Petőfi visszavág
Te is nagyon unod már az irodalmi közhelyeket? Téged is zavar(t), ha az iskolában a tanár megmondja (megmondta), hogy mire gondolt a költő, és neked miért jó, ha te is ezt gondolod?
Ha ezekre a kérdésekre a válaszod igen, akkor neked feltétlenül szól Nényei Pál legújabb alternatív irodalomkönyve, amely a népszerű Az irodalom visszavág sorozat részeként jelent meg. Nagyon alapos, nagyon felforgató, nagyon elgondolkodtató.
Kattints ide és olvasd el Vinczellér Katalin pedagógus és a Pagony Kiadó munkatársa cikkét!
Lehet újat mondani Petőfiről? Muszáj ezzel erőlködni? Nem elég, hogy nemzeti ikon, ráadásul kétszáz éves, ezért aztán mindenki nekirugaszkodik, hogy most aztán valami igazán bombasztikus állítása legyen Petőfiről. Azon túl persze, hogy lángoszlop és hősszerelmes, és influenszer, meg közben népies és nemzeti. Vagy Nényei Pál könyve alapján: Petőfi szörnyeteg? Petőfi rab? Petőfi a néma gyerek? Egy biztos: Petőfi költő.
Nényei PálAz irodalom visszavág című sorozatának (még) nem írta meg a negyedik kötetét. De írt egy spin-offot amelyben megszólal a néma gyerek és meg sem áll a szent világszabadságig.
Kattints ide és szerezd meg!
Ez a néma gyerek lehet a mindenki által ismert Füstbe ment terv beszélője, aki nem tudja, miként fogja szólítani rég nem látott anyját. A „természet vadvirága” annyira már nem néma, bár versén kívül, koncvetéssel és tüskékkel válaszol vissza támadóinak. Aztán meg lángoszlop lesz, aki vezeti a népet Kánanán felé, miközben átkokat szór jobbra is, meg balra is, ahol csak hamis prófétára lel. Aztán már vérben és elkeseredettségben tocsogva megörül, ha meghallja újra a pacsirtaszót, melyről eszébe jut, hogy „nemcsak gyilkos eszköz, katona, / Egyszersmind költő is […]”.
Rövid élet, hatalmas életmű, de ennek az életműnek a sokszorosa az a szép- és szakirodalom, vers, próza, tudományos és kevésbé tudományos munka, amelyet a magyar irodalom és kultúrtörténet legismertebb és talán (vagy legalábbis számomra) legellentmondásosabb figurája ihletett.
Szerintem Petőfi számos olyan tulajdonsággal bírhatott, és sok olyan művészi és közéleti gesztusa volt, amelyek alapvetően nagyon távol állnak a magyar néplélektől. De ez talán nem csak az én véleményem. Én ezt olvastam ki Nényei Pál Petőfi-könyvéből és ezt láttam meg Baranyai [b] András rajzaiban.
Olvasd el a kötet epilógusát itt!
Mind a szöveg (tanulmány?, esszé?, elemzés?, vallomás?), mind a képek élnek a Petőfi-sztereotípiákkal, sokszor ironikusan el is játszanak velük, de az írói és a képi megközelítés egyaránt képes friss és érvényes optikát adni Petőfi lerágott csontjához. Mert nem a lerágott csontot csócsálják, hanem elevenné tesznek egy költészetet, amely mögé, ha akarok, fel is építhetek egy személyiséget, el is képzelhetek egy karaktert. De ezzel éppen elég sok könyv és tanulmány foglalkozik, szóval maradjunk a költészeténél.
Nényei a tőle megszokott szakmai alapossággal és felkészültséggel gondolkodik a Petőfi-jelenségről, de ami fontosabb és jóval hangsúlyosabb, a Petőfi-szövegekről! Néha léháskodik, önironizál, nem mindig tudja megállni, hogy ne folytasson pszeudo-párbeszédet elképzelt olvasójával, hiszen alapvető attitűdje a vitázás. Így természetesen lehet vitázni az ő olvasataival, értelmezéseivel is, amelyek a magyar közoktatás gondolkodásmentesített rétegének megmaradt olvasóit akár fel is bőszíthetik. Hogy eshet szó pl. gyerekgyilkosságról és bosszúpornóról egy szorosan Petőfi költészetéről szóló könyvben? Ezt meg hogy?
Ha szeretsz új megközelítéseket, meglepő, de érvényes szempontokat megismerni, és néha még jókat is nevetni, feltétlen vedd kezedbe ezt a könyvet, és nem fogod tudni letenni. Ha elsőre „csak” a rajzokat nézed végig, már sok új impulzust kaphatsz. És ha hozzáolvasod a szöveget, biztosan fel fog frissülni benned a Petőfi-élmény.
Én már nagyon várom, hogy másokkal is beszélgethessek a könyvről!
Vinczellér Katalin cikkét olvastad.
Kattints ide és szerezd meg a könyvet!