Emlékek, fogadalmak, tervek
Merre járt tavaly Kemény Zsófi? Hogyan ünnepelte meg a diplomáját Igaz Dóra Menta kutyusa? Mi a terve Mészöly Áginak a közösségi médiával? A szerzők még egy-egy fontos képet is megosztottak velünk, interjúsorozatunk harmadik részéből mindent megtudhatsz!
- Mi a legszebb emléked/emlékeid 2018-ból?
Mészöly Ági a KönyvhétenFotó: Bach Máté - Kemény Zsófi Augusztus első felében leforgattam egy web-sorozatot, amit anyukámmal (Szirmay Ágnes, szintén a kiadó szerzője) együtt írtunk. Fantasztikus érzés, hogy körülbelül ötven embert nagyjából meg tudtunk győzni arról, hogy az ötletünk elég újszerű és jó ahhoz, hogy ránk áldozzák az idejüket és a tehetségüket. A forgatás két hetének minden másodpercét imádtam, pedig törött térddel toltam végig. Ha ebből a két hétből is ki akarok emelni egy konkrét emléket, akkor az az enyingi falunap, ahol egy Margaret Island-koncerten forgattuk le az utolsó jeleneteket, majd egy spontán tűzijáték után az éjszakai Balatonban tartottuk a stábbulit.
- Igaz Dóra: Tudom, hogy sokan megköveznének érte, de én szeretem a reggeleket. A korán kelést, amikor még minden és mindenki alszik körülöttem, én meg azon tűnődhetek csendben, vajon milyen napom lesz. Valahogy ez ugrik be szép emléknek 2018-ból. Nem egyetlen reggel, hanem az összes, ami ilyen volt.
Mészöly Ági: Fenn álni a szinpadon a Könyvhéten és átvenni a HUBBYtól az Év Írója díjat, életemben utoljára elkísérni a lányomat az iskolába, ami mellesleg egy skót egyetem, és megmászni egy 250 méteres, szinte függőleges sziklafalat...
- Milyen könyvet szerettél (olvasni) nagyon 2018-ban? És miért?
- Mészöly Ági: Salman Rushdie: A Golden-ház. Mert fantasztikus érzékenységgel írja le a világ legaktuálisabb, legbonyolultabb folyamatait.
- Igaz Dóra: Újraolvastam Szabó Magda Abigéljét. Pontosabban szólva újra újraolvastam. És olyan sok új érzést, gondolatot adott, hogy megint újra fogom olvasni.
Kemény Zsófi: David Foster Wallace Végtelen tréfa című monstre-regényét (ami annyira hosszú, hogy az olvasása bőven belenyúlik 2019-be is). A nővérem (Kemény Lili) az egyik fordítója (a másik Sipos Balázs), és végignéztem azt az elképesztően heroikus, két és fél éves munkát, amit ebbe a dologba beletettek, úgyhogy ennek megfelelő alázattal kezdtem el olvasni. De ahogy haladok a könyvvel, egyre biztosabb vagyok benne, hogy megérte. Döbbenetes, hogy hogy lehet ilyen pontosan, ennyire kegyetlenül, és mégis ekkora szeretettel nézni a világot.
- Mik a legfontosabb terveid 2019-re?
- Mészöly Ági: Van egy csomó ötletem, amiket szeretnék jól kidolgozni és megírni. És utazni, minél többet és minél messzebbre.
- Kemény Zsófi: Ez olyan hosszú lista lenne, hogy túlmenne a megengedett karakterszámon. De a legeslegfontosabb tervem, hogy tető alá hozzam azt a regényt, aminek az előtanulmányaiként tavaly tárcanovellákat írtam az Élet és Irodalomba, plusz minden olyan helyre, ahová óvatlanul prózát kértek tőlem. Aurélról (a barátainak csak Au) szól, a kelet-európai magányhősömről. Gyakorlatilag minden szabad percemben ezzel foglalkozom. Az a címe, hogy A Fénykor aranykora.
- Igaz Dóra: Amitől a leginkább tartok - lakásfelújítás. Amit leginkább várok - utazás. Mindegy, merre, csak utazni, utazni, új helyeket látni a világban.
- Tettél-e újévi fogadalmat? Ha igen, mi az (ha publikus)?
- Mészöly Ági: Évek óta rendszeresen megfogadom, hogy elkezdem rendesen használni a közösségi médiát, rendbe teszem a honlapomat, meg ilyenek. Az eredményességem... izé... nézd meg a honlapomat. Na jó, inkább ne. De 2019-ből még van egy csomó idő.
- Kemény Zsófi: Publikus, szerintem mindenki nagyjából ugyanezt fogadja meg: olyan intenzíven szeretnék élni, amennyire csak lehetséges. Használni akarom a testemet, a lelkemet és az agyamat, és szeretnék elmenni a falig.
-
Igaz Dóra: Mindig azonnal elmosom a piszkos edényeket, hogy ne száradjon bele az ételmaradék. Ezt minden évben megfogadom. Lehet, hogy most is inkább le kellene tennem a munkát, és irány a mosogató...?
- Kérjük, küldj egy emlékezetes fotót, amit te készítettél tavaly, és mondd el nekünk, mit ábrázol!
-
Mészöly Ági: A hegymászást, ami egyébként csak utólag jó emlék, akkor és ott két órán át folyamatosan meg akartam halni a félelemtől.
Igaz Dóra: Menta a mi másfél éves labradorunk. Jó gazdihoz illően kijártuk vele a kutyaovit, kutyasulit. Ez a kép akkor készült, amikor megkapta a "diplomáját" az engedelmességi tanfolyam elvégzése után. Azt hiszem, a kutyasuli nem ezt a fotót választaná reklámnak!
Kemény Zsófi: A kép a barátaimat ábrázolja. Rómában ülnek, vidámak. A katakombákat kerestük, de itt még nem találtuk meg, viszont eltöltöttünk egy csodálatos délelőttöt a római világvégén, és megbeszéltük a háromnegyed életünket. Persze random antik romokat azért ott is találtunk.
