Loni - Egy barátságos kísértethistória
Szereted a „szellemes” meséket? Na, nem a hátborzongató, félelmetes rémhistóriákra gondolunk, hanem az olyan szórakoztató és kalandos kísértettörténetekre, mint például a Casper, a barátságos szellem. Ha igen, akkor biztosan ismered már Lonit és Levélkét. Ha tetszett a Loni és a kísértetek és kíváncsi vagy, hogy folytatódik a kaland, vagy ha csak egy igazi csajos meseregényt szeretnél, ne keress tovább! Megjelent a történet második része, a Loni és a varázsvár.
Vörös István meséjének első része (Loni és a kísértetek) bemutatja a budapesti Ilcsey utcában lakó négyfős Fehér családot, akik egy ötszáz éves kísértetkislánnyal, Levélkével osztják meg az otthonukat. Megismerjük, hogyan is él egy épp önállósuló kísértet az emberek világában.
Az alsós Loni és Levélke hamar összebarátkoznak, különleges játékokat eszelnek ki, az emberkislány még seprűn lovagolni is megtanul, amihez később az anyukája is kedvet kap. A szülők, bár kezdetben furcsállják kislányuk szokatlan, új barátnőjét, végül megismerkednek és megbarátkoznak a kedves kísértettel.
Olvasd el a regény első fejezetét!
Szeretnél részese lenni a kalandnak? Rendeld meg a könyvet itt!
A második részben (Loni és a varázsvár) fordul a kocka, most a Fehér család hivatalos vendégségbe Levélke szüleinek vértesi otthonába. Velük együtt vonatozunk át egy varázslatos világba, és elképesztő élményekkel gazdagodunk egy évszázadok óta romba dőlt, reneszánsz várban.
Bepillantást nyerünk a kísértetlét szabadságába, ugrálva-repülve szeljük át az éjszakai Vértest, a múltablakokon keresztül bekukkantunk a régi korokba, és ha szerencsénk van, talán még Levélke dédijét is megpillantjuk. A kísértetek ugyanis nem öltöttek mindig ember alakot. A dédike például dinoszaurusz is volt fiatal korában.
Olvass bele a történet második részébe!
Ha te is kíváncsi vagy, milyen lehet szellemnek lenni, tedd a kosárba a Varázsvárat!
A kétrészes regény remek átvezetés az esti mesékből az önálló olvasás felé. A rövid fejezetek tökéletesek arra, hogy „csak még egyet” olvassunk belőlük elalvás előtt, és az alsós korosztályt sem rettentik el, néhány oldalanként szünetet lehet tartani, majd visszatérni a mesés kalandokhoz.
Loni és Levélke története egyáltalán nem fenyeget rossz álmokkal, a kísértetek itt nem valaha élt emberek lelkei, inkább tündérféle lények, akik, ha különösek is, de barátsággal fordulnak az élők felé. A Loni könyvek a szerethetőt és izgalmasat emelik át a kísértetek legendáiból, a félelmeteset, a rémisztőt meghagyják egy másik műfajnak. Olyan varázsvilágba nyitnak ajtót, ahol minden ismerős, és mégis, vagy talán épp ezért, szinte minden lehetséges.
A két történet külön külön is olvasható, de egymást kiegészítve még izgalmasabb.
