Petőfi és a boldog békeidők
Két új kötettel bővül a Pagony Kiadó magyar történelmi időutazós sorozata, a népszerű Abszolút Töri. Berg Judit ifjúsági regénye egy friss történet Petőfi Sándorról, Baráth Katalin író, történész lebilincselő regénye a boldog békeidők és az iparosodás korába kalauzolja az olvasót. Hiteles történelmi információk, kortárs nézőpont és letehetetlen, fordulatos cselekmény várja az olvasókat mindkét új regényben.
Baráth Katalin: Gőzgépek és pomponlányok
Ki gondolná, hogy a Vitéz János Gimnázium platánja alatt tekergő időalagút még a netes követők számának növelésére is képes? Hát Dorka, a suli első számú tartalomgyártója! De arra ő sem számít, hogy útitársával, Zsuzsival együtt szinte az első percben elrabolják a múltban. Ugyanígy Zsiga is eléggé meglepődik, amikor a Zentára befutó gőzös nemcsak a remélt tyúkokat, de két idegen lányt is rejt, akik megmentésért esedeznek, és roppant furcsa ruhákat viselnek. Végül az állomást maguk mögött hagyva megérkeznek a boldog békeidőkbe, ahol a gőzgépektől a gyújtogatásig rengeteg izgalom vár rájuk, miközben az éppen zajló iparosodás átírja körülöttük parasztfiúk, úrikisasszonyok és mérnök urak életét.
“Sok tekintetben példa nélküli ez az időszak a magyar történelemben, hiszen páratlanul hosszú ideig adatott meg az országnak, Budapesttől Szegeden keresztül egészen Zentáig, a béke és a fejlődés lehetősége.” - olvasható a könyv utószavában.
Ebben az időszakban szó szerint gőzerővel folyik az iparosodás: már nincs jobbágyság, de a szegény, jobbára földtelen földművelő réteg ki van szolgáltatva az egyre nagyobb szerephez jutó gyáraknak és a gyárosoknak.
Baráth Katalin remekül megmutatja az érme mindkét oldalát. Megismerjük például a Huszár családot, ahol az édesapa Amerikába ment szerencsét próbálni, így a családfői feladatok a 16 éves legnagyobb fiúra, Zsigára, és a gyerekek nagybátyjára maradtak. A családnak egy aprócska földje van, amit a keresztapa, az Öreg Zsigmond művel, míg a fiatalabbik Huszár Zsiga az egyik zentai malomban dolgozik, ahol elbűvölik a gépek, így szabadidejében maga is gőzgép hajtotta szerszámokat tervez. Zsiga felismeri, hogy a gépek nem az ember ellen vannak, és valójában sokkal könnyebbé és élhetőbbé tehetik az életet. Vele ellentétben az Öreg Zsigmond gyűlöli a gépeket, mert így kevesebb a munka, és a munkások ki vannak szolgáltatva a gyárosoknak. Feltűnik a színen a különc mérnök, Bánki Donát, aki potenciált lát a fiatal fiúban, és felvillantja előtte egy sokkal jobb élet lehetőségét.
A Gőzgépek és pomponlányok egy sodró lendületű ifjúsági regény, remek dramaturgiával megírt párbeszédekkel, ráadásul Baráth Katalin tökéletes érzékkel adagolja a humort, vegyíti a hiteles történelmi információkat és a jelenleg is aktuális társadalmi kérdéseket.
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
Tempi Borbála az Első Kerületi Vitéz János Gimnázium büfése, akinél mindig kapható Nomád Burger, Fügés Mátyás, vagy éppen a híres 44-es szendvics, csupa különleges finomság. Tempi Borbála ugyanis az időkapu őre, szabadon jár-kel az időben, a különleges csemegéket pedig a múltból hozza – ügyelve arra, hogy kis kalandozásai során a múltban semmi ne változzon meg
Bori néni figyelmetlenségének köszönhetően 1844-ben azonban egy fiatalember elveszíti a kéziratát... A vékony kis füzeten ez áll gyöngybetűkkel: Petőfi Sándor versei. A kis kötetnek vissza kell kerülnie jogos tulajdonosához, mert ha nem, annak beláthatatlan következményei lehetnek! Juli és Kristóf tehát komoly küldetéssel indul 1844-be, hogy segítsenek Petőfin, a nincstelen költőn, később pedig a “szupersztár” költővel és Szendrey Júliával átélhesse a ‘48-as forradalom utáni mozgalmas időszakot, és megoldjon egy jövőre nézve is veszélyes bűntényt.
Berg Judit regényében - ahogy azt már a Rumini-sorozat olvasása során is megtapasztalhatták az olvasók - a lendületes történetvezetésnek köszönhetően egyik kalandból a másikba sodródunk, miközben hatalmas és színes szereplőgárdán keresztül ismerjük meg Petőfi izgalmas korát, valamint a történelemből és az irodalomból ismert emberek és kevésbé ismert alakjait, Teleki grófot, Jókait és Laborfalvi Rózát, az Egressy család tagjait, korabeli könyvkiadókat.
Pest-budai útikönyvként is felfogható Berg Judit regénye, hiszen alapos kutatómunkán nyugvó hiteles leírásokat olvashatunk a folyamatosan fejlődő és modernizálódó városról, a folyton alakuló Duna-partról, az épülő Lánchídról, bepillanthatunk az akkori nyilvános élet fontos színtereibe, a kávéházak mindennapi életébe is. Barangolhatuink az ekkor épül a történelmi jelképpé emelt Nemzet Múzeum, vagy a Városháza is környékén, valamint számos, ma már nem létező épület feltűnik a regényben.
A Szélvésztől kergetve című lebikincselően izgalmas regényt azoknak is ajánljuk, akik szeretik Petőfit, és azoknak is, akik úgy gondolják, hogy unalmas ez a téma.
Ahogy Berg Judit a könyv utószavában írja Petőfiről: “Sok hasonlóságot fedeztem fel kettőnk között. Nemcsak azt, hogy mindketten balkezesek vagyunk, nagyon szeretjük a túrós csuszát, a történelmet és az utazást, de arra is rájöttem, hogy sok esetben ugyanúgy szoktunk felcsattanni, mérgelődni, vagy éppen kiállni a számunkra fontos ügyekért. Nem csoda, hogy nagy izgalommal vágtam neki e könyv megírásának.”
Beleolvasó
Könyvfesztiváli programok
Szeptember 30., szombat, 11.00 - 11.45 óra, D épület, Kner Imre terem
Petőfi, pomponlányok és gőzgépek – Bemutatkozik két új Abszolút-töri könyv!
Forradalom és szélvész, boldog békeidők és ipari forradalom, azaz abszolút 19. század és abszolút magyar történelem a két szerzővel Berg Judittal és Baráth Katalinnal. A szerzőkkel Vinczellér Katalin beszélget. A program után a szerzők a Pagony standjánál dedikálnak.
