Kék ég, hideg lecsós kenyér
Mivel tölti a nyári napokat Tasnádi István, az Időfutár-könyvek, a HBO-s Aranyélet és Terápia sorozatok, valamint számtalan sikeres színdarab szerzője? Interjúnkból kiderül.
- Hogy telik nálatok a nyár?
- Logisztikával. A gyerekek rendkívül sűrű programot bonyolítanak le, míg mi dohogva dolgozunk. Rozi drámatáborban van a Balatonnál, Dani képzőművészeti táborban a Dunakanyarban és egy napon kéne hazahozni őket. De azért megoldjuk. Új szenvedélyünk a gyümölcsszedés, létrára- és fáramászás. Szedtünk már barackot, kétszer meggyet, Viki (Jeli Viktória, szerk.) pedig befőzi. Gyömbéres baracklekvár és fahéjas meggy, brutálisan finom. Voltunk a Balatonnál és most indulunk vízitúrázni a Szigetközbe.
- Miket olvastok nyáron?
- Nem kifejezetten strandolvasmány, de mivel megjelent az új Nádas Péter regény, azt nem lehet kihagyni. 1200 oldal, úgyhogy elleszek vele egy darabig. Mellette könnyítésnek Krúdyt olvasok és hát persze rengeteg dramatikus szöveget, ami a munkámhoz kell.
- Dolgozol-e nyáron, ha igen, akkor épp min?
- Mindig négy-öt szövegen dolgozom egyszerre, nyáron sincs ez másképp. Van most két mozifilm forgatókönyv, egy dokumentumfilm, egy HBO sorozat és egy színházi darab az asztalomon. És hozzá kéne látnom az új drámakötet szerkesztéséhez, mert vészesen közeledik a leadási határidő. Meg hát meg kéne végre írnom a doktorimat. Ja, és persze van egy szupertitkos kézirat a Pagonynak... (vegyük úgy, hogy erről nem is beszéltem!!!)
- Mindig nagyon képben vagy a legfrissebb gyerekkönyvekkel kapcsolatban. Miket ajánlasz még az olvasóknak?
- A kék kabátos lányt olvastam legutóbb, azt nagyon tudom ajánlani. Nehéz témához nyúl finom kézzel, játékosan és okosan. Rendkívül jó a könyv stílusa, nyilván a fordítás is kitűnő. Látszólag fordulatos kalandregény, ám azon túl kemény és felkavaró morális példázat is. Hogy viszonyuljunk mások szenvedéséhez? Lehet-e passzívnak maradni, megúszásra játszani, mikor ártatlanokat büntet a világban megjelenő Gonosz? Nem metaforákban írja ezt le, nem disztópia, nem fantasy, a valóságról beszél magával ragadóan.
- Milyen volt a te legjobb gyerekkori nyarad?
- Most már összefolynak ezek a nyarak. Ahogy telnek az évek, az emlékeim egyetlen ragyogó képpé állnak össze. Általában ez volt: másfél hónap nagyanyámnál egy kis sváb faluban, aztán két hét Királyrét anyámmal egy tanácsi üdülőben. Augusztusban egy-két hét apámmal a tejjel-mézzel folyó bolgár tengerparton, az Aranyhomokon. Vagy Jugoszlávia meghódítása egy narancssárga 1500-ös Ladával.
- A nyári szünet a korlátlan, szabad olvasásé. Melyek voltak a legkedvesebb szünidei olvasmányaid?
Mindig a Tüskevárral hangoltam a nyárra. Meg persze ott volt a Téli berek is. Vagy Cooper indiános könyvei. De ezek mellett nagyon szerettem dézsmálni a nyaralók, hétvégi házak és üdülők házi könyvtárát is, a lektűröket, krimiket, Vernét. Vadászni az új könyvekre. Ja igen, Kittenberger Kálmán vagy Széchenyi Zsigmond afrikai kalandjai sem hagytak hidegen.
- Gyerekkorom óta a vanília a befutó, de most kezd beelőzni a fahéjas szilva.
- Mi az, amit tuti eszel a strandon?
- Régebben a lángos volt ilyen. Most már bölcsebb vagyok, és messziről elkerülöm a forró zsírban tocsogó tészták gyomornyomorító vidékét. Egy jégkrém azért jól tud esni a 40 fokban.
- Mit jelent neked a nyár 5 szóban?
- Kék ég, hideg lecsós kenyér.
