Megérkeztek Barni titkos barátai!
Miért olyan nehéz a veszteségről, a szorongásról vagy a félelmeinkről beszélni a gyerekekkel? Talán mert nem csak a gyerekekkel nehéz megbeszélni ezeket a témákat. Mi, felnőttek sem szívesen gondolunk rájuk, arról nem is beszélve, hogy kiteregessük a kételyeinket és bizonytalanságainkat egymásnak. A gyerekek számára azonban az ismeretlen jelenti a legnagyobb félelmet, azok a dolgok, amikről még a szüleik sem mernek nyíltan beszélni. Mészöly Ágnes legújabb könyve, a Barni titkos barátai egy csodálatos mese tele szeretettel, kíváncsisággal és támogatással, ami gyerekeknek és felnőtteknek is segít bátorságot találni, hogy elkezdjék a beszélgetést. Olvass tovább!
Hogy senki ne érezze magát becsapva, kezdjük ott, hogy Barninak egy autóbalesetben meghalt az apukája, és a történet kezdetén édesanyjával mindketten küszködnek, hogy feldolgozzák ezt a traumát. Azonban egyelőre egyikük sem találja a megfelelő szavakat, mintha, dacára a köztük lévő végtelen szeretetnek, egymástól is eltávolodtak volna. Ekkor lép színre a két lomtalanításon talált titkos barát, Elek és Benő, az elefántféle és a vizilóforma plüss, akiket csak Barni hall, és akik segítenek a kisfiúnak megérteni a saját érzéseit, és újra megnyílni a külvilág felé.
A titkos barátok azonban nem csak ebben vannak Barni segítségére. Ráveszik, hogy újra kapcsolatba lépjen az óvodástársaival, hogy megtalálja magában a bátorságot, hogy megszólítsa Lolkát, még akkor is, ha ezzel magára vonja egy verekedős ovistárs haragját. Segítenek neki kitalálni, mi lenne anya számára a tökéletes születésnapi ajándék, és ezzel újra közelebb hozzák őket egymáshoz. Még az első iskolai napok is magabiztosabban telnek úgy, hogy a kisfiú keze ügyében mindig ott van Elek és Benő. Egészen addig, amíg már nincs szüksége rájuk.
És hogy mit mond Barni története a veszteség feldolgozásáról? Azt, hogy nem megy egyik napról a másikra, és ez így van rendben. Azt, hogy nem szabad megrémülni a nehéz kérdésektől. Azt, hogy beszélnünk kell egymással, és előbb utóbb minden könnyebb lesz, ha nem is ugyanolyan. Azt, hogy a barátaink ott lesznek, amikor újra tudunk majd nyitni feléjük. És mindez nem csak a halál feldolgozására, de szinte bármilyen traumára igaz. Legyen szó egy megterhelő óvoda- vagy iskolaváltásról, bullyingról vagy egy barátság végéről. Éppen ezért merjük ajánlani a Barni titkos barátait mindenkinek, függetlenül attól, elveszítettek-e valakit a közelmúltban.
Olvass bele az első fejezetbe!
Hogy a szerzőt idézzük: “Ez egyszerűen egy mese arról, hogy van veszteség, van feldolgozás, és a legnehezebb helyzetekből is fel lehet állni. Hogy nagyjából mindenből ki lehet jönni. Szóval szerintem nyugodtan elolvashatja bárki – ez egy meglepően vidám, humoros történet, kicsit olyan, mint a dél-amerikai temetők, ahol a családok szambát hallgatva piknikeznek az elhunyt sírjánál. Benne van az emlékezés, a továbblépés, és, bocs hogy ilyen közhelyes vagyok, de az is, hogy a fontos dolgok megmaradnak.”
Olvasd el a teljes interjúnkat Mészöly Ágnessel!
De hogyan képes ilyen komplex gondolatokat átadni Mészöly Ágnes meséje úgy, hogy az az óvodások számára is érthető legyen? Ehhez elég felidéznünk azt a jelenetet, mikor Barni a tengerparti nyaralás alkalmával egészen elkeseredik a partra vetett, kiszáradt medúzák láttán. Előző nap még a tengerben csodálta ezeket a különleges lények.
“– És ha elmossa őket a víz, hová lesznek? Hová lesz belőlük a csillogás?”
Talán meg sem lehet ennél szebben és egyszerűbben fogalmazni azt a varázslatot, ami az élet, és azt a furcsa ismeretlent, ami a halál.