Helló, itt Julia Donaldson!
Julia Donaldson az egyik legmagasabb eladási arányokkal rendelkező gyerekkönyvszerző. Mi a titka? Milyen érdekességeket érdemes az eszedbe vésni vele kapcsolatban? Olvass tovább!
Julia Donaldson nevét ma már minden kisgyerekes szülő ismeri, hiszen humoros, tanulságos, mégis nagyon mai és rendhagyó versesmeséi mindenki szívébe rögtön belopják magukat. A kilencvenes évek óta aktív szerző, aki nem csak a gyerekek, de az irodalom és a kultúra iránt is elkötelezett, még lezáratlan életpályája és életműve pedig már most hihetetlen gazdagsággal rendelkezik. Tekintsük át együtt, hogyan jutott idáig!
Londonban nőtt fel
Julia Catherine Shields néven született 1948-ban. Gyerekéveit egy háromszintes, viktoriánus házban töltötte, ahol ő maga, a húga és a szülei a földszinten laktak, felettük nagynénje és nagybátyja, a legfelső szinten pedig a nagymama. Amikor épp nem Geoffrey-val, a macskájával játszott, Julia színdarabokban vállalt szerepet, énekelt, zongorázott és 18 éves korára megtanult németül, franciául, és egy olasz családnál töltött nyárnak köszönhetően még olaszul is.
Ezen a Képen Julia a nagymamájával van a hampstead-i családi ház előtt (forrását itt találod):
Egyetemi évek és egy kis párizsi woodstock
Később drámát és franciát hallgatott a Bristol Egyetemen, gitározni tanult, és nem adta fel előadóművészi karrierjét sem: iskolai darabokban lépett fel, sőt egy zenekarban is játszott, így ismerkedett meg későbbi férjével, Malcolm Donaldsonnal is. Az egyetemnek hála fél évig Párizsban folytathatták a zenélést, kávéházakban és utcai zenészként léptek fel, így fizettek is nekik a műsorért. Nem is akármilyen számokat játszottak, Beatles-feldolgozásokat, és a Hair betétdalait adták elő! Nem véletlen, hogy egy vállalkozó is felfigyelt rájuk, és bár végül semmi nem lett a dologból, Julia első önálló dalszövege a meghallgatás miatt készülhetett el.
Malcolm itt, Franciaországban lopta be magát a szívébe, mikor egy szál alsónadrágban beúszott az óceánba, csak hogy kimentse onnan a pénzgyűjtő kalapjukat, és nem sokra rá az Avignon Fesztiválon mélyült el a barátságuk.
"Te és én, meg egy gitár,
Zenélünk, ó, mi jó!
Dalunk vidám és messze száll,
Mily boldogság, miau!"
– írja Donaldson a Macskazenében...
Bevezetés a gyerekirodalomba
1971-től Londonban dolgozott titkárnőként egy kiadónál, ahol szerkesztőként is jelentős mozgásteret kapott, szabadidejében pedig egy amatőr színi társulatban játszott Malcolmmal, ahol sokszor a gyerekeket is felhívták a színpadra. A gyerekekkel való interakció – ahogyan azt számos nagyszerű mesekönyv is bizonyítja – innentől kezdve meghatározó szerepet játszott az életében.
1972-ben megházasodott, és férjével Brightonba költöztek, ahol Julia kötődése a könyvek és a gyerekek világához még szorosabbá vált. Egy kis kiadónál kezdett dolgozni, és dalokat komponált többek között a BBC gyerekcsatornájának is.Két színdarabot is írt gyerekeknek, amelyeket egy kisebb társulattal előadtak Londonban és Brightonban. Akkoriban már workshopot is tartott szombat délelőttönként, ahol maguk készítettek jelmezeket, díszleteket, és előadásokat is tartottak.
Két gyermeke született, Hamish 1978-ban és Alastair 1981-ben.
Axel Scheffler képbe kerül
Juliát 1991-ben felkereste egy kiadó, a BBC-nek írt A Squash and a Squeeze című gyerekdalát szerették volna kiadni képeskönyv formában. Ezt a könyvet ti is ismerhetitek, A zsúfolt házikó címen jelent meg a Pagonynál. 1993-ban adták ki végül Axel Scheffler rajzaival, akivel azóta is rengeteg közös munkájuk született. Az írónő számára hatalmas áttörést jelentett A zsúfolt házikó megjelenése, és ezen felbuzdulva több kéziratot is szétküldött különböző kiadóknak.
"Akármerre néztek, mindenhol csak könyvek!
Ted a boldogságtól elmorzsolt két könnyet."
– csengnek A nyomozókutya sorai
Hóha, hó! Mégis van Graffaló!
Donaldson ötletgyűjtés közben talált rá egy tanulságos kínai mesére egy kislányról. A lány úgy menekül meg attól, hogy egy tigris felfalja, hogy azt mondja neki, ő a dzsungel királynője, és ezt bizonyítani is tudja: ha a tigris mögötte sétál, meg fogja látni, hogy mindenki elmenekül a lány elől félelmében. A dzsungel állatai persze nem a lánytól félnek, hanem a hatalmas tigristől, aki azonban erre nem jön rá. Ezt az ötletet fejlesztette, alakítgatta Donaldson fiaival, amíg végül megszületetett a Graffaló: "Gr" – mert egy csúnya szörnyeteg ilyen hangot hallat, "uffal"- ami a bivaly angol megfelelőjére, a buffalóra utal, és "o" – hogy rímeljen az eredeti szövegre. Az ötlet olyannyira elnyerte a kiadó tetszését, hogy a kézirat beküldése után pár nappal már szerződést is kötöttek, és szintén Axel Scheffler illusztrációival 1999-ben ki is adták. Gondoltátok volna, hogy a Graffaló már évek óta nagykorú?
A mese hatalmas sikert aratott: számos díjat elnyert, 40 nyelvre lefordították, és világszerte több, mint tízmillió példányt adtak el! Ha ez nem lenne elég, színre is vitték, és még a tévéképernyőkről is visszaköszön. Nem is volt kérdés tehát, hogy Julia Donaldson és Axel Scheffler közös munkába kezdjen, és olyan mára minden gyerekszobában megtalálható mesekönyvet alkosson, mint a Bot Benő, A legcsinosabb óriás vagy A graffalókölyök.
Különösen szeretnivaló kötetük a Pagonynál az űrbéli Rómeó és Júlia történet, a Kvirtek és kvartok - szerezd be a szerelmes űrlények vicces történetét!
A képeskönyveken túl
Bár Magyarországon a legtöbben a képeskönyveiről ismerjük, Donaldsonnak megjelent számos kötete az évek során különböző illusztrátorok munkáival a kisiskolás korosztály számára is. A Tüköry Léda-sorozatot, amely Adél és a tükörből előbújó Léda hercegkisasszony vicces kalandjairól szól, Lydia Monks illusztrálta, a Szökjünk meg az óriásoktól! jellegzetes donaldsoni humorral megírt kötetet pedig szintén Axel Scheffler karakteres illusztrációi díszítik. A nyomozókutya, és a A gyógyító kutya Sara Ogilvie klasszikus meséket idéző, részletgazdag képeivel jelent meg.
Donaldson a 90-es évektől kezdve iskolákba, könyvtárakba járt fellépni, ahol gyereknek és gyerekekkel együtt énekelt. A graffaló megjelenése óta számos könyvfesztiválra hívják előadónak, ahová nem csak a családtagjai kísérik el, de sokszor Axel Schefflerrel vagy Lydia Monksszal együtt adnak elő a gyerekeknek.
2011-ben Children's Laureate-nek nevezték ki, amely pozíciót az Egyesült Királyságban olyan szerző vagy illusztrátor kapja, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a gyerekirodalom területén. Donaldson kötelességének érezte, hogy ebben a pozícióban bátorítsa a gyerekeket, hogy verseket és színdarabokat írjanak, és ő maga pár írótársával együtt létrehozott egy iskolásoknak szóló színdarabsorozatot. Emellett támogatta a siketeknek és siketekről szóló könyvek megjelenését, és kampányolt a könyvtárak támogatottságának csökkenése, és esetleges bezárásuk ellen.
"Nézz körül, válogass, belépőjegy nincsen,
Lehet kölcsönözni jó sok könyvet ingyen!"
– Mit tippelsz, miből idéztünk?
Julia Donaldson legfrissebb magyarul kiadott kötete a Csodakikac.
Kattints ide, és szerezd meg!
Navratil Dominika írását olvastad
