Dinók szemével a világ
Gondolom, emlékeztek még Trikóra és Nyammra, a két kis dinóra. Történetük ott ért véget, hogy elhagyták a biztonságot (?) jelentő zsírkréta kort, a kívánságukat teljesítő vulkánnak köszönhetően.
Vágyuk ugyan nem az volt, hogy a 21. századba csöppenjenek, hanem hogy nagyra nőjenek, de egy rosszkor elkiáltott mondat ide hozta őket Budapestre. Innen folytatódnak különös és mulatságos kalandjaik, amilyeneket dinoszauruszok ő elöttük még sohasem élhettek át. - Munkácsi Anna ajánlója
Dinó szemmel nézve igen furcsa ez a város. Trikó és Nyamm minden újdonságot az általuk ismert állatokkal és természeti képződményekkel próbál azonosítani. A páncélos dinók, amik füstöt eregetnek magukból és a nagy szögletes kőtömbök (na, ki tudja, mire gondolnak?) igen ijesztőek elsőre, de az egyik „kövér növényevő dinón” való utazás végére a két jó barát biztonságos helyre kerül. Matyihoz, a paleontológus palántához keverednek, aki lelkesen és óvva mutatja meg nekik ezt a számukra új világot. A legalapvetőbb dolgokkal kell kezdeniük – megtanulni járni a csúszós parkettán, a bolyhos szőnyegen, és megtapasztalni, mi élő, igazi, és mi nem az. Bátran harcba szállnak Matyi dinófiguráival és a tévében látott állatokkal, majd csodálkozva pattannak vissza az ismerősökről.
Nyamm ebben a kötetben is sokszor bizonyítja, hogy a tirexek nem az eszükkel vívták ki tekintélyüket a dinók világában, de egy ennyire új környezetben ki ne kavarodna össze néha?
Hamar megszeretik tehát ezt a világot is. Sok új kedvtelésük is lesz: azt hiszem, bárki élvezné, ha távirányítós autóval közlekedhetne a lakásban! Nyamm sem hagy fel kedvenc időtöltésévével, az evéssel, mindent megkóstol: nem baj, ha ropog a foga alatt, és másnak eszébe se jut megenni – Trikónak végképp nem. Persze a vattacukor és a gumimacik Trikó ízlésének is megfelelnek.
Matyival elmennek minden gyerek kedvenc budapesti helyeire is. No hova? Hát persze, hogy az állatkertbe, a moziba és a vidámparkba. Bár mint kiderült, ez utóbbi nem két ilyen kicsinek való!
Matyi még az iskolába is elviszi őket, ahol új ismerősöket szereznek. Van, akivel összebarátkoznak, de némelyikükbe csak annyi kedvesség szorult, mint egy éhes tirexbe.
Trikó és Nyamm sokat mesél Matyinak világukról, de sajnos rossz híreket is hallanak tőle fajuk jövőjét illetően. Ez is az oka, hogy a sok jó élmény és kaland ellenére a két kis dinó mégis hazavágyik a zsírkréta korba. Több saját készítésű és igen leleményes vulkánnal is próbálkoznak, hogy teljesítse kívánságukat, de az eredmények nemigen hasonlítanak a vágyott helyre.
Végül Badacsony felé sodorja őket a történet és az osztálykirándulás, de a balatoni vulkánok nem olyan okosak, mint amilyen nagyok és idősek, így Trikó és Nyamm már megint nem egészen oda érkeznek történetünk végén, ahova indultak. Vajon újra kell kezdeniük mindent? Találnak még vulkánt, hogy haza menjenek? Mindez kiderül, ha végigolvasod az új dinós könyvet, no meg persze a harmadik kötetből majd!
A történet még színesebb, mint az első kötetben, és a két kis dinó szemszögéből nagyon vicces ez a világ. Mi, felnőttek már meg tudjuk vizsgálni a dolgokat mások szemszögéből is, de a gyerekeknek ez új élményt jelenthet. Felfedezhetik, hogy nem minden természetesen adott, ami körülveszi őket, és másképp is lehet látni a már megszokott, mindennapi környezetünket. Például két kis dinó szemével.
