Beszélünk Shakespeare-ül?
Mire jók a kötelező olvasmányok? És ha olyan fontosak, miért húzza miattuk a száját annyi ember? Hogyan lehet rávenni a gyereket, ha mi magunk is legszívesebben csak a tartalomjegyzéket olvastuk volna el?
A kötelező olvasmányok az irodalomoktatással kapcsolatos beszélgetésekben folyamatosan középpontban vannak. Mi magunk is megkérdeztünk szakértőket és párbajoztattuk kollégáink véleményét is a témában, hiszen az olvasás elkötelezett híveiként szeretnénk minél inkább megérteni az emberek hozzáállását, és felhasználni, hogy a gyerekek számára élvezetes, színvonalas könyveket tudjuk kiadni.
Ezen gondolatok mentén készült el a Regényes Shakespeare sorozatunk első kötete is.
Itt találod a könyvet!
Az valószínűleg mindenki számára egyértelmű, hogy szükség van a kötelezőkre, de nem bármi áron. Fontos, hogy legyen egy nagy közös tudásanyag, legyen egy alapvető ismeretünk az irodalom mérföldkőnek számító irányzatairól, alakjairól és alkotásairól, de ennél is fontosabb, hogy közben a gyerekek ne veszítsék el a lelkesedésüket és a tudásszomjukat.
Ehhez pedig az kell, hogy tudjanak kapcsolódni az anyaghoz.
Ha az általuk olvasott szöveg rétegei el vannak zárva előlük a nyelvi nehézségek miatt, akkor pedig nagyon nehéz kapcsolódni. Többek között ezért nem szeretik sokan a kötelező olvasmányokat: nem kapnak hozzá fogódzót, nem mozgatja meg őket, nem értik, hogy hol kéne elhelyezniük a saját életükben.
Ha pedig szülőként ugyanezen okokból kifolyólag nem szerettük a kötelező olvasmányokat, akkor a gyerekeinkkel pláne nehezen tudjuk megértetni, hogy mi szükség van rájuk.
Pedig – nézzük csak meg például a Rómeó és Júliát (ide kattintva bele is olvashatsz) – mi is jellemezhetné jobban a tizenéveseket, mint ez a mű?
Szülői tiltás, hatalmas barátságok, szenvedélyes szerelem: ha valamiben, hát a Rómeó és Júliában aztán igazán minden benne van, ami központi szerepet játszik ebben az életkorban. Nem véletlenül mozgatja még mindig az írók, költők, rendezők fantáziáját.
Vagy nézzük meg Shakespeare másik jellemzően a viharos kamaszkori érzelmekre épülő komédiáját, A makrancos hölgyet. Érzelmek, függetlenség, a nők feladata, helyzete és szerepe a házasságban: valószínűleg keresve sem találnánk aktuálisabb témát, amiről persze minden tizenévesnek nagyon határozott véleménye van.
Keresd itt egy kötetben a két művet a mai olvasók számára “lefordítva”!
De hogy ne menjünk ennyire messzire sem térben, sem időben: nem is olyan régen Az arany ember kapcsán bontakozott ki heves vita többek között a női szerepek mentén: és talán nem túlzás azt állítani, hogy az irodalomnak a gondolatébresztés, a kritikai szemlélet, az elemzőkészség fejlesztése az egyik legfontosabb feladata.
Egy kötelező olvasmány pedig éppen azzal tudja kifejteni kötelező érvényét, ha szól hozzánk, ha formálja a gondolataink akár ötszáz, akár csak pár év távlatából.
A Regényes Shakespeare kötetnél tehát ezeket a szempontokat vettük figyelembe, és ezért kértünk fel olyan szerzőket a megírására, akik korábban is foglalkoztak művek újraalkotásával és ifjúsági irodalommal.
A Jeli Viktória által tolmácsolt Varázsfuvola 2015-ben Szép Magyar Könyv-díjat is kapott, Gimesi Dóra pedig 2017-ben megnyerte az Év gyerekkönyvírója-díjat. Ráadásul mindkét szerzőt ismerhetitek a nagysikerű Időfutár-sorozat kapcsán, amiben Shakespeare-nek is nagy szerep jutott a sorozat bizonyos pontjain, és aminek az első része ajánlott olvasmány az iskolákban!
A kötet fő szempontja az, hogy a világirodalom egyik legértékesebb, mai napig is hatást gyakorló szerzőjét úgy hozzuk közelebb az olvasókhoz, hogy nem veszünk el tartalmilag a drámákból, változatlanul mutatjuk meg a cselekményt, figyelünk arra, hogy minden Shakespeare-hez hűen megmaradjon – éppen csak egy gördülékenyebben olvasható, regényes formába ültettük át.
Hogy miért volt erre szükség?
“Elfordul ő a fürkész, vizsga szemtől,
Akár a bimbó, mit rág csúnya féreg
S nem tárja ki a szirmait a légnek,
És nem ajánlja szép arcát a napnak.
Mihelyt tudjuk, miért hullt e bú rája,
Megleljük azt is, hogy mi a kúrája.”
- ha neked is kétszer kellett elolvasnod ezt a 6 sort, akkor képzelheted, mit éreznek azok a 14-16 évesek, akik javarészt a social media azonnal befogadható tartalmain nőnek fel. 
De még a rendszeresen olvasó gyerekeket is elijesztheti, ha 7-8. osztályban olyan szöveget kell olvasniuk, aminek az eredetije a 16. században jelent meg, de az iskolákban jellemzően használt Kosztolányi-féle fordítás is már közel száz éves.
Mi pedig azt szeretnénk, ha élveznék az eredeti művet, ha a nyelvezetében nem kihívást, hanem rétegeket, fantáziát, leleményt látnának, ehhez pedig elsőre könnyedén hozzáférhetővé tesszük a tartalmat, hogy utána a közös iskolai munka során már magához az eredeti szöveghez is tudjanak viszonyulni a diákok.
De akkor miért jobb ez, mintha megnéznék Leonardo DiCaprio-t Rómeóként?
Azt sem tartjuk ördögtől valónak, hogy a filmen keresztül vezessen az út az irodalomhoz. Láttunk már rengeteg olyan példát, hogy a Harry Potter vagy az Éhezők viadala filmek után szívesebben vették a kezükbe a könyvet a kamaszok, és ha rákaptak az ízére, akkor utána már mást is szívesen olvastak.
De az olvasásélmény mégis egészen máshogy fejleszti az agyat: a cselekmény, a karakterek, az összefüggések mind az olvasó képzeletében bontakoznak ki, és nem készen kapjuk. Az olvasóra vár a munka, hogy a leírt szövegből felépítsen magának egy világot, ami egyedi és mindenkiben a saját benyomásai alapján jön létre – ellentétben a filmmel, ahol mindannyian ugyanannak az élménynek leszünk a részesei. Éppen ezért tudnak nagyon izgalmas beszélgetések kialakulni az osztályteremben, ha a saját olvasásélményük felől ragadják meg a művet a diákok.
Keresd itt a Regényes Shakespeare-t!
Tippek Shakespeare-olvasáshoz:
1.Olvassátok el a Regényes Shakespeare-t!
Ahogyan azt feljebb kifejtettük, a kötetben található két, regény formában megírt mű, a Rómeó és Júlia és A makrancos hölgy segít a tartalmi feldolgozásban és a mű mélyebb értelmezésében.
Rendeld meg itt a kötetet!
2. Nézzétek meg a filmes feldolgozásokat és ha van lehetőség rá, a színdarabokat!
Javasoljuk, hogy először olvassatok, és utána nézzetek filmet, de az biztos, hogy minél több feldolgozásban találkozunk ugyanazzal, annál könnyebben alkotunk véleményt, formálódik a műhöz való hozzáállásunk, az ízlésünk és persze tágul az ismereti horizontunk is.
A 10 dolog, amit utálok benned című film “makrancos Katáját” például kifejezetten érdekes lehet összehasonlítani Gimesi Dóra regényes változatával (ami tartalmilag egyezik Shakespeare eredetijével).
3. Nem kell az egészet egy szuszra elolvasni!
Mind a Rómeó és Júlia, mind A makrancos hölgy megtalálható a neten, így könnyedén lehet a Regényes Shakespeare-rel együtt akár fejezetről fejezetre (vagy a drámában jelenetről jelenetre) haladni, ami szintén segíti az eredeti mű megértését.
