Mesék a múzeumból
A Képtelen képrablás című új kötet egy képzőművészeti barangolás és formabontó, újszerű mesegyűjtemény egyben, Rubik Anna csodálatos illusztrációival. A Magyar Nemzeti Galériában látható képeket kortárs magyar szerzők meséi keltik életre.
Képtelen képrablás – Mesék a múzeumból
Rubik Anna illusztrációival
Képzőművészet, irodalom és színház egyben: ez a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közös Te x t ú r a elnevezésű összművészeti sorozata, ahol kortárs írók a múzeumban található képekhez minijeleneteket írnak, amelyeket aztán a színészek helyben, a múzeumban adnak elő.
A gyerekeknek továbbfejlesztett változata, a Mi n i Te x t ú r a, a Pagony Kiadó a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapest Bábszínház közös projektje 6–12 éves, kisiskolás gyerekek számára, akik eddig három évadon keresztül nézhették meg - korlátozott számban - az összesen tizennégy képhez készült bábelőadást.
A Magyar Nemzeti Galéria falain lógó 14 festményből született 14 szuper mese többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, egy rémült tengelicéről... és még sorolhatnánk.
A minidrámákból írt 14 mese önálló szövegként, az őket inspiráló képekkel együtt most egy különleges kötetben jelent meg, hogy bárki bármikor élvezhesse őket Rubik Anna csodálatos, játékossággal teli illusztrációival együtt, melyek zseniálisan gondolják tovább az eredeti festményeket.
A kötetben Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Bogdány Jakab, Bortnyik Sándor, Csontváry Kosztka Tivadar, Ferenczy Károly, Gadányi Jenő, Gulácsy Lajos, Korniss Dezső, Munkácsy Mihály, Paizs Goebel Jenő, Roskó Gábor, Szinyei Merse Pál képeihez Bán Zsófia, Berg Judit, Dániel András, Gévai Csilla, Gimesi Dóra, Harcos Bálint, Jeli Viktória, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes, Kolozsi Angéla, Molnár T. Eszter, Nényei Pál, Szabó Borbála és Vadadi Adrienn írt egy-egy mesét.
A könyv a képzőművészet kapcsán mindenkihez szól, segít közelebb vinni a festészetet a gyerekekhez, így közös családi felfedezésre hívja a művészet különböző ágaira kíváncsi olvasókat.
6 éven felülieknek
A könyv fülszövege: Képtelen képrablás - Mesék a múzeumból
“Na, akkor most elmesélem, hogy is volt ez az egész hecc.”
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer tizennégy festmény a Magyar Nemzeti Galéria falain.
Ez a tizennégy festmény aztán megtetszett tizennégy szerzőnek.
Született tizennégy szuper mese többek között Vitéz Lászlóról, egy zöld szamárról, két folyton veszekedő aranyhalról, egy titokzatos videókazettáról, egy kislovagról és egy sárkányról, egy eltévedt kislányról, egy rémült tengelicéről... és még sorolhatnánk.
Végül pedig jött Rubik Anna, aki elkezdett játszani. A festményekkel, a mesékkel, a vonalakkal, a színekkel, a formákkal. És ennek az elképesztő történetnek ez lett az eredménye.
A Képtelen képrablás.
Az életre kelt képek:
Gimesi Dóra: Vitéz László és a képtelen képrablás - Ferenczy Károly: Plakátumok előtt
Kiss Judit Ágnes: A zenekar - Aba-Novák Vilmos: Körhinta
Kertész Erzsi: A legzöldebb álom - Bortnyik Sándor: Zöld szamár
Vadadi Adrienn: Aranyélet - Bernáth Aurél: Reggel (Ablak)
Berg Judit: A világ legdrágább kincse - Gadányi Jenő: Fantasztikus táj
Harcos Bálint: A kislovag és a sárkány Korniss Dezső: Sárkányos
Bán Zsófia: Róka, Jaja és a varázskazetta - Roskó Gábor: Nézzük, mi újság a világban
Jeli Viktória: A varázsló kertje - Bogdány Jakab: Gyümölcsök madarakkal és tengerimalaccal
Nényei Pál: Agarak - Munkácsy Mihály: Az agár
Molnár T. Eszter: Most az egyszer én mesélek - Paizs Goebel Jenő: Aranykor (Önarckép galambokkal)
Dániel András: Utóidény - Bernáth Aurél: Riviéra
Kolozsi Angéla: Modellek - Szinyei Merse Pál: Léghajó
Szabó Borbála: Szerenád - Csontváry Kosztka Tivadar: Sétakocsizás Újholdnál Athénban
Gévai Csilla: Elszállt osztály - Gulácsy Lajos: Rózsalovag
A könyv előszava: Életre kelt képek
Évekkel ezelőtt indította útjára a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria a Textúra elnevezésű összművészeti sorozatát. A Textúra nem más, mint képzőművészet, irodalom és színház egyben, ahol kortárs írók a múzeumban található képekhez minijeleneteket írnak, amelyeket aztán a színészek helyben, a múzeumban adnak elő.
Ennek a továbbfejlesztett, gyerekeknek szóló változata a Mini Textúra, melyet a Pagony a Magyar Nemzeti Galériával és a Budapest Bábszínházzal közösen 6-12 éves, kisiskolás gyerekek számára talált ki.
Három évad ment le nagy sikerrel a Mini Textúra rendezvényből, a három év alatt összesen tizennégy képhez készült bábelőadás, amelyeket az elmúlt években meg lehetett nézni – korlátozott számú előadáson. Mi viszont olyan jónak és izgalmasnak éreztük nemcsak a megvalósult darabokat, hanem a kiinduló szövegeket és az egész alapötletet is, hogy azt gondoltuk, nem hagyjuk veszni őket. Ezért ezekből a minidrámákból a szerzők meséket írtak, hogy önálló szövegként, előadás nélkül, könyvben is elérhetőek legyenek.
Nagyon érdekes, hogy milyen és mennyiféle képet választottak az írók a 18. század eleji csendélettől kezdve (Bogdány Jakab) a nagy klasszikusokon keresztül (Munkácsy, Szinyei, Csontváry) a kortárs festményekig (Roskó Gábor). És mindenki mennyire különbözőképpen nyúl a festményekhez! Van, aki elképzeli a kép keletkezési történetét, van, aki belemegy a képbe, van, ahol a kép alapszituációja íródik tovább, és sokaknál a kép csak kiindulási alap, és egészen meglepő, hogy aztán milyen történet kerekedik ki belőle. Innentől kezdve egész biztosan máshogy nézzük majd ezeket a festményeket, sokkal közelibb, meghittebb ismerősei leszünk annak a bizonyos léghajónak vagy éppen Gulácsy Rózsalovagjának, mintha egyszerűen csak megnéznénk a képeket a múzeum falán vagy egy albumban.
Egy biztos: ebben a könyvben mindenki nagyon szívesen játszik a képekkel – nemcsak az írók, de az illusztrátor is. Rubik Anna ugyanis (akitől amúgy sem idegen, hogy képeivel párbeszédbe elegyedjen már meglévő művészeti alkotásokkal) azontúl, hogy hagyományos módon illusztrálja a mesék történetét, finoman, játékosan – színekkel, formákkal – reflektál a festők műveire is.
És önkéntelenül játszunk mi is, akik olvassuk a meséket – nekem, neki, neked vajon mi jutna eszedbe erről a képről? Te milyen mesét írnál, mit rajzolnál, hogy folytatnád?
A kötet célja pont ez: játékos formában megismertetni a gyerekekkel a magyar képzőművészet néhány kiemelt alkotását, párbeszédbe hozni irodalmat és képzőművészetet – olyan meseírók segítségével, akiket a gyerekek (és szülők) amúgy is jól ismernek – és utána szabadjára engedni a kreativitásunkat.
Jó olvasást, jó nézegetést, jó játékot, jó alkotást
Kovács Eszter szerkesztő
