. Aki találkozott már olyan filmekkel, mint a Pleasantville vagy az Utolsó akcióhős, annak ismerős lehet ez a felállás: a fiatal rajongó váratlanul átkerül imádata tárgyába, ahol azzal az előnnyel indul, hogy betéve ismeri a világ valamennyi trükkjét és csavarját, ezzel fokozatosan előnyére alakítva a kezdeti hendikepet.
Ambrus Izsák rajza
A képregény médiumára való reflektálást erősítik Ambrus Izsák rajzai is. Az egyoldalas, comic strip jellegű illusztrációk sajátos képregényes ízt kölcsönöznek a szövegnek, és segítenek maga a világ és a bennük lévő karakterek vizualizációjában. A paneleken megjelenő figurák Ambrus Izsák korábbi munkáihoz hasonlóan a francia képregény humoros, karikaturisztikus hagyományait megidéző stílusjegyekből építkeznek.
Az Őrszem és Káoszkreátor olyan, mint maguk a képregények: lendületes, sodró, tele akcióval és kalanddal, bónuszként pedig egy jó adag egészséges abszurd humor is jellemzi. Becskei regénye üdítő szórakozást nyújt azok számára is, akik a nap huszonnégy órájában szuperhős filmekkel táplálkoznak, és azoknak is, akik a mozikat elárasztó szuperhősök humorral átitatott parodisztikus változatára vágynak.
