Abszolút folklór, abszolút fantasy
Ha azt mondjuk, folklórra épülő fantasztikus regény, szinte biztos, hogy elsőre valamilyen vikinges vagy kelta mitologikus történet jut az eszedbe. Esetleg valami görög-római alapokon nyugvó könyv, talán az egyiptomi mitológiára épülő Füstmágus. De arra gondoltál már, hogy a gyerekkorunkból ismert népmesék is éppen annyira alkalmas alapjai egy jó fantasy regénynek, mint az ír tündérek és az északi istenek? Mutatunk egy példát, ami bebizonyítja. Olvass tovább!
Kezdjük azzal, hogy a népmesék dramaturgiája gyakorlatilag a fantasztikus regénynek alapja is. A próbatételek, a kiválasztott hős, a legyőzhetetlennek tűnő gonosz, a vándorút, de még a varázslatos segítők is mind megtalálhatók a népmesékben ugyanúgy, mint a fantasyban.
Nem is annyira meglepő ez, ha belegondolunk, mennyire hatnak a gondolkodásunkra és ezzel együtt a történetmesélésünkre ezek az ősi archetípusok. Ha pedig valaki olyan tudatosan használja őket, mint ahogy azt Rojik Tamás teszi, akkor biztosan egy széles réteget megszólító, sok év múlva is aktuális, szuper történetet kapunk.
És hogy milyen népmesét dolgoz fel a Holdezüst és éjsötét? Hát az égig érő fa / égig érő paszuly történetét.
Kattints ide és szerezd meg!
Adott egy tizenéves srác, Jancsi, aki a Kopaszi-gát környékén tengeti a nyarat. Miután egy különös öregasszony néhány magot ad Jancsinak, hogy ültesse el, meghökkentő események sorozata indul el a fiú életében. Az anyja, akit sosem ismert, és fotó sem maradt róla, egyszer csak megjelenik egy régi fényképen. Az addig alacsony, vékony fiú hirtelen nőni kezd, és olyan dolgokat is lát, amit úgy tűnik, a körülötte lévők nem. Amikor megismerkedik Sárával - aki, mint kiderül, a különös öregasszony lánya, és maga is boszorkány -, rádöbben, hogy a magokból kinőtt fán keresztül egy másik világra nyílik kapu, ahol nem csak jószándékú lények élnek. És hogy a két világ rendjének megóvása most már az ő feladatuk.
Annyi nagyszerű párhuzam van ebben a regényben, hogy az összeset fel sem bírjuk sorolni. Jancsi tipikus legkisebb királyfi, közben a helyét kereső kiskamasz, aki szinte felfoghatatlanul különbözik a féltestvéreitől. A regény szerint azért, mert félig tündér. De gondoljunk bele, mennyire magukra ismerhetnek ebben az érzésben azok a gyerekek is, akik mozaikcsaládokban nőnek föl!
Olvasd el az első fejezetet itt!
Jancsi azért kezd el furcsa dolgokat látni, és hirtelen nőni is, mert közeledik a tizenharmadik születésnapja, ami különleges évforduló a tündéreknél. De mennyire szépen rásimul ez a motívum a kamaszkorra is! Váratlan testi változások - akár hirtelen növés -, és a látómező kiszélesedése is jellemző ebben a korban. Ráadásul a gyerekek gondolati szinten is ekkortájt válnak le teljesen a szüleikről. Elkezdenek máshogy látni bizonyos, addig adottnak hitt dolgokat, elkezdik megkeresni a saját igazságukat. Amennyire izgalmas, annyira konfliktusokkal teli ez a vándorút.
Van itt még szó első szerelemről, gyerek-szülő kapcsolatról, megfelelésről és önmagunkra találásról, egyszóval a legfontosabb dolgokról, amik jellemzik a kamaszkort.
Nagyon izgalmas látni azt is, hogyan aktualizálja, képzeli újra Rojik Tamás a népmeseszereplőket a mai Budapesten. Ahogy modern alakká válik például a kisgömböc, a hétfelű sárkány vagy akár egy táltos paripa. Már csak ezekből is láthatjuk, hogy a népmesék legalább annyira alkalmasak az újramesélésre, mint az északi vagy éppen a görög mondák.
Ajánljuk ezt a regényt mindenkinek, aki szereti:
- a fantasyt,
- az elgondolkodtató történeteket kamaszkorról, családról és önismeretről, és
- a kalandos, letehetetlen és igazán kortárs regényeket.
