Kamasz a lányod? Te jó ég!
Nagyon tudok lelkesedni. Pillanatok alatt képes vagyok eldönteni, hogy valami tetszik vagy sem, működik-e vagy sem, kell-e nekem vagy sem. Az én testem című könyv első néhány mondatából tudtam, hogy Hoppál Bori könyve telitalálat. A lánykám meg is kapta kilencedik születésnapjára, és azóta számtalan példányát vitték el a boltokból lelkes ajánlásomra.
Január végén pedig egy Hoppál Bori előadáson meggyőződhettem róla, hogy a könyv szerzője pont olyan az életben, mint az a leírt mondataiból árad.
Szerencsés vagyok, mert a gyerekem olyan iskolába jár, ahol a kötelező tanterven túl a nevelést is fontosnak tartják a pedagógusok. A mi sulinkban problémákat oldanak meg, együttműködnek a szülőkkel, és ha kell, magukat is képzik az olyan kényes területeken, mint amilyen a serdülőkor és a szexualitás. Így került Hoppál Bori a Derkovitsba, hogy egy programsorozat keretében találkozzon először a szülőkkel, majd az érintett korcsoporttal, végül külön a pedagógusokkal is.
Nagy volt bennem a kíváncsiság, mert a serdülőlányoknak szóló könyvben egy olyan hangot sikerült eltalálnia, amit valószínű minden szülő szeretne megtalálni a gyerekével. Ezek a témák sokszor azoknak a szülőknek is komoly fejtörést okoznak, akik amúgy bizalmas viszonyban vannak gyerekükkel. Mert a pubertás nem csak fizikai változásokat hoz, hanem lelki és mentális átalakulást is. A legjobb viszonyokba is megjelennek a kamaszság elkerülhetetlen velejárói. Önállósodás, leszakadni vágyás, önmagukba zárkózás, a szemtelenség és a váratlan hisztis kiborulások. Ezek a tünetek önmagukban is nagy kihívást jelentenek a szülőknek, és akkor még ott vannak a kényes témák...
Eredetileg interjúra készültem Hoppál Borival, és le is ültünk külön beszélgetni, de maga az előadás annyi tanulsággal járt, hogy úgy éreztem hatásosabb, ha elmesélem.
Az már az előadás előtt egyértelmű volt, hogy a dolog nagyon intenzíven foglalkoztatja a szülőket. Beszélgetésfoszlányokat fülelve, néhány elrettentő esetet hallva, érezhető volt a várakozás. Nagyon nehéz ilyenkor az előadó dolga: a hallgató manapság mindenre azonnali, egyszerű megoldásokat, receptet vár. Miközben a probléma ennél sokkal összetettebb.
Nem véletlen, hogy bevezetésül az ember megszületésétől kezdve vettük végig a szexuális fejlődés stációit. Az egészséges folyamatban a sérülés lehetőségeit, a szülők és a társadalom rossz beidegződéséből fakadó életre szóló traumákat, a tabuk veszélyét, amíg eljutottunk ahhoz az abnormális jelen világhoz, ami körbeveszi a gyerekeinket, és aminek a jövőre gyakorolt rémisztő hatásait csak sejteni lehet. A pornóról van szó. Arról, hogy már az alsós gyerekek számára sem ismeretlen a fogalom. Könnyedén elérhető számukra is, pedig alapvető fogalmakkal nincsenek tisztában.
A felsősök körében pedig mindennapos a pornó jelenléte. Ez pedig súlyos személyiségzavarhoz, az egészséges szexuális fejlődés torzulásához vezethet. Jelenleg egy olyan nemzedék cseperedik, ahol a fiúk az érzelemmentes szexet preferálják, míg a lányok eszközként gondolnak magukra, akiknek szépnek, vékonynak, szőrtelennek kell lenni, és mindent meg kell tenni a fiúk számára. A szexualitásról való gondolkodásból teljesen kimarad a lélek. Olyan fontos fejlődési szakaszokat ugranak át a fiatalok, mint az első érintések izgalma, az első csók szépsége, a várakozás öröme. Magyarul: a szexből kimarad a szerelem. Marad helyette a teljesítménykényszer, és olyan minták követése, aminek semmi köze nincs a valósághoz. Ami pedig a legdrámaibb, hogy ezt ők teljesen normálisnak érzik.
Ijesztő szembesülni ezekkel a tényekkel, belegondolni, hogy mi vár a gyerekeinkre pont abban az időszakukban, amikor igazán ki kell engedni őket a "nagyvilágba". Olyan az egész mint egy szélmalomharc, hiszen iszonyú töménységben kapják a rosszat, és minimális a segítség. A szexuális felvilágosító órák is sokszor csak a fizikális történésekkel foglalkoznak, hogy hogy kerüljük el a nem kívánt terhességet, de a lelki rész abszolút hiányzik. Éppen ezért nekünk szülőknek óriási felelősségünk, hogy segítsük felkészíteni a kölykeinket arra, ami rájuk vár. A legfontosabb, hogy őszintének kell lennünk velük. Keresni kell a spontán beszélgetéseket, és kihasználni azokat a kézzelfogható segítségeket, amiket például egy jó könyv kínálhat.
Bagossy Laura írását olvastad.
