Esős napokra és álmatlan éjszakákra
Nem tudod, mihez kezdj a gyerekkel, amikor unatkozik, vagy amikor nem akar elaludni? A Mesék Barnabásnak két kötete egy unatkozó medvebocsról és álmatlan cicáról megmutatja a legtipikusabb élethelyzeteket, kedves rajzaival elbűvöli az apró olvasókat. Olvass tovább, tudd meg, miért különleges ez a két könyv!
Az illusztrátor Agócs Íriszt azt hiszem, mindenki ismeri. Na, nem feltétlenül személyesen, de Maszat, a cipelő cicák, a vicces jógázó figurák képe sokak számára ismerős lehet. Állítom, hogy Tandori medvéit is kicsit ő keltette életre, hiszen a szöveg-mackók Írisz cerkája által, ha lehet, még szerethetőbbé, egyszersmind képi valósággá váltak. Rajzait könnyedség, frissesség, báj és letisztultság járja át; minden munkájában tökélyre viszi “a kevesebb több” elvét.
Azt is érdemes tudni, hogy létezik egy író Agócs Írisz is, aki most, a Kicsi, nagy és a Szia, jóga! című könyvecskék után két nagyon bájos és természetesen saját maga által illusztrált lapozóval rukkolt elő.
A szerző nagyon jól ráérez arra, hogy a 2-3 éves gyerkőcöknek mi az igazán izgalmas, tudja, hogy ez a korosztály a maga módján mindent mélyen megél és komolyan vesz az őt ért eseményekből. Mindkét könyv hétköznapi, ám a kicsik számára lényegi kérdéskört boncolgat: mi van, ha itt az este, de nem megy az elalvás? És ha odakint esősre fordul az idő, vajon mi lehet a legjobb unaloműző játék? 
A két új kötetet ITTtudod megrendelni!
Mindannyiunk számára, a lurkók számára meg pláne, ismerős az a felettébb bosszantó szituáció, amikor egy hosszú nap után nagyon-nagyon jólesne az alvás, ám valahogy nehezünkre esik álomba szenderedni. Bevetünk ilyenkor mindenféle praktikát, van, aki egy bögre meleg tejre esküszik, van, aki inkább belevág a bárányszámolgatós kalandba. Ilyenkor azt is érdemes ellenőrizni, hogy nem lapul-e esetleg egy idegesítő szörny az ágyunk alatt, aki nem hagy aludni. Mia, a kiscica a csillagokat kémleli, és azon tanakodik, vajon mit tehetne álmatlansága ellen. Kitartóan veszi végig az ötletek tárházát, rajzol, tornázik, vacsorázik, sőt, az esetleges szörnyet is lecsekkolja az ágy alatt, végül lecsendesedik, és elkezdi számolgatni a csillagokat. Egyre közelebb jut az ágyához, ahol talán az álmatlanság ellenszere lapul? Bebújik a takaró alá, és addig képzeli azt, hogy álmos és alszik, míg végül mély álomba szenderül.
Az unalom könnyedén és alattomosan szokta megkörnyékezni áldozatát, legyen szó felnőttről vagy gyerekről. Elég egy mélabús őszi délután, és hipp-hopp, már ott is ül a nyakunkon. Vigyázat: ilyenkor csakis a legeslegjobb játékkal lehet száműzni! Masa története egy esős reggelen kezdődik. Kinek van kedve ilyenkor kikecmeregni az ágyból? A kismackó is azon tanakodik, hogy vajon mihez kezdjen egy ilyen szürke napon, érdemes-e egyáltalán felkelni? Támad néhány ötlete, lehetne például teázni, olvasgatni vagy kirakózni, játszani a barátokkal, ám az eső végül minden tervét elmossa. A megoldás pofonegyszerű: naná, hogy kimenni lesz majd a legtutibb dolog, hiszen pocsolyákban ugrándozni csudajó móka!
A rajzok az Írisz által eddig készített illusztrációkhoz képest sokkal élénkebbek és dinamikusabbak. A legkisebb korosztály az intenzív színvilágot részesíti előnyben, ezért a szerző eleven és játékos színekkel dolgozik, a berendezés, a ruhák, az ágyneműk pedig vidám mintákat kaptak. A tapéta ettől igazán tapétaszerű lett, a paplanhuzatnak pedig szinte érezni a textúráját. A képek ezen felül rendkívül részletgazdagok, és finom aprólékossággal mutatják be a gyerekszoba mindennapjait. A karakterek percek alatt szerettetik meg magukat olvasójukkal, hiszen cukik, gömbölyűek, és pont úgy viselkednek, csodálkoznak rá dolgokra hatalmas, elkerekedő szemükkel, mint a hús-vér gyerekek. Biztos vagyok abban, hogy ezt a két új könyvecskét minden elaludni nem tudó, minden unatkozó, minden tócsában cuppogni szerető, minden kaladvágyó gyerek és felolvasó szülő nagyon fogja szeretni. Rendeld meg ITTaz unatkozó kismackó történetét, ITTpedig az álmatlan kiscicáét!
